Hódítás
2019. 09. 11. 11:45 | Megjelent: 837x
Hódítás
Csiklód fészkén egy köröm holdja,
könnyeket gyöngyöző gyönyör,
s négy ujj, a méhedig hatolva,
ki-be jár, ritmusra gyötör.
Ánuszod megnyílik, a bársony barlang,
sűrű bozótján lila fasz döföl.
Fehér selyme egy nyál-szalagnak
szétnyílt ajkadon tündököl.
Ahogy a fullánk fasz nyomakszik,
hátrahanyatlik a nyakszirt,
nedves szirmait nyitja az öl.
Marokra fogva a hajad a tarkón,
rémült pupillád mered rám gyanakvón –
ölel-e az, ki magába öl.
S kihunysz, akár egy hullócsillag.
Szemérmeden opálos ondó csillog.
Hozzászólások (0)