Első.../4

Első.../4

Ahogyan nézel, bámulsz kifelé az ablakon, nem tudsz másra gondolni, csak arra, hogy mikor érezheted már végre Urad ékességét magadban. Majd felrobbansz, de nem élvezhetsz, mert ki tudja milyen következményekkel járna. Alaposan megbüntetne Urad, ebben biztos vagy. Az ujjaid összeszorítva, lassan behelyezed a tenyered a combod alá... Abban reménykedsz, hogy elfoglal a vezetés annyira, hogy nem figyelek rád. Tévedsz! Lassítok, majd lehúzódok egy mellékútra.
Na idefigyelj te kis szuka! Ennyire nem bírsz magaddal? Teljesen hülyének nézel? Azt gondolod nem láttam már az elejétől, milyen csibészségen töröd a fejed? Szállj ki az autóból! Gyerünk ne kelljen könyörögni!
lassan kinyitod az ajtót, közben folyamatosan a szemebe nézel, könyörgő pillantásokkal... Majdnem elsírod magad. Komolyan átfut az agyadon, hogy itt és most vége. Nincs tovább. Bármennyire is csinos és kívánatos nő vagy, nem kellesz. Elzavarnak, kidobnak mint egy rongyot, amit még csak nem is használtak. De nyílik a másik ajtó is, és bár én nem látom, mert próbálod leplezni, mosolyt csal az arcodra.
Hát mégsem maradok itt- gondolod magadban és kissé megnyugszol. Réges régen nem a zümmögő játékszerre és a mindig használható kis seggedre gondolsz, egy számít csak, amiért még önmagad is legyőzöd. Hogy maradhass!
Felnyitom a hátsó ajtót is, egy táskából köteleket szedek elő és szó nélkül nekilátok. A kezedet csuklódnál és könyöködnél összekötöm, majd a szádba egy golyós szájpecek kerül. Rutinosan nyitod a szádat, nem ellenkezel. Marokra fogom a hajad, és a szemkontaktust keresem.
Jól van te kis lotyó! Ha a dugáson jár az eszed, megkaphatod! Azzal beváglak a kocsi hátuljába! Ismerős a hely, bár látni semmit nem láttál, amikor itt utaztál, mégis otthon érzed magad. A karodat felkötöm a rögzítőkapocshoz, és elégedetten végigmérlek. Számtalanszor meggyőződök az ilyen autók praktikusságáról, de ez eddig mindent visz. Szép vagy, gyönyörű, ahogyan használatra készen teljes izgalmi állapotban várod, amire már régóta vártál. Előveszem a kulcsot, leveszem a kis lakatot, a bugyidat, és kihúzom a fenekedből a kis játékszert. Óvatos vagyok, megmozgatom ki-be párszor, de meglepetten látom, teljesen ellazulva, szinte farolva várod, hogy végre beléd hatoljak.
Kicsatolom az övem, előveszem a farkam, ami már igencsak kemény, de azért az összekötött kezeid közé teszem.
Érzed? -kérdezem választ sem várva. Próbálkozzál csak, hagy nézzem, mennyire igyekszel. Azzal elkezded kicsit ügyetlenül húzgálni, markolni a szerszámom, ami már teljesen merev, és kemény... Közben a fenekeddel játszom, simogatom, csapkodom, lenyúlva néha a csiklódig, amitől teljesen bepörögsz. Nyöszörögsz, és szuszogsz a szájpecek mögül amennyire tőled telik, látom nem sok választ el az orgazmustól.
Gyere picinyem! Told csak ki a segged! Jobban, hagy lássam!- azzal rácsapok egy igencsak csípőset, amitől olyat sikkantasz, hogy mosolyt csal az arcomra. Mögéd kerülve síkosítóval bekenem és betolom a farkam, érzem, ahogyan körülveszed ékességemet, meleg, és szűk nyílásoddal. Isteni érzés! Ez jár a fejemben, miközben ki-be mozgok egyre hevesebben. Karod felkötve, melleid olyan szabadon, hogy könnyedén játszhatok velük, és a szád is teljesen kívánatos, ahogyan lassan de biztosan csordogál a nyálad.
Most aztán tényleg olyan vagy, mint egy igazi ribanc! Mozgasd a segged, dolgozzál! És ne feledd, akkor élvezel, ha megengedem!
