hurkasandras (41)
Szubmisszív
Férfi
  •  
  •  
  •  

Cikkek idő szerint
2019. 06. (41)
2019. 05. (71)
2019. 04. (60)
2019. 03. (61)
2019. 02. (72)
2019. 01. (74)
2018. 12. (39)
2018. 11. (46)
2018. 10. (34)
2018. 09. (58)
2018. 08. (41)
2018. 07. (50)
2018. 06. (36)
2018. 05. (39)
2018. 04. (30)
2018. 03. (30)
2018. 02. (34)
2018. 01. (40)
2017. 12. (27)
2017. 11. (47)
2017. 10. (26)
2017. 09. (28)
2017. 08. (42)
2017. 07. (51)
2017. 06. (28)
2017. 05. (36)
2017. 04. (44)
2017. 03. (54)
2017. 02. (28)
2017. 01. (50)
2016. 12. (49)
2016. 11. (46)
2016. 10. (43)
2016. 09. (37)
2016. 08. (44)
2016. 07. (56)
2016. 06. (48)
2016. 05. (55)
2016. 04. (35)
2016. 03. (40)
2016. 02. (69)
2016. 01. (71)
2015. 12. (46)
2015. 11. (43)
2015. 10. (65)
2015. 09. (66)
2015. 08. (70)
2015. 07. (74)
2015. 06. (85)
2015. 05. (102)
2015. 04. (69)
2015. 03. (68)
2015. 02. (74)
2015. 01. (57)
2014. 12. (56)
2014. 11. (56)
2014. 10. (55)
2014. 09. (63)
2014. 08. (64)
2014. 07. (58)
2014. 06. (42)
2014. 05. (64)
2014. 04. (48)
2014. 03. (92)
2014. 02. (59)
2014. 01. (44)
2013. 12. (46)
2013. 11. (53)
2013. 10. (33)
2013. 09. (41)
2013. 08. (48)
2013. 07. (52)
2013. 06. (62)
2013. 05. (60)
2013. 04. (55)
2013. 03. (83)
2013. 02. (62)
2013. 01. (61)
2012. 12. (58)
2012. 11. (45)
2012. 10. (54)
2012. 09. (56)
2012. 08. (61)
2012. 07. (63)
2012. 06. (31)
2012. 05. (30)
2012. 04. (33)
2012. 03. (24)
2012. 02. (20)
2012. 01. (37)
2011. 12. (33)
2011. 11. (33)
2011. 10. (30)
2011. 09. (26)
2011. 08. (25)
2011. 07. (29)
2011. 06. (25)
2011. 05. (21)
2011. 04. (21)
2011. 03. (20)
2011. 02. (19)
2011. 01. (29)
2010. 12. (24)
2010. 11. (21)
2010. 10. (25)
2010. 09. (14)
2010. 08. (26)
2010. 07. (32)
2010. 06. (24)
2010. 05. (23)
2010. 04. (32)
2010. 03. (25)
2010. 02. (33)
2010. 01. (42)
2009. 12. (34)
2009. 11. (26)
2009. 10. (26)
2009. 09. (16)
2009. 08. (26)
2009. 07. (37)
2009. 06. (32)
2009. 05. (31)
2009. 04. (39)
2009. 03. (41)
2009. 02. (23)
2009. 01. (57)
2008. 12. (25)
2008. 11. (23)
2008. 10. (13)
2008. 09. (32)
2008. 08. (41)
2008. 07. (31)
2008. 06. (10)

A legdurvább elfenekelésem (második rész)

04. 08. 00:15 | Megjelent: 597x
Minden olvasót arra kérek, hogy először az első részt olvassa el, mert csak így érthető a második.

