Minden kezdet nehéz és a folyatás sem könnyű

Egy hétig vártam, hogy előkerülj. Nem hívtál, nem kerestél. Fájt. Nagyon fájt, de elfogadtam. Hetek múlva egy szerdai napon megcsörrent a telefonom pontban délben.
Nem mentettem el a számod, így a megszokott stílusban szóltam bele.
A vonal másik végéről bugyinedvesítő hangodat hallottam:
- Jó napot, Állategészségügyi központ? - kérdezted talán mosolyogva.
- Nem kérem, ez itt az Elmegyógyintézet.
- Ó, az nem baj, és megmondaná kérem mikor lesz legközelebb rendelési idő?
- Holnap este 8-kor. Ne késs. - válaszoltam kimérten, és letettem a telefont.
Megnéztem volna az arcodat. Én konkrétan dühöngtem. Valójában nem csak rád voltam mérges, hanem magamra is. Miért kell ennyire könnyen visszaengedni. Miben vagy más mint a többi ... ilyen, és ehhez hasonló kérdések cikáztak a gondolataimban. Vártam a másnapot, biztos voltam benne, hogy pontban 8-kor érkezel. Nem tévedtem, pontos voltál mint az óramű. Csengetésedre viszonylag hosszú idő után reagáltam, hagytalak, hogy ácsorogj egy kicsit az ajtóm előtt. Mikor végre ajtót nyitottam, elakadt a szavad. Egy szó nem sok, annyi sem jött ki a szádon. Földig érő, elöl hosszan sliccelt, testhez simuló, ujjatlan kék ruhát választottam erre az alkalomra. Nem is lett volna ezzel baj, igen mutatós volt, de láttam rajtad, hogy megrándul a szád, mondanád, de mégsem mondod amit gondolsz.
- Gyönyörű ebben a ruhában - bökted ki végül, - de ...
- Óóó tényleg, most, hogy mondod, neked fóbiád a kék szín ... jajj ezt teljesen elfelejtettem - füllentettem egészen hihetően. - igazán sajnálom, talán így már be sem jössz?
Beléptél, magabiztosságod ismét romokban hevert. Nem kérdeztelek, hol jártál eddig, miért nem kerestél, nem vártam magyarázatot és nem vontalak kérdőre. Talán ez is zavarhatott téged, mert zavarod egyre nagyobb volt. Gondolom jó előre kitaláltad mit fogsz mondani, de így, hogy nem kérdeztelek, nem bújhattál a jól kigondolt történeted mögé. Besétáltam a nappaliba, leültem a kanapéra, keresztbe tettem a lábaimat, hagytam, hogy a ruha szétnyíljon rajtuk.
Végre összeszedted magad, és szóra nyitottad a szád:
- Azért nem kerestem eddig ... - itt felemeltem a kezem csendre intettelek
- Nem kérdeztem, miért nem kerestél. Nem érdekel, hogy mi volt, az érdekel, hogy most mi lesz. Kezdjük azzal, ha nem tetszik ez a ruha, akkor ne nézd. Erre remek megoldásom van.
Fogtam egy vastagabb kendőt és bekötöttem a szemed. Éreztem ahogy egy pillanatra megdermed a tested, de ahogy a hátadhoz simultam és az inged kezdtem gombolni, kicsit felengedtél. Átfutott rajtam a gondolat, hogy hol maradt a nyakkendőd, de nem szóltam, csak magamban mosolyogtam a naivitásodon. Végeztem az ingeddel. Lehúztam rólad.
Mivel a kézelőket nem gomboltam ki, ott elakadt a művelet. Bevallom cseppet sem zavart, hogy nem tudom szabaddá tenni a kezeid.
- Térdelj le kérlek - súgtam a füledbe, - így nem érlek fel.
Nehezen ugyan, de engedelmeskedtél.
- Mivel nem hoztál nyakkendőt, van egy meglepetésem.
