Gazdám meglepetése?

Immár negyedszerre találkozunk. Nagyon örültem, mert egyre biztosabb lettem benne, hogy valóban megtaláltam a Gazdám, és te nemcsak ideig-óráig szeretnél birtokolni Birtokolni a testem, amikor együtt tölthetünk egy kis időt,és birtokolni a lelkem egy részét. Éreztem a törődésed, és ez nagyon jól esett.
Az előző alkalommal...az előző alkalom nem ment teljesen zökkenőmentesen...valahol félresiklott, és nem tudtam visszatalálni hozzád. Kissé meg is rémültem, hogy ezután már nem akarsz többet találkozni velem. Kicsit megnyugtatott amikor azt írtad, hogy meg vagy velem elégedve. Ennek ellenére úgy éreztem bizonyítanom kell,hogy jó kis szubocskád vagyok Gazdám.
Ezzel a gondolattal indultam útnak. Hosszú az út, és nekem egyre csak a csókod járt a fejemben, melyből érezhető, hogy a tiéd vagyok. A kezed, amint hajamba markolsz, és hátrarántod fejem, hogy a szemedbe nézzek. Tenyered csattanása arcomon, amikor kicsit értetlenkedem...ami gyakran előfordul😊 Farkad íze, amint baszod a szám durván, de figyelve a határaimra. Egyszóval mindent, minden veled töltött pillanatot nagyon vártam. Egész úton lázban égtem,rémálom volt ez a hosszú út.
Végre megérkeztünk, alig vártam, hogy megpillantsalak, hogy lássam, érezzem, nem neheztelsz rám a múltkori miatt.
Leszállva a buszról nem láttalak sehol, de ahogy ott álltam éreztem nyakamon leheleted.
Fordulni akartam. A szemedbe akartam nézni.
-Nem! Ne fordulj meg-állítottál meg. -Menjünk a kocsihoz. Menj egyenesen. Én is jövök utánad.
Tettem amit kértél. Így navigáltál egészen a kocsiig.
-Várj!-épp ki akartam nyitni az ajtót, de engedelmesen megálltam. Gyengéden félresimítottad hajam, és megcsókoltad nyakam. Beleborzongtam ahogy ajkad nyakamhoz ért.
-Gazdám...-kezdtem halkan.
-Igen?
-Mostmár megfordulhatok?
-Még nem. Még valami hiányzik rólad.
Erre kissé elmosolyodtam,nem volt nehéz rájönni mire gondolsz.
Hallottam, hogy valami van a kezedben, és a következő pillanatban nyakamra illesztetted a nyakörvem, és egy csók kíséretében így szóltál:
-Mostmár beszállhatsz!...