Úrnőm rabságában. 2. rész.

Mihalov úr velünk szemben foglalt helyet. Úrnőmmel rövid beszélgetésbe kezdtek, Mihalov úr arról kérdezősködött, hogy valóban "érintetlen" vagyok-e még. Miközben az érintetlen szó zavaró mivoltán morfondíroztam, Úrnőm viselkedésemről, és engedetlenségemről panaszkodott.
- Ezek a fiatalok.. Nem tudják mi az a tisztelet. -mondta kissé mérgesen Mihalov úr.
- Hallatlan! -tette hozzá tüstént.

Feszélyezve éreztem magam, tenyereim szorosan összezárt lábaim közé dugtam, és kínosan ügyeltem, hogy elkerüljem Mihalov úr tekintetét.

- Nyugtalannak tűnik a kis drága, mindig ilyen? -kérdezte érdeklődve a "vendégünk".
- Többnyire nem, egyelőre ezt az arcát mutatja, bizonyára fél öntől Mihalov úr, ha gondolja megmutathatja, hogy ok nélkül teszi. -kínált oda engem Úrnőm.

Nem voltam elragadtatva a gondolattól, hogy egy idegen férfi szóljon hozzám, vagy épp megérintsen.

- Nos szépségem, szeretném látni érintetlenséged bizonyítékát, kérlek vet.. -kezdett mondandójába Mihalov úr, de Úrnőm közbevágott:
- Nem, nem. Mihalov úr, ez a "gyermekem" más mint a többi, az ő érintetlensége a fenekére korlátozódik, így hát kérem emlékezzen a megállapodásunkra.
- Igen, elnézést, el is felejtettem, tudja mindig izgatott vagyok, főleg amikor egy ilyen szép fiatal lánnyal van dolgom.
- Hát persze! Tapogassa, nézegesse csak kénye kedve szerint, bármit tehet vele. -engedte szabadjára az öreg fantáziáját.

Miközben rólam "alkudoztak", Mihalov úr a combomat simogatta, tenyere egészen fel, az ajkamig kalandozott, majd hirtelen pofon vágott. A pofon sokkolt, nem számítottam rá, reszkettem, és féltem.
- Hallom neveletlenül viselkedsz! Az ilyen kis csitriket, mint amilyen te vagy, mindet jól meg kellene büntetni. Nem értetek ti másból, csak a verésből! Olykor még abból se.. -hergelte magát.

Miközben Mihalov úr rám förmedt, a padlóra parancsolt.
- Négykézlábra! Gyerünk, mozgás!
Próbáltam az úr kedvében járni, de nem volt megelégedve velem, többször kérte, hogy toljam ki a fenekem.

- Most pedig Úrnőd akarata szerint elverem a segged. Legközelebb majd tudod, miként viselkedsz.

Miközben vetkőztetett, a fehérneműmet illetően megdicsérte úrnőm ízlését. Ekkor úgy éreztem, bármennyire is haragszom az öreg úrra, Úrnőm dicsérete nekem is jó esik.

Húsz ütést kaptam a fenekemre, bár a fájdalomtól nem, a megilletődöttség okán szemeim mégis könnybe lábadtak. Úrnőm könnyeim látván rögvest a közelembe guggolt, és a következőt mondta:
- Nézz rám kicsim, tudod, hogy mennyire bízom benned, ne adj rá okot hogy csalódnom kelljen.. tűrj szépen mint egy igazi jó kislány! -majd lágy érintésével letörölte könnycseppjeim, s hozzátette:
- Nem szabad sírni, hát még elmosódik a sminked!

Mihalov úr megparancsolta, hogy maradjak ebben a testhelyzetben, miközben pucsítottam, a számba dugta néhány ujját, és kérte, hogy sok nyállal szopogassam, ízlelgessem az ujjait. Rövidesen kihúzta a számból az ujjait, majd a fenekembe nyúlt, széthúzta a farpofáimat és durva ujjaival nyomkodni kezdte a fenekem bejáratát, nagyon rossz érzés fogott el, nem szerettem volna hogy bármit is tegyen velem, de Úrnőm az arcom simogatta és megdicsért:
- Jó kislány vagy, ne izgulj, nemsoká jobb lesz! -nyugtatott.

