Az interneten ismerkedtünk meg 3

Amikor visszatérek egy nehéz fényes földígérő fekete szaténköntös van rajtam. Még mindig nyalsz, a rabszolga már elélvezett és a seggedet, puncidat nyalja.
- Kezdhetjük az idomítást Drágám? - kérdezi a feleségem, a csizmájával ellökve magától.
- Igen, kíváncsi vagyok használható-e a kis kurva a játékainkhoz, vagy másik után kell nézzek! Úgy látom a kedvenced alaposan elfáradt, még adós vagyok neki egy kiadós veréssel, de nem felejtem el! Most a szukát akarom!
A feleségem felém nyújtja a pórázod, és elégedetten simogatja az ágyékát
- Nekem eddig tetszett, kár, hogy a kant ki kell selejtezni, de ehhez a szukához egy fiatalabb kell, arról nem beszélve, hogy már én is unom! Holnap elintézem, most még hasznát vehetjük az idomításnál. - válaszolja, és gonosz élvezettel mosolyog le rád.
Az élvezet után most vissza kell térned a valóságba.
- Itt az ideje hogy eldöntsük alkalmas vagy-e a vágyaink kielégítésére! Ha nem válsz be, holnap végzünk veled is! Senki sem tudja, hogy hol vagy és hiába fognak keresni.- mondom fenyegető hangon, és a lábaim elé rángatlak.
Rémülten meredsz rám, a tekintetem megint gonosz, és sejted, hogy most olyasmi fog következni, amire nem igazán vágysz.
Lecsatolom a pórázt a nyakörvedről, és a köntösöm zsebéből egy pim-pong labda nagyságú tömör gumilabdát veszek elő. Megemelem az állad és a labdát a szádba kényszerítem, éppen befér.
Döbbenten meredsz rám, a szemeidben rémület.
Sejtelmesen vigyorgok le rád, és kiveszem a szádból a labdát, majd a szoba legtávolabbi sarkába gurítom.
- Hozd vissza szuka! - parancsolom.
Négykézlábra állsz, és mászni kezdesz a labda felé. Amikor eléred, a szádba veszed és megindulsz vissza.
Már a feleségem trónja mellet állok, és az asszony fedetlen melleit simogatom, a férfi a nejem lábai előtt hasal, a fejét a csizmája lábfejére hajtva.
Megállsz előttem, a szádban a labdával és teljesen tanácstalan vagy, fogalmad sincs róla, mit kell most csinálnod.
Semmi jelét nem adom, hogy segíteni akarnák és tudod, hogy ebből baj lesz, nem várakozhatsz tétlenül. Ráadásul látod, hogy a feleségem egyre türelmetlenebbül húzogatja a tenyerén a korbácsa félelmetes szíját. Valamit ki kell találnod!
A szereped nyilvánvaló, ezért úgy döntesz, hogy a labdát leteszed a lábaim elé!
Ügyet sem vetek rád, tovább simogatom a feleségem feszes melleit.
Már tudod, hogy rosszul döntöttél, valami mást vártunk tőled.
- Ez a szuka semmire sem jó! Kit hoztál nekem? - csattan a nejem hangja, és a kezében megemelkedik a korbács.
Ismét remegni kezdesz a félelemtől, és mozdulni sem mersz.
A feleségem dühösen belerúg a lábainál kushadó férfiba, majd elrúgja a labdát, és a következő pillanatban szinte teljes erőből lesújt.
Hallod a korbács süvítését és a csattanást, de nem érzel fájdalmat, a férfi viszont felordít. Ő kapott miattad.
- Mutasd meg ennek a hülye szukának, hogyan kell csinálni! – sziszegi, és a hajadba markolva, felrántja a fejed.
- Figyelj, mert a következőt te kapod! – mondja, kegyetlen tekintettel.
A férfi négykézláb megy a labdáért és hozza vissza elénk, majd feltérdel és a kezeit a melle előtt behajlítva, felveszi a pitizős kutyapózt, a fejét kissé megemelve kínálva a labdát.
Az asszony elveszi és eldobja.
- Keresd, szuka! - parancsolja, és emelni kezdi a korbácsot.
