Érdekességek a magyar tó partján (3)
2019. 07. 29. 09:22 | Megjelent: 1132x
Mivel már nem volt érdekes tovább a”kolbászos” pizza esete, ezért azt Miki kivitte s már hozta is a kis ennivalókat tányéron, amit készített még. Éppen befejeztük az evést-ivást, mikor csöngettek s megérkezett a még hiányzó két srác ma délutánra.
Elsőnek jött be, még Miki előtt, a magasabb, aki Andor néven mutatkozott be s utána az alacsonyabb, akit Piciként mutatott be Miki nekünk. (Tényleg Andor mellett pici is volt. )
Mi Mikivel nem, de Ali kissé félszegen álldogált ott anyaszült mezítelenül, míg rá került a bemutatás sora. Addig is nagy, lapát kezeit – mint egy véletlenül – úgy lógatta, hogy takarja ékszerét. Nem csak mi, de az újonnan érkezők is észrevették ezt, magukban jót mosolyogtak rajta.
Fesztelenül leültek az asztalhoz és elpusztították a maradékot, amíg kávét hozott nekik Miki. Azzal együtt behozta a habspray-t is s odatette az asztalra. Egy ideig szemeztem azzal, majd Mikitől súgva megkérdeztem, hogy van-e itthon neki egy-két doboz söre. Igennel válaszolt, így megkértem, hogy tegye be azokat a mélyhűtőbe legfeljebb fél órára.
Mikor már a srácok is bekajáltak mindent, rájuk néztem, egészségükre kívántam és szarkasztikusan megjegyeztem:
- Enni-inni jöttetek ide, vagy van más célotok is, itt, ma délután?
Rám néztek érdeklődően, majd halkan Andor megjegyezte:
- Miki azzal hívogatott minket, hogy egy tapasztalt dom érkezik, akinél szívesen fogunk szolgálni és egyben sokat tanulhatunk majd Tőle. Még arra is megkért minket, hogy pár napra jöjjünk, mert egy-két napos vitorlázást is említett a tavon, éjszakával, de alvással nem! - fejezte be a válaszát rám nézve, vigyori szemmel.
- Én meg úgy tudtam, hogy jön egy srác, aki a húszas évei végén jár, mindenhol szőrös, magas testalkatú, túl van a 190 cm-ren. Szép arcszőrzete is van, bajusszal s kis, ápolt szakállal. S ráadásul a szőrzete rőt vörös. Ez eddig, stimmt. A másik srác pedig kicsi, alacsony, éppen csak átlépi a 160 cm-t, és alig elmúlt tizennyolc éves, most érettségizett. Ő babaarcú, sima bőrű gyerek, alig pelyhedzik a szőre még, de ami s ahol már látszik, ott gesztenye szőke. – kezdtem s így folytattam: - Egy rőt vörös szakállú, bajszú és hajú srácot látok alaposan becsomagolva, s egy kicsit is mellette, de az is becsomagolt. Szinte nyakig, mist nyáron.
- Nálam a szolgáknak nincs megengedve, hogy uruk előtt ruházatban legyenek, mert ha sokáig abban vannak, akkor büntetés a következménye. Ugye Ali, te már megélted? – fordultam Alihoz s mutattam álljon fel s forduljon el tőlük, hogy megláthassák a még most is mindig pirosodó popóit.
Ali zavarba jött, de engedelmesen felállt, megfordult s megmutatta a popóit.
A srácok elhűlve nézték, majd Andor kapcsolt hamarabb s maga is felpattant, s gyorsan lehányt magáról minden göncöt s odalépve elém, lassan körbeforgott, majd letérdelt, átölelte a térdeimet s ezt mondta:
- Uram, bocsáss meg ügyetlen szolgádnak, aki nem tudta az illemet. De ne csak bocsáss meg, hanem büntesd is meg ezért, akaratod szerint, mert megérdemli.
A kicsi, vagy Pici csak ült, nézett, pontosabban bámult, mint borjú az új kapura a szeme előtt lejátszódókra. Ránéztem, majd hozzá szóltam, pontosabban Mikihez:
- Kérlek, hozz valami papírost, s írószerszámot, hogy meg tudjam írni a kérvényt a Pici úrnak, hogy el tudja dönteni, szolgál, vagy dominál a továbbiakban?
Végre Pici is felocsúdott, felpattant s kezdte volna lekapkodni magáról, ami rajta volt, de megállítottam:
- Ezek szerint szolgálni jöttél. Állj s várj akkor! Először eggyel végezzünk! Andor megkapja a büntetését, s utána jöhetsz te is! – hallotta.