Másnap két Úrnőnek is írtam a kiválasztott három közül. Őszintén leírtam, hogy milyen mocskos a rabszolganadrágom és miért szeretem, ha abban vernek el. Először egy M. kezdőbetűs névvel rendelkező Úrnő írt vissza (nem tudom szeretné -e hogy leírjam a nevét) mondván, minden rendben van, a nadrág nem akadály, mehetek hozzá és ő jól elver. Mondanom sem kell, mennyire felizgultam a válaszán. Többször is átnéztem a képeit, de nem akárhogyan, beöltöztem a rabszolga melegítőmbe, a fenekembe feldugtam a kampót és miközben a képeket szemléltem, jobb kezemmel a farkamat dörzsölgettem. A gyönyörű, fiatal és sportos Dominán látszott, hogy profi, már sok szolgát vert el, nem is akárhogy. Az egyik képén egy sjambokot tart a kezében. Akkor azt hittem, hogy M. Úrnő csak a szeánsz végén fogja elővenni, ahogy Patrícia szokta, ám a valóság egészen más volt, lényegében ez a durva verőeszköz a büntetésem egész ideje alatt központi szerepet játszott. Pár nap múlva a másik Domina is válaszolt és ő is bevállalta hogy megbüntet. Az egyik szerdán, a másik csütörtökön tudott fogadni. Arra gondoltam, hogy végül is két gyönyörű nő kezeitől is szenvedhetek, ezért megírtam, hogy hozzá is elmegyek.

Körülbelül két hét telt el az M.Dominával való találkozásig. Ezalatt az idő alatt begyógyultak a Patrícia által okozott hurkák a seggemen és nagyrészt a kék foltok is elhalványultak. A baj csak az volt, hogy annyira izgatónak találtam, hogy egy profi Domina fog megbüntetni, hogy a két hét alatt alig aludtam át 3 éjszakát. A többin arra gondoltam, hogy mennyire ki fogok kapni, és ettől az izgalomtól csak későn tudtam elaludni. Majdnem minden éjjel forgolódtam és a farkamat verve arra gondoltam, milyen nagy élménybe fogok részesülni, amikor jól megver a magyarországi Domina.

A találkozó előtti éjszaka szintén alig aludtam. Nemcsak a rabszolgaruhámat vettem fel egész éjszakára és nemcsak a fenekembe dugtam be különböző dildókat, hanem a bilincseimet is feltettem a kezeimre, lábaimra és így nézegettem, M.Úrnő csinos és vonzó képeit. Természetesen a képektől hamar felállt a farkam, amit órákig dörzsölgettem. Reggel fél 5 körül, sajnos nem bírtam tovább és hatalmas magömlésem lett. A rabszolganadrágom átázott a spermámtól. Arra gondoltam, hogy estig lehet meg sem szárad és szaga is lesz. Nagyon rosszul esett, hogy nem bírtam magammal, mert ilyenkor lecsökken az energiaszintem és a fájdalomküszöböm is. Haragudtam magamra azért, mert így lecsapoltam a találkozás előtti éjszaka az erőmet. Hirtelen le is akartam mondani a szeánszot. Aztán megembereltem magamat és arra gondoltam, esetleg szólok, hogy legyen kíméletesebb.

Aznap este 7 re volt megbeszélve a találkozó. M. Domina megadta a címet és arra kért, hogy amint megérkezem hívjam fel, mert kijön a ház elé. Csakhogy nem akartam, hogy bárki is tudja kit hívogatok, ezért amint megérkeztem Budapestre elmentem egy telefonszolgáltatóhoz, hogy új számot kapjak. Ám egyik helyről küldtek a másikra és amire meglett az új számom, kifutottam az időből. Tudtam el fogok késni. Pontban 7 kor felhívtam az Úrnőt hogy sajnos késni fogok. Reméltem azért a megbeszélt egy órából nem fog lefaragni. 20 perc késéssel értem a ház elé, és felhívtam, hogy megérkeztem. Az előre megbeszéltek szerint csizmában, bőrruhában és egy kabátban érkezett. Nagyon meglepődtem azon, hogy milyen szép. Élőben sokkal jobban nézett ki, mint a képeken. Valójában a kimondottan szép nők közül is kiemelkedett. Igéző szemei, kedves hangja volt, testéből a határozottság mellett a gyöngédség is sugárzott, úgyhogy megnyugodtam. Láttam, hogy emberszámba vesz, mondhatnám, hogy a késésem ellenére is kedves volt.

