Cikkek idő szerint
2023. 02. (15)
2023. 01. (55)
2022. 12. (76)
2022. 11. (54)
2022. 10. (48)
2022. 09. (65)
2022. 08. (75)
2022. 07. (62)
2022. 06. (80)
2022. 05. (52)
2022. 04. (81)
2022. 03. (60)
2022. 02. (54)
2022. 01. (66)
2021. 12. (63)
2021. 11. (56)
2021. 10. (45)
2021. 09. (58)
2021. 08. (76)
2021. 07. (74)
2021. 06. (55)
2021. 05. (63)
2021. 04. (67)
2021. 03. (54)
2021. 02. (56)
2021. 01. (65)
2020. 12. (45)
2020. 11. (82)
2020. 10. (64)
2020. 09. (51)
2020. 08. (61)
2020. 07. (53)
2020. 06. (49)
2020. 05. (66)
2020. 04. (69)
2020. 03. (82)
2020. 02. (48)
2020. 01. (55)
2019. 12. (55)
2019. 11. (37)
2019. 10. (52)
2019. 09. (51)
2019. 08. (75)
2019. 07. (58)
2019. 06. (53)
2019. 05. (71)
2019. 04. (60)
2019. 03. (61)
2019. 02. (71)
2019. 01. (74)
2018. 12. (39)
2018. 11. (46)
2018. 10. (34)
2018. 09. (58)
2018. 08. (41)
2018. 07. (50)
2018. 06. (36)
2018. 05. (39)
2018. 04. (30)
2018. 03. (30)
2018. 02. (34)
2018. 01. (40)
2017. 12. (27)
2017. 11. (47)
2017. 10. (26)
2017. 09. (28)
2017. 08. (42)
2017. 07. (51)
2017. 06. (28)
2017. 05. (36)
2017. 04. (44)
2017. 03. (54)
2017. 02. (28)
2017. 01. (50)
2016. 12. (49)
2016. 11. (46)
2016. 10. (43)
2016. 09. (37)
2016. 08. (44)
2016. 07. (56)
2016. 06. (48)
2016. 05. (55)
2016. 04. (35)
2016. 03. (40)
2016. 02. (69)
2016. 01. (69)
2015. 12. (44)
2015. 11. (43)
2015. 10. (65)
2015. 09. (65)
2015. 08. (68)
2015. 07. (74)
2015. 06. (85)
2015. 05. (102)
2015. 04. (69)
2015. 03. (68)
2015. 02. (74)
2015. 01. (57)
2014. 12. (56)
2014. 11. (56)
2014. 10. (55)
2014. 09. (63)
2014. 08. (64)
2014. 07. (58)
2014. 06. (42)
2014. 05. (64)
2014. 04. (48)
2014. 03. (92)
2014. 02. (59)
2014. 01. (44)
2013. 12. (46)
2013. 11. (53)
2013. 10. (33)
2013. 09. (41)
2013. 08. (48)
2013. 07. (52)
2013. 06. (62)
2013. 05. (60)
2013. 04. (55)
2013. 03. (83)
2013. 02. (62)
2013. 01. (61)
2012. 12. (58)
2012. 11. (45)
2012. 10. (54)
2012. 09. (56)
2012. 08. (61)
2012. 07. (63)
2012. 06. (31)
2012. 05. (30)
2012. 04. (33)
2012. 03. (24)
2012. 02. (20)
2012. 01. (37)
2011. 12. (33)
2011. 11. (33)
2011. 10. (30)
2011. 09. (26)
2011. 08. (25)
2011. 07. (29)
2011. 06. (25)
2011. 05. (21)
2011. 04. (21)
2011. 03. (20)
2011. 02. (19)
2011. 01. (29)
2010. 12. (24)
2010. 11. (21)
2010. 10. (25)
2010. 09. (14)
2010. 08. (26)
2010. 07. (32)
2010. 06. (24)
2010. 05. (23)
2010. 04. (32)
2010. 03. (25)
2010. 02. (33)
2010. 01. (42)
2009. 12. (34)
2009. 11. (26)
2009. 10. (26)
2009. 09. (16)
2009. 08. (26)
2009. 07. (37)
2009. 06. (32)
2009. 05. (31)
2009. 04. (39)
2009. 03. (41)
2009. 02. (23)
2009. 01. (56)
2008. 12. (24)
2008. 11. (22)
2008. 10. (13)
2008. 09. (32)
2008. 08. (41)
2008. 07. (31)
2008. 06. (10)

Airbus - a kezdetek 10/2

Törölt felhasználó
2011. 03. 13. 11:00 | Megjelent: 726x
Hm … ha jobban belegondolok, ehhez a jelenethez nem árt némi történelmi kitekintés.
Tudom, az én hiányosságom, de nem követelek meg különösebb „alaki” szabályokat a subbiek-tól. Talán attól, hogy anno voltam katona és akkor örökre megutáltam a bokázást – vagy úgy is lehetne fogalmazni, hogy lusta vagyok ezt (is) folyamatosan számon kérni …
Tehát nálunk nincs „alapállás” meg „büntető állás”, meg hasonlók, azt szeretem, ha természetesen viselkedik – még nyafizhat is, ha valami nincs kifejezetten ínyére.

