Az email

Tamás napjai nyugtalanul teltek. Sem a munkahelyén, sem pedig otthon nem tudott koncentrálni a dolgaira. Emésztette a lelkiismerete és az, hogy hiába kért többször írásban bocsánatot a dominájától, az még válaszra sem méltatta. Telefonon is kereste őt, de nem vette fel. Félt, hogy örökre elvesztette, de leginkább az bántotta, hogy ilyen rondán viselkedett vele.
Egyik délután, mikor hazaért meglátta az emailjei között a dominája válaszát. Izgatottan nyitotta meg a cím nélküli levelet, abban reménykedve, hogy feloldozást nyert benne. Tévedett.

"Szia!

Na figyelj! Nem kell naponta háromszor írnod üzenetet, meg legalább négyszer felhívnod, úgy sem veszem fel! Azt hittem, hogy sokkal értelmesebb vagy a többi idióta szubmazó selejtnél, de azt látom, hogy ugyan olyan ostoba vagy! Ha egymás után háromszor félreteszem, annak oka van és nem feltétlenül az, hogy nem érek rá. Nem akarok veled beszélni!
Megbántottság és nagyon tiszteletlen voltál! Nem is tudom, hogy mikor bántottak meg így utoljára, de most is vissza kell magam fognom, hogy nyugodtan tudjak írni. Tegnap azt fontolgattam, kiteszlek, hogy mehess ahova akarsz, de ma meggondoltam magam. Na nehogy megkönnyebbüljél, mert nem olyan egyszerű a helyzet. Meg foglak büntetni! Tudom, most azt gondolod, hogy a sáros cipőmet kell majd nyalogatnod, vagy egy műfasszal fogom szétkefélni a seggedet, esetleg a saját undorító gecidet nyalatom majd fel veled a parkettáról, de nem ezt találtam ki neked. Tudom, hogy undorodnál ezektől a dolgoktól és szenvednél, mint a disznó a jégen, de ez nem elég büntetés számodra. Még a végén élveznéd is, mert én csináltatom meg veled. Nem. Mától kezdve két hétig nem szólhatsz hozzám! Nem írhatsz üzentet, nem írhatsz levelet, nem hívhatsz fel telefonon, de ami a legfontosabb: a közelembe se jöhetsz! Ha az utcán meglátsz, el kell fordítanod a fejed. Ha a buszon találkozunk, át kell ülnöd a másik végébe. Ha akarom a sarokba szorítalak a villamoson és szűkölnöd kell majd mint egy rühes kutyának, amit túl sokat vertek. De lehet élveznéd, szóval erre a legvégső esetben kerülhet csak sor! Ha bármelyik pontot megszeged a fentiek közül, repülsz, mint a győzelmi zászló! Gondoltam arra is, hogy erényövet adjak rád, mert te is, mint a legtöbb férfi, nem vagy több egy agyatlan ösztönlényél. De úgy döntöttem, esélyt adok arra, hogy bebizonyítsd az ellentétét. Rázd majd csak nyugodtan a mócsingodat, mert tudom, hogy csak rám tudnál közben gondolni. Ha összejönnél valami szukával akkor is csak én járnék az eszedbe miközben a kis vágyaddal próbálnád őt kielégíteni. Két rossz hírem van: Ha megtudom ezt, repülsz! A másik, kár próbálkozni, mert csak engem tudsz kielégíteni senki mást. Valamint csak én tudlak téged kielégíteni. Te nem vagy másnak férfi, csak nekem!
Ma este 7-kor, figyelmeztetlek, pontban hétkor, még egyszer, utoljára írni fogsz nekem. Pontosabban egy videót küldesz majd amin a következők lesznek: A laptopodról letörlöd az összes közös képünket, meg azokat, amin én vagyok! Tudom, hogy nincs belőlük másolatod, így ezek örökre el fognak tűnni! Aztán tüzet raksz és elégeted azt a selyemkendőt, amit én viseltem és tőlem kaptál! Sajnos a hülye fejedből nem az emlékeidet kitörölni rólam, de az illatomtól megtudlak fosztani! Ha emlékszel rá, szerencséd van, ha nem így jártál. Nem fogom hagyni, hogy könnyen elmenj, ha magadhoz nyúlsz.
Várom a videót és remélem pontosan küldöd, mert ha előbb, vagy később máris mehetsz a francba! Aztán két hétig síri csendet és hullaszagot várok tőled, majd meglátjuk! Ha kiállod ezt az időszakot, visszafogadlak. Az óra ketyeg!

Harley

ui: Nem foglak szóban becsmérelni, mert nem érdemled meg..."

Tamás nem tudta, hogy örüljön, vagy szomorú legyen, de a fiúkból előszedte a kamerát..

(A levél a fantázia szüleménye)