Rémülten fordulsz meg és indulsz el, hogy biztonságos távolságba kerülj, és közben várod, hogy rajtad csattan a kegyetlen fonat. Azt sem tudod, merre van a labda, mert nem mertél utána nézni. Rémülten forgatod a fejed, hogy megtaláld.
Amikor megtalálod, a szádba veszed és rémülten mászol vissza az Úrnő elé, mert tudod, hogy sokáig időztél. Felveszed a látott pózt, és tartod a labdát.
Egy pillanatra felnézel rám, aztán a feleségem kegyetlenül csillogó szemébe nézel.
A korbács nyelével megemeli a fejed, a tekintete semmi jóval nem kecsegtet.
- Lassú vagy szuka, és úgy látom a szaglásod sem valami kifinomult, de majd felgyorsítalak, és a szaglásod is megjavítom! - mondja fenyegetően, és a szétterpesztett lábai közé rántja a fejed, az orrod a lucskos pinájába tunkolva.
- Szagold! - gyömöszöli a fejed.
Bár már ismered a puncija izét és szagát, de most biztosan nem fogod elfelejteni, míg élsz.
Amikor elengedi a fejed, kiveszi a szádból a labdát, és a nedves pinájához dörzsöli, hogy átvegye az illatát, aztán ismét eldobja.
Most már ügyesebb vagy és lopva figyeled az irányt, tudod, hogy még egyszer nem lesz veled ilyen elnéző.
Csak a korbácsával mutat parancsolóan, de tudod a dolgod, és azonnal indulsz.
Sokkal gyorsabban sikerül visszahoznod, és amikor feltérdelsz, látod, hogy a feleségem a kigombolt köntösöm nyílásában lévő lankadt nemi szervem simogatja, és én még mindig a melleit simogatom. A bimbói már megduzzadva meredeznek.
Kiveszi a szádból a labdát, és a farkam végéhez dörzsöli, aztán ismét eldobja.
Parancs nélkül indulsz érte és igen gyorsan visszahozod.
A feleségem szemében most látsz először elégedettséget.
- Úgy látszik a szukának a te szagod az ismerősebb drágám, biztosan tetszik neki, de majd gondom lesz rá, hogy alaposan megismerje az én illataimat is! Minden esetre tanulékony, és ez az előnyére válik, így hosszabb pályafutásra számíthat! De a gyorsaságán még van mit javítani! - mondja megsimogatva a fejed!
Ettől kicsit megnyugszol.
- Tegyük próbára a kis kurva szagemlékezetét! – javaslom, és fekete bőr szemtakarót, veszek fel és csatolok a fejedre.
Semmit sem látsz, csak az érzékeidre hagyatkozhatsz.
A fordulat ismét megrémiszt, főleg amikor hallod a feleségem elégedett válaszát.
- Ez nagyon jó ötlet! Ha hibázik, a bőrén fogja érezni!
Hallod, hogy matatunk, és nem nehéz kitalálni, mit csinálunk.
Valamelyikünk a labdát jelzi meg a saját szagával, kérdés, hogy melyikünk.
A labda elrepül, hallod a pattogását és próbálod kitalálni, merre lehet, többre már nincs időd.
- Keresd! - parancsolom.
Tanácstalanul indulsz el és próbálod felidézni a hangokat, a szobában már agyából kiigazodsz, de a sötétség miatt kissé elbizonytalanodsz.
Miközben te keresgélsz a szobában, mi kéjelgünk. A nejem melle fölé hajolva szopogatom a bimbói és az egyre lucskosabb punciját simogatom, Ő pedig igyekszik életre kelteni a faszom. Közben persze figyelünk, és élvezzük a bizonytalan és egyre idegesebb mozgásod.
- Van még mit tanulnia, a kis ribancnak! Azt hiszem, hamarosan kap egy kis ízelítőt abból mi vár rá, ha megvárakoztat! Úgy látom elég hosszú időre lesz szüksége, hogy elérje a kan színvonalát! Ha alkalmatlan rá, keresni kell helyette másikat, és mehet a süllyesztőbe! - mondja a nejem.
- A kezedben a döntés drágám, hiszen Neked hoztam öt! Nincs ellene kifogásom, ha úgy döntesz, hogy nem felel meg! Tudod, hogy élvezem az elhasznált rabszolgák kiselejtezését, hidd el élvezettel fogom őt is halálra kínozni, a kívánságod szerint! Amikor megláttam nagyon megtetszett, és ha nem akartad volna öt, már elintéztem volna a kis kurvát. - válaszolom egyre jobban begerjedve.
