A betörés

Nem jön. Miért nem jön már?! Persze, persze, el kellett utaznia, s nem tudtam kivételesen vele menni, de már itt kellene lennie. Ráadásul a dög egész nap húzott megint, s tiszta nedv vagyok, kiéhezett, akarom a farkát, akarom őt. Csak nyugtalanul járkálok itt, pizsiben, alatta semmi. Merev a bimbóm is. S nem érhetek magamhoz, arra allergiás. S olyan nyugtalan is vagyok, a kiéhezettségtől is, féltem is őt, s balsejtelem gyötör. Az alsó szintről hangok szűrődnek fel. Miért nincs velem ilyenkor?! Félek, tudja mennyire kis félős vagyok, s már sötét van, este. Óvatosan lépkedek, lábujjhegyen. Egy zseblámpa fénye cikáz odalenn, nem akarok, mégis felsikkantok, s későn kapom a szám elé a kezem. A zseblámpa fénye viharos gyorsasággal indul el felém, s már nem tudok elfutni előle. Gyorsabb. Maszkot viselő, vékony, nyurga, szálkás alak. Megragadja a csuklóm, s falhoz lök. Furán torz hangja van. Érzem a leheletét, dohány. Nagyon szorosan fog és szorít le. Mást is megérzek, a farmerján át a farkát. Méretes darab, s kemény. Ahogy az én mellbimbóm is még keményebb, akaratlanul is. Csuklómnál fogva húz, szinte vonszol maga után. A konyhába. A vállamnál fogva lenyom az egyik székre úgy, hogy az arcom a derékszíjával kerül egy magasságba. Hol tartjátok az értékeket, reccsen a hangja, miközben egyik kezével az államat cirógatta. A mozdulat egyszerre volt gyöngéd, és fenyegető. Mintha a betörés csak ürügy lenne arra, ami a pasi természetéből fakad: hogy valamit vagy valakit akarata ellenére birtokoljon, hatalmába kerítsen. Kérem, nem tartunk készpénzt itthon… – kezdem, de abba is hagyom rögtön, mert a pasi a hajamnál fogva hátrafeszíti a fejem. Tehetetlennek érzem magam és gyöngének. Előhúz egy kést a zsebéből. A hideg pengét az arcomhoz nyomja. A pénztárcámban van ötvenezer forint – suttogom. Mohón nyúl a táskámba, borítja ki a tartalmát a földre. Kiveszi a papírpénzt a tárcámból, és ugyanazzal a mozdulattal kirántja a helyéről a fényképét is. -Nocsak – mondja, s gúnyos a hangja, miközben kezébe veszi a képet. – Ő szokott megbaszni? Erre a közönséges, alpári stílusra arcomba szökik a vér, s egyben érzem, ahogy nedvesebb is a puncim. Mintha ismerne, s tudná, hogy ezzel a stílussal mit ér el nálam. Nem merek megszólalni, tekintete a mellemre vándorol, én is érzem, hogy a bimbóm szinte átszúrja a pizsamám. Kezdek félni, egyre jobban. Pláne, mikor folytatja. – S vajon azt az örjítő segged is megbassza időnként? Választ sem vár, mit is mondhatnék… egyik kezével megragadja az államat. Az oldalirányú nyomásnak engedelmeskedve kinyitom a szám. Eközben rémülten látom, hogy a másik kezével a sliccén matat, majd kigombolja a nadrágját. Előveszi a farkát. A félhomályban is látom, méretes darab. A kést a nyakamhoz teszi, nem tehetek mást, befogadom a számba a farkát. Sós, igazából finom. Felizgat, ahogy kitölti a szám. Dugja a szám, s érzem, egyre nedvesebb vagyok. Nem kímél, szinte a torkomig hatol. Érzem az előnedvét. Érzem azt is, hogy nem lesz elég neki. Pedig titkon azt remélem, elélvez, s vége a rémálomnak. De nem, kirántja a farkát a számból, hátracsavarja a kezeim, s durván megfordít. Lesöpri egy mozdulattal a konyhaasztal tartalmát, szép fehér, Ikeás, villan át az agyamon, még tőle hoztuk el, s rádönt. Nyakamba tűri a felsőt, a melleim nekinyomódnak a hideg asztallapnak. Lesodorja rólam a pizsi alsót is. Átfut az agyamon, hogy megvártam volna őt a borotválkozással, szereti, s felizgatja ha ő borotválhat meg, s szőrös még tehát a puncim. Lábaival szétfeszíti a lábam.