A nyögdécselések lassan sikkantásokká válnak, élveznél egy pillanat alatt, tudom! Belekapaszkodok a vállaidba, vadul duglak, minden döfésemet, érzem a karjaimon, amivel visszatartalak, ráhúzlak a farkamra...
Tetszik ugye, kis kurvám... Ez való neked! Élvezz! Rajta! Élvezz! -kapod meg a parancsot, ami megváltással is felér a te állapotodban. Kezem közben a hasad felől a csiklódon játszadozik, pörög rajta az ujjam, majd megfogom a mutató és hüvelykujjam közé... Akkora orgazmus söpör végig testeden, hogy szinte elveszíted az eszméletedet... Ezer és ezer apró utórengés követi, ahogyan markolom a hajadat, fejed hátrafeszítve és ritmusosan döfköd a szerszámom immár lassabban, de annál mélyebben.
Elég volt? Akkor most szépen megdugom a szádat is, nehogy azt gondold, nem foglalkozok veled elég behatóan!- mondom miközben leengedem a kezed, és letérdeltetlek a porba, a kocsi mellé.
Kiveszem a szájpeket a szádból, és munkához látok. Akkurátusan beletuszkolom a torkodig, kiveszem, veregetem vele az arcod. A tenyeremben szinte elveszik a fejed, igen jó fogás van rajta... Szeretem az ilyen kis formás pofikákat!- mondom, miközben oldalról tolom a farkam a szádba, ami az arcod oldalán kitüremkedik. Fog ez még jobban is menni! - biztatlak egy kisebb pofonnal, amit több is követ, amíg azt nem látom rajtad, hogy teljesen megadóan gondolkodás nélkül teszed a dolgodat. Most már nem húzodozol, amikor a torkodig nyomom a szerszámomat, sőt kitartóan és szorgalmasan próbálod nyelni a farkam... Inkább belefulladnál, mintsem újra elégedetlen legyen veled Gazdád. Örülsz, hogy végre hasznára lehetsz, vágysz arra, hogy a szádban érezhesd magját. Érzed, ahogyan izmaim megfeszülnek, érzed, hogy már nem érdekel, mit nyafogsz, nem érdekel, kapsz e levegőt, teljesen önkívületben tömködöm a torkodig a farkam, egyre keményebben, míg kikapom a szádból!
Nyisd ki a szád! Nagyobbra te ribanc! Nyújtsd ki nyelved is, a torkodig akarok lelátni! -gondolkodás nélkül megteszed amire kérlek.
A kinyújtott nyelveden táncoltatom a farkam hegyét, néha le-lenyomva a szádba, amíg a érzed hogy lüktetni kezd és a nyelvedre, szádra, arcodra engedem nedűmet, oroszlánüvöltéshez hasonló hangáradattal. Nyalogatod bőszen, kiélvezve minden cseppjét, hiszen megdolgoztál érte. Ügyesen letisztogatod a farkam, aztán elengedve kezeidet magad is rendbe szeded. Éppen időszerű, ha még oda akarunk érni a boltba... Mi lesz így a vacsorával?
Indulás! -mondom türelmetlenül. Ne szarozz már annyit! Kinek akarsz tetszeni? Illegetni akarod magad még bevásárlás közben is? -kérdezem gúnyosan, miközben elindulunk az autóval. Gondolod, hogy nem látszik rajtad, hogy egy szopógép vagy? A sminked szétkenődve, tiszta geci a fejed, és azt hiszed nem süt rólad messziről, mennyire kívánod a faszt a seggedbe? Istenem de ostoba ringyó vagy!
Minden szó, ami elhagyja a számat a szívedig hatol. Végiggondolod, és rájössz, hogy teljesen igaza van Gazdádnak. Mióta az eszedet tudod, azóta fantáziálsz arról, hogy valaki használjon, lealázzon, porba tiporjon, valaki erővel, elvegye tőled magának azt amit akar, és úgy kezeljen, mint egy utolsó ribancot.
Találtál valakit, aki megteszi ezt veled, és végtelenül hálás vagy érte a sorsnak. Persze azt is tudod, hogy ennek a valakinek a vágyai a tiéddel egybeesnek, és talán neki is ezzel nyer értelmet élete. Miközben ezen morfondírozol, lassítok, és egy bevásárlóközpont parkolójában leállítom az autót.