Bárhogy is van, Vanda számára a látszólag végtelen és teljesen kilátástalan álldogálás - pedig csak néhány perc volt! – már magában is felért egy büntetéssel.
Ám, hogy ebből a helyzetből ÍGY szabaduljon meg?! Az utasításra történő levetkőzés mindig is a gyenge pontjai közé tartozott, volt eset, hogy meg is tagadta … – nem is értettem, igaz, hogy egy üres üzlethelyiségben voltunk, szép, tágas kirakattal, de a parancs, az parancs … - akkor persze ezt hármasban részletesen megbeszéltük: Vanda, én és a korbács … végül teljes mértékben igazat adott nekem, hiába, az intellektuális fölény …

Tehát én kényelmesen pöffeszkedtem a fotelban, Kedvesem pedig hősiesen igyekezett elnyomni női büszkeségének – ebből azért van bőven! – legkisebb csíráit is, kiválóan ráérezve, hogy MÉG EGY engedetlenséget már biztosan nem engedhet meg magának.
A Drágám arca híven tükrözte a csata állását a méltóság és az engedelmesség között, végül az engedelmesség aratott némiképpen pürrhoszi győzelmet. Arca lángolt, de engedelmesen vetkőzni kezdett. Ruhadarabjai csinos kis halomba gyűltek a lába előtt.

- A harisnya marad!

Végül ott állt előttem, ha a harisnyát és a tűsarkú cipőt nem számítjuk, anyaszült meztelenül. Alighanem abban reménykedett, hogy elhangzik a zord

- Tedd a dolgod!

vezényszó és a dolgok visszatérnek a normális medrükbe, de nem volt szerencséje.

Még mindig ülve addig méregettem, amíg az arca bíborról mély padlizsánszínre váltott, aztán, hogy még tovább fokozzam a helyzet abszurditását, felálltam és körbejártam, hogy hátulról is jól megszemlélhessem.
Érdeklődő pillantásokkal többször is megkerültem, - ha dohányoznék, a füle hegyén biztosan meggyújthattam volna a cigarettámat – majd pár pillanatra megálltam a háta mögött.

A barkács felszerelés nem volt kikészítve – mégse tudja, mi vár rá! – és a táska is a látómezején kívül helyezkedett el. Odaléptem és zajos keresésbe kezdtem. Szinte láttam magam előtt, amint nyúlik a füle a zaj irányába. Jó hosszú ideig elhúztam a keresgélést, majd két nesztelen lépéssel közel léptem hozzá a háta mögött és mozdulatlanná dermedtem, hogy ha hallott is valamit, elbizonytalanítsam.

Őszintén szólva, lelki szemeim előtt szinte láttam magam SS egyenruhában, – csak azért abban, mert a Gestapo munkatársai, mint tudjuk, civilben jártak – a szituáció annyira emlékeztetett egy háborús filmre.
A francia ellenállás hős Jeanne D’Arc-ja és a gaz náci nagyjelenete: a fasiszta mocsok minden eszközt bevet, hogy a főhősnő ellenállását megtörje.

- Kezeket fel! – közvetlen közelről rivalltam a fülébe.
Szegénykém, egész testében megrándult, annyira megijedt, de azért teljesítette a parancsot. A cicijei ingerlően ágaskodtak a felemelt kezei miatt, szinte kiáltottak egy kis gyötrésért. Nem hagyhattam figyelmen kívül a kívánságukat, bár jól tudtam, hogy a Kedves gyűlöli a csipeszt – de hát mégiscsak büntiben van!
Aztán feltettem a csuklójára és a bokáira a bőr bilincseket.

A két szoba közötti ajtó felső keretébe egy előre látó, ismeretlen ezermester gyerekhinta-tartókat csavart, ezek most tökéletes eszköznek kínálkoztak az elkövetkezőkhöz.

Megmarkoltam Vanda haját és alájuk perdítettem. Rögzítettem a csuklóit és gonoszul a fülébe suttogtam:
- Mára nem érvényes a menekülő szavad, te ringyó!
(folyt.köv.)

Hozzászólások (0)

A hozzászólások belépés után olvashatók.