Érzem, hogy mögöttem áll a férfi, hátborzongató, hogy teljesen hang nélkül, némám szöszmötöl, nem ér hozzám. Ijedten összerándulok, ahogy a meztelen ujjai a hátamon végigfutnak egészen a fenekemig. Erősen belemarkol a popsimba, majd rácsap egy nagyot, piros tenyérnyomot hagy, villan át agyamon. Nyoma lesz. Várom a többit, biztos vagyok benne, folytatja. De nem, hirtelen előrenyúl a lábam között, s egy mozdulattal tolja belém az ujját. Felmordul, nedves vagy kis szuka….nagyon nedves. Nem ér a csiklómhoz, valamiért kihagyja. De egyre nedvesebb vagyok, cuppogok. S magam is érzem a puncim illatát. De hogy ne legyenek kétségeim a számba adja az ujját. Mohon szopom le, már elvesztettem a kontrollt. Átlendültem, élvezni akarok. Megérzi a pasi is, enyhül a szorítása. S újra belém döfi az ujját. Kitapintja az érzékeny részt a puncim falán. S most..ez nem lehet, ezt nem akarhatja…a puncinedvem keni a popsimhoz. Újra és újra. Összerezzenek, ösztönösen feszítem meg a popsim. Őt is nagyon ritkán engedem be oda, pedig istenem mennyire akarja. S most egy idegen….Nem, ezt nem akarom. De ellenállhatatlan.
Finoman tágít, a saját nedvemet használva természetes sikosítóként. Egyre mélyebben jár bennem, s körkörös mozdulatokkal tágít. Be kell vallanom, hogy nagyon ügyesen játszik a testemen a férfi, mindig a megfelelő helyre és időben nyúl. Csukott szemmel lihegek már, a férfi egészen feltüzelt. Elveszi a kezét, elégedetten felmordul, s megérzem a farkát a popsimnál. Úristen, megtörténik… gondolom. Nagyon rég nem járt ott benne más, csak ő, s ő is nagyon ritkán. S most ez az idegen meg fog dugni. Két kézzel erősen megmarkolja a fenekem, pontosan érzi, hogy már nem kell lefognia. Nagyon lassan nyomul belém, ha a helyzet nem ez lenne, azt mondanám, finoman, vigyázva. Áttör a záróizmon, s bennem van. Nagyon kitölt, feszít. Lassan mozdul. S egyre beljebb nyomja. Lihegek, élvezem. Élvezni akarok. Érzem a mozgásán, s ahogy levegőt vesz, hogy ő is nagyon élvezi. Olyan mintha tudatosan visszafogná magát, furcsa. De nem érek rá gondolkodni….egyik kezével előrenyúl, s ujjai közé veszi a csiklóm. Kicsit durván, de olyan nedves vagyok, hogy megteheti. Felnyögök. Elkezdi morzsolni ujjai között, ahogy ütemesen és egyre gyorsabban dugja a seggem. Közeledek az orgazmushoz, nem fogom tudni megállítani. El fogok élvezni egy idegentől. Erre évek óta nem volt példa, csak ő érte el nálam. Sodródok, a férfi tövig van bennem, érzem ahogy lüktet a farka, megmerevedik, fojtott nyögés, s megérzem, érzem, ahogy a spermája megtölt, s ahogy rászorít orgazmusa görcsében a csiklómra, követem őt. Elélvezek. Lábam görcsbe rándul, megtart, csitít, lágyan simogat, míg megnyugszom.

Kicsússzan belőlem a farka, érzem, ahogy a spermája is kicsorog, le a combomra. Megfordít. Felállít. Néz engem. Még pihegek. Szégyen, düh, élvezet kavarog bennem. Megmozdul a keze. Megsimogatja az arcom. Furán gyengéd. Államnál fogva felemeli a fejem, hogy nézzek rá. Nem akarok, biztosan elégedett magával, nem akarom megadni neki ezt az örömöt. De hajthatatlan. Farkasszemet nézünk, ha látnám persze. Másik keze is mozdul. A saját tarkójához, s lehúzza a maszkot a fejéről. Dög! Dög! Te szemét, imádnivaló dög!