Mihalov úr néhányszor megismételte a műveletet, de a lyukamba egyszer sem nyúlt bele, végezetül a seggemre csapott és elém állt:
- Térdre! -Noszogatott, és amint feltérdeltem, kigombolta sliccét és a nadrágban is látványosan merevedő péniszét az orrom elé tolta, majd megjegyezte:
- Itt van, ez mind a tiéd lesz! Legközelebb ezt fogod szopni, és ezzel fogom megdugni azt a szűk kis segglyukadat.

Miután befejezte mondandóját orcán csapott a péniszével, majd visszatűrte a nadrágjába, végül pedig megkéret, hogy húzzam fel a sliccét, és csókoljam meg a nadrágján keresztül ágaskodó szerszámot. Szörnyen éreztem magam, de tudtam, hogy Úrnőmért meg kell tennem mindezt.

Mihalov úr rövidesen hátat fordított, elköszönt Úrnőmtől és elviharzott, én még mindig a padlón térdeltem mire Úrnőm mögém állt, és a mellkasom a padlóra nyomva beszélni kezdett:
- Amiért délután kihallgattad a telefonbeszélgetésünket, meg kell büntesselek. Ma éjszaka erényövet viselsz majd, most pedig büntetésből beöntést adok neked, hozd a beöntő labdát, háromszor fogom beléd nyomni a tartalmát, a vizet pedig csak akkor engedheted ki amikor én megengedem! Ha egy csepp is kifolyik, akkor a teljes adag kinyomása után újabb beöntést kapsz!

Úrnőm beöntéses büntetését aznap hat alkalommal ismételtük meg, minden beöntés alkalmával hosszasan játszott fenekem bejáratánál, végül már olyan megalázottnak éreztem magam, mint előtte még sosem.
A hatodik alkalom után megszánt, és bár a vizet képtelen voltam megfelelő ideig benntartani, újabb adagot már nem kaptam.
- Befejeztük! Meguntam a büntetésed, addig zokogsz a fürdőben amíg csak jólesik, ha összeszedted magad akkor felöltözöl, és bekopogsz a szobámba, de alsóneműt nem vehetsz fel. Ajánlom, hogy ne várass meg! -tette hozzá sokat sejtelmesen.

Lefekvés előtt erényövet kaptam. Úrnőm éjjel kettőre újabb beöntést helyezett kilátásba.
Majd a következőket mondta mielőtt aludni ment:
- Holnaptól megkezdem a feneked tágítását, hogy a legközelebbi Mihalov úrral való találkozásra felkészítselek.
Kissé fájdalmas lelkülettel fogadtam ezt a hírt, mivel Úrnőm látta nemtetszésem, így a következőket mondta:
- Ne legyél elkeseredve, a későbbiekben nagyobb péniszek is megfordulnak benned, jobb ha mielőbb beletörődsz.
Nem feleltem, csak meredten néztem magam elé, féltem, és nem akartam ezt, miközben legbelül tudtam, hogy titkon, oly régóta magam is erre vágytam. Úrnőm nem hagyott sokáig gondolkodni, közbeszólt:
- Mindez, ami a közeljövőben történni fog, tulajdonképpen a te érdeked. S mint Úrnőd, pontosan tudom mire van szükséged! Így hát lélekben készülj fel, mert Mihalov úr számára a te feneked egy használati tárgy lesz, azt pedig garantálom, hogy Mihalov úr csak az első vendég lesz aki megfordul majd a fenekedben.
Miközben úrnőm előrevetítette sanyarú jövőképem, sírni kezdtem.
- Jajj, kicsim! Semmi szükség erre, majd szépen megszokod az új életedet! Élvezni fogod, hiszen te is ezt szeretnéd.
Nem feleltem, csak szipogtam, mire ő:
- Holnap közösen leülünk a számítógép elé, és közösen kiválasztjuk a jövendőbeli kedvenc játékszereidet. Addig is pihenj szépen, ha olyan kedvem lesz éjjel ébresztelek a beöntésedért.

-folytatás következik-