Nem valami megnyugtató a számodra a társalgásunk, csak most érted meg milyen veszélyben vagy.
- Van időnk, és még nem mondtam, hogy alkalmatlan, nekem is tetszik, de sokat kell még tanulnia, hogy elégedett legyek vele! - mondta sejtelmesen.
Közben sikerül megtalálnod a labdát, és tájékozódva próbálsz visszatérni hozzánk. Sikerül, de a feladat neheze hátra van:
El kell döntened melyikünknek kínáld fel átadásra a labdát.
A szagok és ízek keverednek a szádban, orrodban, hiszen van mitől, de a füledben cseng az asszony hangja:" ha téved a bőrén fogja érezni!", és magad előtt látod a félelmetes korbácsot.
Nem hibázhatsz!
- Mi lesz már szuka! – hallod, a nejem fenyegető hangját, és utána a korbács suhogását, egyelőre a levegőben.
Nincs több időd, döntened kell, és a döntésed szó szerint a bőrödre megy. Bár nem látsz bennünket, de érzed a helyzetünket, és úgy döntesz ismét nekem kínálod fel a labdát.
- Véletlen! - csattan a feleségem hangja, és érezhetően dühös.
Iszonyatosan megrémülsz.
- Lehet! Tegyünk egy újabb próbát és kiderül. - javaslom.
A feleségem dühe nem akar lecsillapodni, szemlátomást a szenvedésed kívánja.
- Rendben! Látom, próbálod védeni, de ha hibázik, holnap elevenen nyúzom meg öt is! - sziszegi.
Újabb óráknak tűnő matatás, próbálsz kinézni a szemtakaró alól, de lehetetlen.
A labda pattogni kezd.
Nagyon fülelsz, hogy hol lehet, de nem sok időd van,
- Keresd szuka! - parancsolja az asszony.
Rémülten indulsz el a feltételezett irányba.
Az érzékeid eddig nem csaltak meg, és most sem. Elég hamar megtalálod a labdát, és hozod vissza, és a következő döntés sorsdöntő a számodra!
Természetesen képtelen vagy akár szagról, akár ízről felismerni melyikünknek kellene átadnod a labdát, csak az ösztöneidre számíthatsz.
Midketten 50-50 % százalék esélyt adtunk neked, és ha hibázol, szörnyűségek tömkelege vár rád!
Élvezettel nézzük, ahogy remegve állsz előttünk, és lassan feltérdelsz, a faszom már mereven ágaskodik a feleségem kezében, miközben a másik kezével a punciját simogatja, abban reménykedve, hogy tévedni fogsz.
Szemlátomást nagyon félsz, semmi kétséged a felől, hogy a nejem beváltja a fenyegetését, ha hibázol, de nem mered tovább húzni az időt.
A labdát ismét nekem kínálod fel.
Hosszú csend a szobában, senki, és semmi sem mozdul. A félelmed már szinte elviselhetetlen.
-Széttépem ezt a szukát! Cafatokká fogom szaggatni a megnyúzott testét! - sziszegi a feleségem vérszomjasan.
Tehát tévedtél.
Kétségbeesetten köpöd ki a labdát, és irgalomért kezdesz könyörögni, egész testedben remegve, és hallod a nejem gúnyos nevetését.
A félelem teljesen elhatalmasodik rajtad, egy pillanat alatt leperegnek előtted az elmúlt órák képei, és tudod, hogy a saját könnyelműséged és vágyaid miatt kerültél ilyen helyzetbe, és most az életedért kell küzdened. Kiszolgáltattad magad és én kihasználtam, igaz te is hibáztál. Képtelen vagy elhinni, hogy mind ez megtörténhet, de ha visszagondolsz, be kell látnod, hogy bármit megtehetünk veled, senki nem tudja hol vagy.
Rettenetesen félsz, és furcsa mód érzed, hogy a puncid egyre lucskosabb. Tényleg mazohista vagy, és most szembesültél a vágyaiddal! Remegsz, és folyamatosan könyörögsz, amikor hirtelen ismerős ízt, és méretet érzel a szádban.