Ott térdeltél előttem, kezed hátul az inged által összekötve, és annyira, de annyira kívánatos voltál, hogy majdnem meghiúsult a tervem.. De erőt vettem magamon, és elmentem a meglepetésedért. Kicsit tartottam tőle, hogy mit fogsz hozzá szólni, főleg úgy, hogy nem is látod, csak érezni fogod.
Eléd álltam, egész közel, hogy érezd a vágyam, és a nyakadra tettem a nyakörvet, ami bőr volt ugyan, de belül enyhén hegyes kövekkel rakattam ki. Én legalábbis enyhén hegyesnek ítéltem meg őket. Ahogy a bőrödhöz ért az első kő, megmozdultál. Amikor érezted, hogy meghúzom a szíjj szárát, hogy szoros legyen, már a kezed is lendítetted volna, de visszafogott az inged.
Mindketten tudtuk, hogy ha nagyon akarnád, kiszabadíthatnád a kezed, de végül visszaengedted, csak nyeltél egy nagyot. Rákattintottam a pórázt is, ez újabb mély sóhajt váltott ki belőled.
- Állj fel kérlek, és gyere.
A falba ékelt karikához vezettelek, áthurkoltam rajta a pórázodat, és egészen kifeszítettem, hogy mozdulni se tudj. Ha nagyon mocorogsz, a kövek a nyakadba mélyednek.
Kigomboltam az öved, a nadrágod és egész lassan húzni kezdtem lefelé. Végigsimítottam a férfiasságodon merevedett szépen.
Levettem a nadrágod és a zoknid is, mert a hideg ráz a zoknis pasiktól.
Annyira tetszettél így is.
Végigsimítottam a combodon, a boxered szárain becsúsztattam mind a két kezem. Amúgy is feszes volt, igy még szűkebb lett. Hallottam ahogy felszisszensz. Kezembe vettem a farkad, épp csak egy kicsit szorítottam meg, az is elég volt, hogy újra szisszenj. Imádom ezt a hangod. Lehetne ez jó, ha közben nem szorítana annyira a boxer minden irányból. Megkönyörültem, levettem a szűkös darabot.
- Lépj terpeszbe kérlek.
Megtetted szó nélkül. A két bokádra egy-egy bilincs került, melyeket a falhoz láncoltam.
A lánc csörgése mintha izgatott volna téged is, még jobban meredeztél.
- Most átöltözöm, és elmondom mi fog történni ma veled. Elősször is leveszem ezt a ruhát, mert zavar téged a színe.
Beszéd közben lehúztam a ruha cipzárját, leengedtem és kiléptem belőle. Csak a hangoktól is lúdbőrözött a tested.
- Most felveszek egy szoknyát meg egy pólót és elmegyek vásárolni. Mivel csúnyán megvárattál, neked is várnod kell. Ha visszajöttem folytatjuk a játékunkat.
Bólintottál. Kimentem az előszobába, onnan szóltam vissza.
- Ha csengetnének csak kiabálj ki, hogy nyitva van, vendégeket várok.
Hatalmasat hördültél, én meg kinyitottam, majd erősen becsuktam a bejárati ajtót. Nem mozdultam, ahogy te sem. Vártunk, hogy a másik mit csinál. Nem hitted el, hogy otthagytalak, én meg kíváncsi voltam, hogy meddig bírod a bizonytalanságot. A tükörből tökéletesen láttam minden mozdulatod, ahogy te is láttál volna ha nincs kendő a szemeden. 2-3 percig nem történt semmi. Akkor megszólaltál.
- Tudom, hogy nem ment el, látom a tükörben.
Nagyon jól csináltad, majdnem elhittem. Ott rontottad el, hogy rosszul emlékeztél a tükör helyét illetően, és most nem arra volt fordítva a fejed. Azért felírtam ezt neked pirospontként.
1-2 perc múlva ismét megszólaltál.
- A tükröt csak füllentettem, de a parfümje elárulja, hogy itt van még.
Nagyon mosolyogtam. Imádom a kreativitásod.
Újabb néhány percig tartó csend, majd megnyomtam egy gombot, ami a csengőt megszólaltatta.