Mivel nem tudta mit tegyen, így állva maradt az asztal mellett. (Miki halkan kuncogott, de Ali nem tudta miért, ezért nem. Majd csodálkozva nézett Andorra, mert az csatlakozott Mikihez.)
Andor pedig felállt intésemre, a szabaddá vált asztal elé lépett s széttett lábakkal és oldalra kinyújtott kezekkel ráhasalt arra s megfogta az asztal szélét a kezeivel. Megfeszítette a testét.
Intettem Alinak, aki felkelve hozta a fa paskolót, odébb lépett s az általam mutatott tízet ráhúzta Andor popójára felváltva. Az fel-felkapta a fejét az erős ütésektől, de szorította a száját, így egy hang sem jött ki abból.
Mikor Ali végzett, Andorra szóltam, hogy álljon fel s rugózzon párat az asztal mellett, majd visszaparancsoltam az előbbi helyzetébe és még kapott újabb tízet Alitól. A büntetés végeztével újra tornáztattam az asztal mellett, de most nem csak rugóznia kellett, hanem felnyújtania a kezeit a feje fölé, felugrania s közben tapsolni a kezével.
Nem csak én, de a többiek is élvezettel nézték, ahogy Andor tornázott, s különösen e mutatványtól lengő, fel-felcsapódó farkincáját. Fogtam egy lovaglóostort, s mikor Andor a felugrás csúcsán volt, azzal kapott a golyóira, így próbált tovább a levegőben maradni, de ez nem sikerülhetett neki természetesen.
A kis torna után odaállíttattam a szoba sarkába Andort s feltett, feje fölött kinyújtott karokkal, de kis terpeszben kellett állnia s maradnia.
Most mindenki Pici felé fordult. Én megkérdeztem tőle:
- Állsz már?
Erre hangosan kitört a nevetés s már Ali is nevetett, megértve utólag a többiek előző somolygását. Mindenki nevetett, csak Pici nem. Ő durcásan nézett maga elé , majd megszólalt szinte síró hangon:
- Könnyű a kisebbet kinevetni…. – kezdte s így folytatta: - Én csak azt tettem, amire a Mester utasított. – szólt lemondóan.
- Hát, nem egészen. – szólt közbe Miki. – Arra utasított, hogy állj s várj! Érted? Állj! – hangsúlyozta ki az utasítás lényegét.
Pici húzogatta a vállát, s már nyelte könnyeit is, úgy válaszolt:
- Jó lenne, ha a Mester világosabban fejezné ki magát, hogy az egyszerű halandó is megértse. Azonnal, egyből. – tette még hozzá Pici.
- Rendben van. Egyértelmű leszek. Penderülj csak ide a középre, hogy tudd, most te leszel a középpontban! - kezdtem, majd folytattam:
- Az előbb leállítottalak a vetkőzésben, de most tedd meg! – szólítottam fel s hozzátettem:
- Lassan, érzékien, vagy inkább erotikusan és színpadiasan! – hallotta még Pici tőlem.
Így is tett. Szép lassan húzta át a feje felett a pólóját, majd kioldozta s játszott a gatyája pertlijével, miközben csábosan mozgott, táncolt, majd elfordult s először a popóiról tolta le a gatyáját, feltárva szép, feszes, domborodó, de szőrtelen popóit, majd visszafordult felénk s már két kezével a gatyája alját fogva húzta lassan, lefelé azt. Pontosabban húzta volna, de nem jött. Mert közben már felállt a farka, mereven s így a gumit nem tudta áthúzni azon. Ezért erotikusan benyúlt két oldalról a gatya alá s kezeivel el-, átemelte a gumit a farkán. S lassan először csak a makkját, majd már a farkát is feltárta s végül megrázkódott s lehullt a gatyája a földre. Ott állt előttünk már teljesen mez-, azaz mezítelenül.
Bár kicsi, azaz alacsony magasságú volt, mégis arányos testű, elég izomzattal, némi pelyhedző szőrzettel az egész testén, de a farka és golyói már dúsabb, sötétebb szőrzettel voltak körülvéve. A testszőrzete, inkább pihéi világos színűek voltak, de a fanszőrzete sötét s hosszabb szőrű. Élvezet volt nézni.
Észre is vette, hogy csodáljuk, így lassan, kecsesen forogni kezdett előttünk.
(folyt. köv.)
Hozzászólások (0)