Átlátszó IV.

A férfi a legnagyobb sebességre kapcsolta a liftet és elindította felfelé.

Góré és emberei kirohantak az előcsarnokban az üvegliftek ajtajához. Most csak a bálterem bejáratánál pezsgőspoharakból épített piramis esett áldozatul az üldözésnek.
A Security Roomban Géza, a monitoros már majdnem elélvezett, mikor hirtelen minden monitoron eltűnt a kép, és csak a Hangyák háborúja című egyhangú film volt látható. Bosszankodott, ilyen kukkolásban még sosem volt része, és már annyira közel volt, hogy telelője a gondosan kikészített papír zsebkendőket.
Fülesében megszólalt Góré:
- Géjza, a kurva életbe! Miért nem működik a két szélső lift?
- Nem tudom Góré, a kamerák sem működnek! - válaszolta lihegve, miközben próbálta visszagyömöszölni nadrágjába ágaskodó farkát.

Közben az üveglift a tizenkettedikre ért. Kinyílt az ajtó és ott állt az iménti londiner két szállodai fürdőköpennyel a kezében, sikertelenül erőltetve fapofát arcára.
- Uram, még két percig vakok a kamerák. Ennyit tudtam intézni, ennyi idő alatt indul újra a rendszer. Ezalatt el kell jutniuk az 1047-es szobába a hátsó lépcsőn.
Magukra kapták a fürdőköpenyeket, összenyalábolták széthajigált ruháikat. A férfi, mintegy véletlenül egy névjegykártyát ejtett a lift üvegpadlójára.
-Rendben, fiam, szép munka! - ezúttal ötvenezret adott át neki.
A nő teljesen megzavarodott az 1047-es említésekor - ilyen nincs, mindent tud, tudja, hogy ott szoktam találkozni a Pistával, nem élvezetet ad, hanem megaláz valóban, mindennek vége ...
A férfi karjánál fogva mozdította ki a nőt a dermedt letargiából. Határozott léptekkel vezette a folyosókon a hátsó lépcsőhöz, majd le, majd be a 1047-be.
A kisebb lakosztály nappalijában, a kanapén ott volt az ezüstszálas fekete ruha szépen kiterítve, álarcostul.

A nő nem tudott mit kezdeni a helyzettel. Szó nélkül a zuhanyzóba menekült. A forró víz alatt megeredtek a könnyei is. - Milyen egy hülye idióta liba vagyok, ezt a kapcsolatot dobom ki az ablakon, ezt a férfit, aki már évek óta szinte minden vágyamat kielégíti, mindent megad nekem, és közben szeret ....... szeretett. Mindennek vége, vége, vége, vége ... - A bűntudat és az önsajnálat nehéz súlyként telepedett a mellkasára, szeretett volna zokogni, de nem mert.

A férfi résnyire nyitotta a zuhanyfülke ajtaját.
- Bemegyek.
- Ne! Kérlek, most ne!
Belépett. A nő amennyire tudott, elhúzódott tőle. A férfi elzárta a zuhanyt, felemelte a nő arcát, a szemébe nézett:
- Nincs semmi baj!
Magához vonta és megölelte a nőt. Belőle kitört a zokogás. A férfi nyugtatóan simogatta a hátát.
- Igen, tudom már egy ideje, hogy felrúgtad a megállapodásunkat. De nem akarlak elveszíteni.
A nő zokogása elcsendesedett, nagyon szorosan a férfihoz simult.
- Tudod, hogy mit tettem, és mégis szeretsz?
- Igen. Én is okoztam, hogy ide jutottunk. Eltávolított mostanában tőled a sok munka, de nagyobb baj, hogy nem vettem észre, hogy nem tudod minden vágyadat megélni. És a legnagyobb baj, hogy nem beszéltünk ezekről. Ezentúl másként lesz.
Most nagyon gyengéden csókolta meg a nőt. Először csak az ajkai csippentették össze a nő ajkait, lassan, végig az íveken. Majd az ajkak szétnyíltak, a nyelvek összeértek, lassan nyalták egymást, mintha először ízlelnék. Ez az állapot nem tudott sokáig tartani. Fokozódott a tempó, kezeik egyre gyorsabban simogatták, markolászták a másikat. Mindkettőjükre vadul tört rá a vágy.

A férfi kibontakozott az ölelésből. Hátralépett, és két csuklóját keresztbe téve, karjait a nő felé nyújtotta.
Rád bízom magam, vezess a vágyaimhoz! - Ezt jelentette a néma jel.
A nő lecsukta a férfi szemhéjait és a hálószobába vezette, az ágy láb felőli végéhez. Az éjjeli szekrény fiókjából hosszú, keskeny selyemkendőket vett elő. Egyikkel bekötötte a férfi szemeit. Erőteljes lökéssel az ágyra döntötte. A férfi tudta, mi fog történni, mégis, mint mindig, egy tizedmásodpercre a semmibe zuhanás élményét élte meg. Azután teste találkozott az ággyal és ő kezei használata nélkül középre araszolt. A nő csuklóira és bokáira hurkolta a selyemkendőket, és erőteljes mozdulatokkal az ágy négy sarkában álló oszlopokhoz kötözte.
A férfi nyakánál kezdte apró csókokkal, finom harapásokkal. Jól ismerte a férfi testét, kéjéhes pontjait, de minden alkalommal fedezett fel újakat is. Igyekezett elfelejteni a múltat, nem a bevett repertoárhoz nyúlni, csak az itt és mostra koncentrálni, hogy ma mi izgatja férjét. A lassú lefelé haladás közben gondosan kerülte, hogy testével a meredező falloszhoz érjen. A finom csókok közé néha hirtelen, kiszámíthatatlanul, karmolásokat iktatott be a férfi oldalán, hasán. Ez vad rándulásokat váltott ki.
Mikor szájával a férfi mellbimbójához ért, körbenyalta őket, majd beszívta a szájába és piciket harapott beléjük, nagyon figyelve a határra, nem akarta átlépni, odáig jutni, amikor férjének teste már nem a kéjes, hanem a túlzott fájdalomtól rándul.
A férfi teljesen átadta magát az élvezetnek, nem volt benne semmi ellenállás, csak mikor a nő olyan területet talált, ahol elviselhetetlen volt az ingerlés. Most a jobb csípőcsontján nyalta a nő a bőrét, ez az érzet a csiklandozáshoz hasonlított leginkább, annyira élesen jó érzés, hogy szinte fáj, elrántaná testét és maradna egyszerre, de most lekötözve nincs választása, csak a vonaglás.

( Folyt. köv.)