- Basszameg - hallottam bentről és vadul rángatni kezdted az inged, hogy kiszabadítsd a kezed. Megvártam míg sikerül, bementem és mire levetted a kendőt a szemedről, már ott álltam előtted.
Láttam rajtad, hogy nagyon ideges vagy. Nem mertem mosolyogni, mert éreztem, hogy az már sokkolna téged.
- Ez kibaszott hülye vicc volt! -kiabáltad az arcomba. Nem léptem hátrébb, az arcunk szinte összeért, bár ehhez nekem lábujjhegyre kellett állnom, neked meg a pórázt megfeszitve előre és lefelé kellett húznod a fejed.
A mellkasodba kapaszkodtam mind a tíz körmömmel, hogy tartani tudjam magam.
- Nem tűröm, hogy ilyen ordenáré módon ordíts velem a saját lakásomban.
Megfogtad a csuklóm, egy fokkal erősebben mint ahogy illett volna. Az inged még ott lógott a karodon. Megfogtam a másik ujját és körbekerítettem magamon, ezáltal egész szorosan hozzád szorítva magam. Engedve az ingednek átkaroltál, magadhoz öleltél. Éreztem ahogy kiengedsz, de azt is, hogy máshol meg keményedsz. Azt most nem akartam, nem illett a tervemhez. Kibontakoztam az ölelésből.
- Van még egy meglepetésem neked.
Szemeidet forgatva de vigyorogva néztél rám.
- De ugye nem hagy itt többet kikötözve?
Megvontam a vállam, jelezve, hogy még nem döntöttem erről.
- Most lássuk inkább a meglepetésed.
A fiókhoz léptem, kivettem, két tenyerem közé fogtam az ajándékod. Szétnyitottam a tenyerem, megmutattam neked a szerzeményem. Elkerekedett szemeidből láttam, fogalmad sincs mi van a kezemben.
- Ez egy erényöv - mondtam, miközben megsimítottam a fémet, élveztem a hűvösét.
- Azt nők hordják - mondtad fejcsóválva, - bár az nem ilyen formájú. Csak nem gondolja, hogy ezt én felveszem?
- Nem te veszed fel, én adom rád. Ahogy majd levenni is én fogom, amikor kedvem tartja.
Hatalmasra nyílt a szemed, és ahogy néztem mocorgott a vágyad is, úgyhogy iparkodnom kellett, hogy fel tudjalak öltöztetni. Kicsit aggódtam, nehogy túl szoros vagy túl laza legyen, de azt hiszem pont jól sikerült, mert csak keveset sziszegtél.
Hátraléptem és újra gyönyörködtem benned egy keveset. A nyakörv a nyakadon, bilincsek a bokáidon és az erényöv hihetetlenül felizgatott.
Lehúztam a bugyimat, leültem veled szemben az ágyra, és simogatni kezdtem magam.
- Naneee - hörögted, szemeid forogtak, férfiasságod kezdte kényelmetlenül érezni magát, szűkös zárkájában. Odakaptál a kezeddel, hogy javíts a helyzeten, de nem sokra jutottál, hisz a kulcsa a combfixem gumija alatt pihent.
Néztem a vergődésed, hallgattam a visszafogott káromkodásodat (javadra legyen mondva tényleg alig lehetett hallani) és csendesen elélveztem. Ahogy én felsóhajtottam, úgy dermedtél mozdulatlanná.
- Basszus, ilyet nem tehet velem - nyögted.
- Ó dehogynem. Sőt, még sokkal ilyenebbeket is tenni fogok veled.
Megnedvesítettem az ujjaim a kéjnedvemmel, hozzád léptem és a szádhoz érintettem. Nem engedtem, hogy a szádba vedd, épp csak megízlelhetted. Tetszett, ezt az újabb sziszegésből tudtam. Megsimítottam az arcod, a nyakad. Végighúztam a körmöm a mellkasodon, hasadon, körberajzoltam a köldököd. Szép vékony vörös csík jelezte merre jártam. Visszatértem a mellkasodra, körberajzoltam mindkét mellbimbód. Ekkor eszembe jutott amit még szintén neked szántam. Felcsillanhatott a szemem, mert hangosan felnyögtél. Mosolyogva néztem rád, s te megadóan csóváltad a fejed, mint akinek már minden mindegy.
