SM-kivonat (kicsit nyálasan)

Hirtelen és nagyon gyorsan esett meg: a nőnek nemhogy védekezni nem volt lehetősége,hanem jóformán nem is értette, mi és hogyan történik vele. A férfi az előző pillanatban még komolyan és mély töprengésbe merülve nézte őt, aztán egyszer csak nekilódult. A nő alig vehetett egyszer-kétszer levegőt, és máris ott hevert meztelenül, hanyatt fekve a férfi alatt az ágyon, két karja oldalra vetve és az ágytámlához bilincselve. Ő pedig ugyanazzal az elgondolkodó arckifejezéssel nézett le rá, mintha valami nagyon nehéz probléma megoldásait latolgatná.
A férfi jobb kezét gyengéden a nő tarkója alá csúsztatta. Finoman tartotta a fejét, de egyszersmind két szélső ujja közé vette szorosan a nyakszirtjét és így kényszeríttette a nőt, hogy egyenesen rá nézzen.
Azt mondta neki: - Az enyém lettél! Nem foglak elengedni addig, amíg mindent meg nem tettem veled, amit szeretnék! Tudom, hogy nem lesz könnyű neked! De nem akarom, hogy rosszul érezd magad, ezért adok egy tanácsot: mivel semmin sem változtathatsz azon, ami most jön, ne görcsölj rajta, hanem próbáld meg élvezni!
A nőt néhányszor már meg akarták kötözni, de eddig mindig sikerült valahogy kivágnia magát a szorult helyzetből: vagy kidumálással, vagy rimánkodással, vagy nagyképű szöveggel, vagy végső esetben kiáltozással.
De ezúttal érezte, hogy minden hiábavaló lenne: csak nevetségessé tenné magát, ha nekiállna kiabálni vagy kérlelni őt, hogy engedje el; és még ha az ajtó mögött a szomszédban tucatnyi ember várakozna is készen rá, hogy a segítségére siessen, hiába kezdene sikoltozni, hogy jöjjenek, ennek a férfinak a birtokából akkor sem tudnák kiszabadítani. És ettől a tudattól valahogy megnyugodott. Egyszeriben úgy tűnt fel neki: nincs értelme idegeskedni azon, ami mindenképpen be fog következni, inkább tényleg az lesz a legokosabb, ha megpróbál ellazulni és élvezni az egészet.
Maga számára is váratlanul szexisen kinyújtóztatta feszes testét: hadd lássa a férfi, hogy milyen őrjítően vonzó nő került a birtokába.
Amikor a férfi egy szájpecket vett elő, a nő engedelmesen nagyra nyitotta a száját, hogy lássa, bármilyen mélyre beerőltetheti; amikor egy kendővel közelített az arcához, rögtön lehunyta a szemét, hogy tudassa vele, alig várja, hogy megfosszák a látástól.
Nem volt annyira naiv, hogy ne tudja, bizonyos szintű fizikai gyötrelem is vár majd rá, de nem bánta, mert biztos volt benne, hogy csak olyan szintű lesz, amit még képesek lesznek az érzékei gyönyörré átalakítani kéjre éhes elméjében. Az pedig, hogy esetleg kissé szánalmasan festhet hanyatt fekve, bekötött szemmel, felpeckelt szájjal, és hogy talán nem lesz éppen fejedelmi látvány, ahogy majd időnként vergődésre kényszerítik, már egyáltalán nem számított, mert tudta, a férfinek bármilyen pózban tetszeni fog.

Hogyan simogatta a nőt? Mintha a lelkét cirógatta volna. Hogyan kényeztette a nőt? Mintha minden édes sejtecskéjét mennybéli kertek rózsaharmatában fürösztötte volna. Amikor pedig a fájdalom következett, hiába rándult tiltakozó görcsbe a nő teste, a szíve kikacagta testének panaszszavait.
Érezte, hogy amikor a férfi gyötrelmet okoz neki, azzal nem az a célja, hogy tönkrealázza vagy megroppantsa őt, hanem rá akarja venni, hogy a szenvedést is megtanulja élvezni, legalábbis akkor, ha azt ő okozza neki.
Egy idő után már nem is tudta, hogy a kényeztetés vagy inkább a gyötrelmek periódusait várja-e jobban.
Végül a nő elkezdte túljátszani a fájdalmakra adott reakcióit, mert -bár bekötött szemével nem látta a férfit- az érintéséből mégis érezte, hogy ez hihetetlen örömöt okoz neki. És hálásan okozott neki örömet, bizalommal és szégyenkezés nélkül mutatta meg magát neki szenvedés közben, úgy ahogy még senki sem látta őt. És csodálkozva észlelte magán, hogy minél szilajabbul vonaglik egy tulajdonképpen könnyen elviselhető fájdalomingerre, annál mélyebb lesz saját lelki kéje is, amit ilyenkor érez, olyannyira, hogy vad gyönyöre hamarosan képessé vált villámgyorsan és fölényesen elsöpörni az első pillanatban fellépő fizikai kényelmetlenséget.

Nem tudta, hogy mikor lesz vége, nem is érdekelte. Nem szerette volna, hogy véget érjen. Az élvezetnek nem volt csúcsa, inkább olyan volt, mintha a csúcs közvetlen közelébe mindig más irányból hágtak volna fel.
Aztán, amikor mégiscsak elengedte a férfi, a nő először dühös lett rá; azt gondolta: “miért teszi ezt velem?”. De amikor szabaddá váltak a karjai, olyan forrón ölelte meg, mint még soha senkit addigi életében.