Szexszolga I: A találkozó

László régóta vár egy idős, kövér férfi dominanciájára. Ezirányban már érdeklődött több férfinál, azonban kellemes szexen kívül több nem történt. Kikötözésre és kemény erőszakszexre vágyott, nem adta fel a keresést. Egy tavaszi nap, kellemes 20 fok körüli hőmérséklet volt. Egy átlagosna tűnő szerdán írt egy ismeretlen férfi egy röpke üzenetet:
„A szexszolgámmá tehetlek!
Pénteken este 7-kor legyél a Keleti Pályaudvar kerepesi úti megállóban. Legyen a kezedben, egy 168 óra. Egy fekete Seat mellett fogsz megtalálni.
Ha így döntesz, akkor döntéseidnek következmények lesznek! Ezt mindenképp tartsd szem előtt!
Egy esélyed lesz!”
Lászlónak nagyon tesztett az üzenet, ugyanis már hetek óta nem volt lehetősége más férfinak a társaságát élvezni. Izgatottan számolta vissza a napokat, azonban szöget ütött a fejébe a „következmény” kifejezés. Minden döntésünknek vannak következményei, azonban mire gondolhatott? A rabszolgaság és mások szolgálata erősen hajtotta, azonban a véres, széklet és vizelet tartalmú dolgokra nem vágyott. Mivan ha mindez élvezetet okoz neki? Mivan ha nem tud nemet mondani? Zakatolt a fejében tömérdek kérdés, azonban az izgalom, amit a levél okozott neki, az erősebb volt. Nagyon lassan telt el a csütörtök, majd a péntek is. A munka közben csak a másnap kedd járt a fejében. Hétfő este már aludni sem tudott, a szíve már a torkában dobogott. Elgondolkotott azon, hogy mivan ha mégsem szeretné? Csak egy esélye lesz, nem szalaszthatja el. Ha erre vágyik, arra most van esély.
Szombaton munka után László szapora léptekkel sietett haza. Lezuhanyzott, egyszerű, de nem feltűnő ruhát vett fel. Az odaúton egy újságostól megvette az kívánt újságot, és gyalog folytatta útját a Keleti Pályaudvar felé.
18:55. Megérkezett a kívánt helyre, az izgalom elburjánzott rajta. Sokan voltak a kívánt helyszínen, de félreállt, hogy belássa környezetét. Pár (óráknak tűnő) perc múlva egy fekete Seat parkolt le nem messze tőle. Egy kb 180cm magas, erősen pocakos, rövid, ősz hajú férfi száll ki belőle, és megállt az ajtó mellett.
László szíve hevesen verni kezdett. Pontosan tudta, hogy neki kell megközelítenie, de lábai megmerevedtek. Mély levegőt vett és elindult a férfi felé. Félúton a Úr észrevette a fiatalember közeledtét, és egy mosolyal üdvözölte. Mikor megérkezett, megmutatta az újságot a kezében és a férfi kezével finoman az anyós ülsé felé intett, jelezve, hogy szállj be. Mindketten beültek az autóba, az Úr a kezét nyújtotta:
-Szólíts Mesternek!
-Én László vagyok.
-Tudom. Innentől kezdve akkor szólasz meg, amikor én engedélyt adok rá.
László csendben tudomásul vette, és enyhe bólintással jelezte, hogy tudomásul vette. Elindultak. Az úton beszélgetés nem zajlott, László nem merte megtörtni a csendet. Kb 15-20 perc autózás után megérkeztek egy családiházhoz. Mindketten kiszáltak az autóból, Mester lezárta az autót, és együtt elindultak a házba.
Folyt.köv.