Ismét a fiókhoz léptem, két csipeszt vettem elő. Mindkettő fémből volt, vékonyka lánc lógott rajtuk. Felcsíptettem az egyiket majd a másikat is a mellbimbóidra. Minden mozdulatomnál lendült a kezed, majd visszatetted a hátad mögé. Ez így nem lesz jó, gondoltam magamban. Kénytelen leszek tenni ellene valamit. Persze, millió megoldás van csak válogatni kell. Leakasztottam a pórázt a karikáról, leoldottam a bilincseket is a falba vésett kampókról. Megfogtam a melledről lelógó láncokat és húztalak magam után. Jöttél serényen. Tedd hátra a kezed, most nem lesz rá szükséged. Csinos fémbilincset kattintottam rád.
- Most a következőt fogjuk játszani. A láncaid végén van egy-egy kampó. Ezt a két súlyt leteszem a padlóra. Neked az lesz a feladatod, hogy összeszedd őket minél gyorsabban. Ahány másodperc alatt szeded össze, annyit kapsz a pálcával a combodra. 30 másodperc jelent 1 pálcát. Indítom az órát. Gondolom nem hittél a fülednek, mert csak álltál mozdulatlanul.
- Szerintem indulnod kéne, megy az óra.
Egész lassan mozdultál. Persze logikusan lábon indultál el az első súly felé
- Nem-nem, - mondtam gyorsan - térden közlekedj, így túl könnyű lenne.
Letérdeltél és úgy tűnt elkapott a versenyláz, mert egész gyorsan az első súlyhoz jutottál. Kicsit ügyetlenül de viszonylag hamar beakasztottad a kampót és már mentél is a következőhöz.
3 perc alatt végeztél, nagyon büszke voltam rád. Tetszett, hogy meg akarod oldani a feladatot és nem azért, hogy kevesebb pálcát kapj. A két súly ott lógott a láncon, erősen húzva a bimbóid.
- Mennyi volt - kérdezted gyermeki ártatlansággal.
- 6 perc - füllentettem mosolyogva. Felhúztad a szemöldököd, de nem szóltál. Ez is pluszpont volt neked.
- Feküdj az ágyra, kipróbálom mennyire szereti a pálcámat a bőröd.
Hasra feküdtél, de nyomban meg is bántad, hogy olyan nagy lendülettel tetted. Fájdalmas sóhajt hallattál, némi elharapott káromkodás közepette.
Végighúztam a körmeimet a lábbicepszeden egyszerre mindkettőn. Megfeszítetted az izmaidat, a körmeim nyomát a vörös csíkok és a libabőrök mutatták.
- Szépek az izmaid, jól fognak rajta mutatni a pálcám csíkjai.
Elővettem kedvenc pálcám, végighúztam a hegyét a combodon. Előbb a hozzám közelebb eső balon, majd a jobbon is. Gondolom izgatott, esetleg csiklandozott mert mocorogni kezdtél.
- Nyugalom - mondtam, miközben megpaskoltam a feneked. Az is jó kemény, izmos volt.
- 3 pálca a bal combodra, három a jobbra. A maradékot a feneked kapja.
Nagyon vágytam már, hogy bemutassalak a pálcámnak, hogy láthassam a csíkot amit maga után hagy. Igazából azt is élvezem, ahogy később mindenféle csodaszerrel kenegethetem, míg te elhalóan sóhajtozol.
A bokádról lelógó láncokat az ágy lábaihoz kötöttem, pusztán elővigyázatosságból, és azért is, mert így tetszik nekem. Elég nagy terpeszben kellett lenned, hallottam, hogy morogsz is emiatt. Nem baj, nem zavar, de legközelebb a száddal is tennem kell valamit, hogy csendesebb legyél.
