Világuralom

Amikor a nők átvették az uralmat a világ felett, azt gondoltam, hogy elbújhatok. Vidékre menekültem, hátha ott kevésbé találnak majd rám. Kb egy hétig tudtam így kihúzn, de aztán rámtaláltak. Rögtön bevittek egy ,,bázisra" ahol kaptam egy erényövet, majd lefotóztak és egy cellába zártak. Itt egy napig sem voltam, de mar is jelentkezett értem valaki. Amikor megláttam, rögtön felismertem, mivel a szomszéd nő volt az. Elég csinos volt, magas és vékony. A haja barna és nagyjából a válláig ért. Azt mondta, hogy most ő felel értem és ha bárhogyan is ellenkezni próbálok, azt nagyon megbánom. Nem is mertem neki ellent mondani. Mivel a lakásától csak két utcára talált parkoló helyet, ezért rámrakta a pórázt, és már rángatott is végig négykézláb a zsúfolt utcán. Nagyon megalázónak gondoltam a dolgot, de amikor felnéztem, azt láttam, hogy az összes férfit ugyaní vezetik egy nyakörvel és egy pórázzal. Tudtam, hogy innentől ilydn lesz az életem. Amikor megérkeztünk Úrnőm otthonába, azt mondta, hogy takaritsak ki mert délután átjön pár barátnője. Rögtön nekiláttam. Nem kellet sok mindent csinálnom, mivel elég rendszerető asszony volt. És a dolgok hetven százalékát rendben találtam. Ezek után egy celléba kerültem ahol meg kellett várnom amig a barátnői megérkeznek. Három lány érjezett még. Ekkor kivezettek a cellából és lábtratóként kellett funkcionálnom, amíg ők beszélgettek. Egyszercsak egyikük odadugta a lábát a számhoz, hogy kezdjem el nyalni. Én így is tettem. Ezt tíz perc után megunta és elvette a labát. De ekkkor egy másik lány rakta oda. Ez ment nagyjából egy óráig, amikor is aki először a számba dugta a lábát azt mondta, hogy neki pisilnie kell. Ekkor Úrnőm egy tölcsért vett elő, és rámparancsolt hogy feküdjek a hátamra. Kettejük arcán egy gúnyos mosoly jelent meg. Nem tudtam hova tenni a dolgot, de követtem az utasításokat. Ekkor fölémgugolt, a tölcsért a számba dugta és elkezdett pisilni. Alig bírtam nyelni, néha melléfojt és lecsutgott az arcomon. A többiek csak kinevettek.
(Folyt. köv.)