Terpeszbe a lábaidat!
Igen is Uram!-feleled tisztelettudóan, majd rám nézel. Így jó lesz?- kérdezed, olyan pillantással és kacér mosollyal az arcodon, hogy nem tudom megállni, kapsz egy pofont.
Megint fecserészel? Otthon majd számolunk! Nem hiszem, hogy a lábamnál alszol ma éjszaka! Még egy ilyen, és még vacsorát sem kapsz! És addig kezdj el erősen gondolkodni, milyen büntetést érdemelsz... De figyelmeztetlek, ne legyél túl lágyszívű magaddal, különben én találok neked valami olyan kedves meglepetést, ami egy ilyen hülye kis csacsogó libának jár. Nyomd fel magadnak ezt a tojávibrit! Én inkább hozzád sem nyúlok! Aztán hozz egy bevásárlókocsit, és szedd össze ezeket, plusz amit a vacsorához akarsz, gondolom a hozzávalókat magad is ki tudod találni. Vagy nem? -azzal a kezedbe nyomok egy cetlit.
De, de igen Uram!
Remek! Itt a pénz, igyekezz, mert kezdek tényleg éhes lenni! Ha nem kell megállnom megdugni a farokra éhes seggedet és teletölteni azt a lepcses szádat, már régen megvacsorázhattunk volna. A vibri benn marad, akármi is történjen! Értetted?-kérdezem választ sem várva miközben bekapcsolom a távirányítójával, a legerősebb fokozatra.
Igen Uram, megértettem! Sietek!
Valóban, hátradőlök a kocsiban, kapcsolgatom a rádiót, és 15 perc múlva szinte szaladva gurítod a bevásárlókocsit. Lábaid szorosan egymás mellett, gyorsan tipegve rakosgatod egymás után, kimondottan kívánatosak ahogyan izmaid tónusát felerősíti a harisnya árnyalata. Kissé fájdalmas arckifejezésed sejteti a sietség okát... Ahogyan közelebb érsz, a látvány is magáért beszél. Combjaidon izgalmad leve csordogál, és látom, hogy a tested szinte remeg!
Ilyen csinos volt a pénztáros fiú? -kérdezem nevetve, miközben segítek bepakolni a csomagtartóba.
Egyik kezem végigsimítja a fenekedet, élvezem, hogy a szoknyád tényleg csak annyit takar, hogy bármikor meztelen bőrödhöz érhetek. Hátulról benyúlok a lábaid közé, amitől egy pillanatra megdermedsz, de szinte azonnal folytatod a pakolászást, nem akarsz még egyszer hibázni. Izgat a dolog, nagyon. Izgat a helyzet, a félelem, hogy bárki megláthat, hogy irányítanak, hogy figyelned kell magadra, nehogy hibázz, miközben a rezgő játékszer miatt az öled már követeli a jussát.
Telhetetlen vagy, ugye tudod? -kérdezem a füledhez hajolva, leheletem végigperzseli bőrödet, egészen az ágyékodig hatol a tűz. Akaratodon kívül remegni kezd egész tested, szörnyű zavarban vagy, küzdesz, de elélvezel ott, azok között az erős karok között, amelyek megtartanak, nehogy összerogyjál. Szédülsz, alig kapsz levegőt, de pár pillanat alatt összeszeded magad, és már ülnél is az első ülésre, amikor megállítalak!
Hova hova? A csomagokra ki fog vigyázni? Nem kívánom neked, hogy amiatt, hogy valami összetörik, ne tudd elkészíteni a vacsorámat. Szállj csak be ide, és nyisd ki a szádat, mert nem szeretném ha megint a vinnyogásodat kellene hallgatnom hazafelé úton!
Egy szájpecek kerül a szádba, feltérdelsz, majd befordulsz a csomagtartóba, rád csukódik az ajtó, és elindulunk. Útközben azon jár az agyad, vajon miért kellett összeszedni annyi felesleges dolgot a boltban, amikor nem is illenek a vacsorához... Biztosan kitalált valamit az én Drága Uram!- gondolod magadban. Biztonságban érzed magad, örülsz, hogy van neked Ő.