Az első ütéssel óvatos voltam, nem akartam túl nagy kárt okozni. Jóleső sóhaj volt a válaszod. A következő már erősebb, ennek szép nyoma maradt. A harmadik igencsak csípősre sikerült, egész közel a fenekedhez. Erősen megrándult a tested tőle. Hát jó, ezek szerint ez a jó erősség. A maradék három már ezzel az erővel érkezett, táncoltál is alatta szépen. Tetszett ahogy hümmögtél, morogtál, káromkodtál egyszerre. Az a néhány csík a combodon igazán izgató látványt nyújtott.
A maradék hatot a feneked érdemli. Gyenge és erős ütést felváltva mértem rád. Már zubogott a vérem, forró volt az ölem, a nedvem a combomon folydogált. A hat ütés után letettem a pálcát, végigsimítottam a csíkos combod, feneked, szétfeszített combjaid között átnyúlva a herezacskódat is megmasszíroztam, külön-külön mindkét golyódra odafigyelve. Megemelted a feneked, mintha úgy nem nyomna annyira az erényöved. Ahogy megnyitottad előttem a feneked, egy ujjammal végigsimítottam a vágatod, persze elakadva az ánuszodnál. Azonnal visszaejtetted a csípőd, összezártad a feneked, szinte csapdába ejtve az ujjam.
- Ezt biztos nem - mondtad felemelt fejjel, megemelt hangon.
- Persze, tudom - mondtam mosolyoga, de az ujjam nem mozdítottam. Egész finoman simítottalak csak. Felengedtél, nem feszítetted össze újra a feneked. A saját nedvem használva síkosításnak ismét megsimítottam az ánuszod, épp csak az egyik ujjam beléd simítva. Nem szóltál, de éreztem ahogy befeszül a tested. Nem baj, engem végtelenül izgatott, hogy beléd hatolhatok. A fokozatosság híve vagyok, így megelégedtem egyelőre ennyivel a behatolást illetően. Fogtam a krémet és alaposan de finoman bekenegettem a csíkokat. Eddig vörös volt, most fehér lett, de így is mutatós. Addig simogattam, míg egészen eltűnt a krém és újra előkerültek a csíkok.
Kikötöttem a láncokat.
- Fordulj a hátadra kérlek, élvezni akarlak.
Megfordultál, kicsit helyezkedtél, mert a bilincs nyomta a hátad. Igazán sajnáltalak, de a vágyam már annyira kitörni készült, hogy nem tudtam a te nyomoroddal foglalkozni. Az arcod fölött fél térdre ereszkedtem, fekve épp nem értél el. Belemarkoltam a hajadba, megemeltem a fejed és szinte magamba húztalak. Ügyes a nyelved, azonnal a csiklómnak esett. Nagyon fel voltam izgatva, kevés kellett az első orgazmushoz. Magamhoz képest is hangosan élveztem el.
Visszalöktem a fejed az ágyra, de nem sok pihenőt adtam, mert már ereszkedtem is rád, követelve a következőket. A fenekemtől a csiklómig nyalattam magam veled, néha még a légvételt is meggátolva. A második és a harmadik orgazmus kicsit gyengébbre sikerült, ami nem feltétlen a te bűnöd volt, de evidens, hogy te kapsz érte büntetést.
Lecsúsztam az arcodról egészen az erényövig. Széthúztam a szeméremajkakat, hogy egészen magukba fogadják a már cseppet sem hideg, de legalább finom sima fémet. Ahogy mozogni kezdtem rajtad, te is megélénkültél, gondolom nem csak a bilincs zavart ennyire. Egyre erősebben nyomtam magam rád, belemarkoltam a mellkasodba s miközben elélveztem a melledről lógó láncba kapaszkodom. Hallottam ahogy sziszegsz, s ezzel megint elindítottál a lejtőn.
