Két nap, mit nem feledek

A héten sikerült minten gyávaságom hátrahagyva találkoznom egy domináns úrral, akit az oldalon ismertem meg. Hosszas levelezés és tépelődés után határoztam csak el magam.
A szívem a torkomban dobogott, de az ő megnyugtató magabiztossága nem is engedett számomra kétejt, hogy átadjam magam!
Ő se volt rest, de hihetetlen gyengédséggel kezelte az én jámbor tapasztalatlanságomat, ugyanakkor felismerte a bennem rejlő perverz kéjencet. Nem jöttem zavarba, igyekeztem megfelelni az elvárásainak. Az utasításait (többé-kevésbé) követve kiéhezetten jelentem meg. Négy napja nem nyúltam magamhoz, a gyomoridegtől pedig enni sem tudtam az találkozást megelőző napon. Felvetette velem a szexi bőrhámomat, csuklóimra bőr bilincsek kerültek, nyakamba nyakörv. Hosszasan elidőzött a testemmel, cirógatott és gyengéden izgatott fel. Különös módon nem éreztem magam kiszolgáltatottnak. Az volt a benyomásom, hogy minden az én akaratommal és beleegyezésemmel történik, habár nem kértem semmit. Ő irányított, ehhez nem fért kétség. Az ágyához kötözött és betakarta a szemeim. Türelmesen símogatott és izgatott, még én felszabadultan feszültem a kötelékeimnek. Egy régi vágyam is teljesítette: fejhallgatón erotikus hipnózissal terelte el a figyelmemet. Órákon keresztül vergődtem a kezei közt még ő szisztematikusan derítette fel minden erogén zónám. Szoros markába robbant el a patronom, olyan kéjmámorban, amit eddig csak elképzelni tudtam. De pont ilyennek gondoltam!
Cserébe gyakorlatlan, de intuitív masszázstudásommal kellett őt megjutalmaznom. Elégedettnek éreztem, mert ebből repetázott is. A fenekemet tenyérrel, korbáccsal és pálcával verte el, a korábbi (még online) engedetlenségeimért cserébe. Az empátiája példa értékű volt, nem vitt túlzásba semmit. Másnap sokkal keményebben kötözött ki, de ugyan abban a pózban. Szerelemese vagyok immár a stressz-bondage-nak. Imádom ha kényelmetlen, ha szorít vagy feszít! Hatalmas élvezések lettek jutalmaim jó magaviseletemért és a játékok közti pihenők mintha csak egy haverral lettem volna. Valamikor az első orgazmusom után vedlettem le a magázó hangnemet, de ő nem tette szóvá. Kedves volt én pedig igyekeztem ezt viszonozni. Amikor rámparancsolt ismét magázni akartam, hiába voltak ezek a parancsok olyan lágyak számomra, hiszen engedelmeskedni akartam. Önkívületben voltam és a két nap alatt kétszer vehettem a számba a farkát. Egyszer pedig a fenekembe is belekóstolt vele. Az volt aztán a nyöszörgés. Apró plugok kivételével még nem járt bennem más néhány ujjat leszámítva. Nem jutott el addig, hogy meg is dugjon rendesen ehhez túl feszült és járatlan volt a seggem. Az ismerős érzés, mikor valami az ember fenekében van nem volt szexi, de ő elérte azt a pontot amikor azzá vált. A legbizarabb érzés a szakálla volt. Nyakamban csókolt, szenvedélyes szeretőként, rám feküdt és én vergődtem, mint a partra vetett hal. De a farkam egyelműen jelezte, hogy hiába éreztem undort, élveztem! Nem lettem meleg, de biszex már tuti. Csak egyszer csókolt lopva szájon. Nem is tudtam mit kezdeni vele. Az erényövet, amit a tiszteletére viseltem a találkozást megelőző pár napban nem is tette vissza rám, mikor végül távoztam, nagy sietve kora reggel. Ennek különösen örültem, mert a hosszú órákon át abuzált péniszem már amúgy sem tudott volna felpeckesedni. Csak másnap volt legközelebb merevedésem és az emlékek most kezdenek rendeződni a fejemben. Zsibbasztó élmény volt, fantasztikus dom. Nem tudom még mit rejt a jövő, de úgy érzem megnyitott. Eltörölte belőlem a kétejt és rabjává tett a kéjnek. Ezt a csodát csak megosztani érdemes. Tudom nagyon szerteszét lett a történetem, röstellem is, de ha az ember órákig tud lebegni a bizarr kéjben, nehéz összeszedetten emlékezni. Nektek is csak azt tudom javasolni: ha valamit ki akarsz próbálni, ne habozz megtenni!