Vártam néhány másodpercet, míg kitisztul a fejem. Végigfeküdtem rajtad, mellem a csipeszekhez ért, csak a vékony csipke volt köztük. Benyúltam a melltartómba, kivettem a mellem, rásimítottam a csipeszedre. Remek érzés, azonnal keményedett a bimbóm. Elővettem a másikat is, had élvezzen az is. Élvezettel mozogtam rajtad, láttam a kínnal kevert izgalmat az arcodon. Feljebb csúsztam, hogy a szánk egy vonalban legyen.
- Van még valami, amit nagyon szeretnék. - kezdtem, miközben megcsókoltalak - Erre nyugodtan mondhatod, hogy nem, nem sértődöm meg rajta. Tudnod kell, hogy hihetetlenül nagyot élveznék általa.
Nyeltél egyet, és bólintottál, pedig nem is tudtad mit akarok. Láttam, hogy nem a levegőbe beszélsz, komolyan is gondolod. Tetszett az odaadásod, az eltökéltséged.
Szinte suttogva kérdezted meg:
- Ugye nem anális szexet akar velem?
Nagyon tetszett a kérdés, mert éreztem, hogy már annak sem lenne olyan nagy akadálya.
Megnyugtattalak, hogy most nincs ilyen tervem. Ismét a kedvenc mindent rejtő fiókomhoz nyúltam és elővettem egy műpéniszt. Akkorát csuklottál, hogy majdnem lebillentem rólad.
- Nyugi, ez nekem lesz. Neked mindössze az lesz a dolgod, hogy megtartsd nekem. A száddal.
Ismét nagyra kerekedtek a szemeid, de nem szóltál semmit.
Kikapcsoltam a maszk csatját, az arcodra tettem, volt benne egy kis rész amit a fogaid közé igazítottam. Ráharaptál én meg becsatoltam a szíjjat. Kicsit megmozgattam, hogy stabilan tartod-e, de a vérem már annyira dübörgött, hogy muszáj volt azonnal használatba vennem. Lenyomtam a fejed az ágyra, föléd guggoltam, majd inkább féltérdre ereszkedtem, hogy jobban tudjam irányítani a mozgásom. Finoman ereszkedtem bele, de egy-két mozdulat után olyan vágy tört elő belőlem, hogy elfelejtettem mindent, szétfolyt körülöttem a szoba, csak az élvezetemre tudtam figyelni. Lehet, hogy durván élveztettem magam már nem tudom. Az biztos, hogy olyat élveztem amilyet nagyon vágytam már. Egész mélyre engedtem magamba a műfaszt, egy pillanatra el is felejtettem, hogy az arcodon ülök. Te sem mozdultál, úgy tűnt nincs ellenedre a helyzet.
Leszálltam rólad, levettem a maszkot is. Jól megizzadtál alatta. Letörölgettem az arcod, megcsókoltalak és a füledbe súgtam.
- Nagyon ügyes voltál, ezért jutalmat érdemelsz.
Levettem rólad az erényövet, két tenyerem közé fogtam meggyötört férfiasságodat. Nem kellett sokat játszanom vele, hogy életre kelljen. Egy kezembe fogtam, kicsit megszorítottam, húzogatni kezdtem lassan fel-le. Éreztem ahogy erőre kapsz, és lassan a csúcs felé közelítesz, ezért picit gyorsítottam a tempón. Finom voltam, nem volt célom, hogy fájdalmat okozzak, viszont abban a pillanatban amikor elélveztél 4 körmömet a farkadba eresztettem. Ívbe feszült a tested, valami nagyon mélyről jövő hörgést adtál ki magadból. Igen magasra lőttél ki, beterítetted vele az egész altested, még a köldöködbe is jutott. Vártam míg kitisztul a tekinteted, visszatalálsz a jelenbe. Az ujjammal kitöröltem a köldöködből a spermád és lenyaltam. A hasadról is elkezdtem összeszedegetni és lenyalni az ujjaimról. Néztem ahogy csillog a szemed. Teljesen elengedted és átadtad magad nekem.
Továbbra is tetszel. Nagyon.