Felmentünk a lakásra, M.Úrnő érdeklődve nézte meg a fenekemet és megkérdezte hol van kihasadva a sok veréstől a nadrágom? Mondtam, hogy ez az utcai melegítőm, mindjárt felveszem a rabszolga melegítőt az a lyukas és foltos. Onnan tudta, hogy a mocskos gatyám ki van hasadva a sok veréstől sőt meg is van foltozva, mert írtam neki erről. Azt is leírtam, hogy azt a szerepjátékot szeretem, ha földeken dolgozó rabszolgaként kezelnek, és a rossz munkáért, vagy a termés ellopásáért hosszasan és keményen megbüntetnek, méghozzá annyira, hogy örökre elmenjen a kedvem a lustaságtól, vagy a lopástól. Az Úrnő mondta, hogy tussoljak le. Utána felvettem a rabszolgamelegítőmet és bementem a büntető szobába. Kissé zsúfolt volt, középen egy nagy ággyal, egyik oldalt a fenekelőpad volt elhelyezve, a másik oldalt pedig egy andráskereszt, a falon pedig pálcák, korbácsok lógtak, a fogason pedig mindenféle bőr, latex ruhák, a falnál pedig csizmák sorakoztak.
-hoztam néhány verőeszközt, kivehetem őket? -kérdeztem
-pakold a földre -mondta
A hátizsákból kivettem az összes verőeszközt valamint a fenékkampót és a földre
raktam őket
-azt hitted itt nincs amivel megverjelek? -kérdezte az Úrnő
-tudom, hogy van, csak kíváncsi vagyok, milyen, ha Ön ver el ezekkel.

Érdeklődve nézegette a fenyítésem megsegítésére hozott eszközöket. Az angol lovaglópálcát kivette a rakásból és az ágyra dobta, utána a hurkás végű pálcát és a vastag végű bőrkorbácsot is. Utána kezébe vette a fa paddle -t és azt mondta:
-ez gyenge, majd a falról leakasztotta a sjambokot és megkérdezte:
-vertek már el sjambokkal?
-igen Úrnőm, nekem is van ilyen
-ez a kedvencem -mondta
azzal a sjambok végével a fenekelőpadra mutatott és rámparancsolt:
-a helyedre!
Gyorsan felfeküdtem a fenekelőpadra, M. Domina pedig el kezdte a kezeimet és lábaimat a padhoz kötözni. A köteleket nagyon szorosra húzta, nem tudom miért, a vérkeringésem érezhetően lelassult. Amikor az Úrnő azt parancsolta, hogy „a helyedre”, éreztem amint megváltozik a hangja és a magatartása. Látszott rajta, hogy alig várja a megverésemet. Éreztem, hogy innentől kezdve nem emberszámba vesz, hanem egy utolsó mocskos rabszolgaként tekint rám, akit nagyon meg fog verni. És azt is éreztem, hogy nekem, mint rabszolgának, valóban a fenekelőpadon van a helyem. Hol máshol? Csakis ott, ahol a legfájdalmasabb módon meg lehet büntetni egy rabszolgát. Érdekes, hogy évek óta járok különböző dominákhoz, de eddig valahogy sosem vertek el fenekelőpadon. Deresen, oszlophoz kötözve, előrehajolva terpeszben, bakkon keresztbe fektetve számtalanszor vertek el, de fenekelőpadon még soha. Egyszer egy dominánál meg akartam kérni, hogy a fenekelőpadon verjen el, de ő nem akarta, így eddig lemaradtam erről az élményről. Tudtam, hogy a kidomborodó fenék sokkal jobban fáj, mint, ha egyenesen állva, vagy deresen kapnék ki, úgyhogy lelkileg felkészültem a nagyobb fájdalom elviselésére.

Eddig minden új Domina a szeánsz előtt átbeszélte velem, hogy mit akarok és mit nem vagyok hajlandó bevállalni, hogy azok alapján büntessen meg. Ám ezúttal M.Domina nem szólt semmit, éppen a derekamat szíjazta a padhoz. Ezért megkérdeztem, hogy a nagyobb verés előtt ugye bemelegíti a fenekemet?
-igen, bemelegítem -válaszolt tömören.
-van még egy kérésem: azt szeretném, ha a verés miatt keletkezett nyomok kb.
10 nap után elhalványulnának, mivel ekkor már fogok találkozni a
feleségemmel, és nem szeretném ha látná, hogy valaki más vert el.
-rendben van -mondta.

Miután a padra kötözött megnézte a seggemet és a foltozás, a lyukak láttán elégedetten azt mondta:
-látom tényleg sokat vertek el ebben a nadrágban
-valóban Úrnőm
Utána az orrához nyúlt, biztosan zavarta a rabszolganadrágom büdös szaga. Szégyelltem is magamat érte, de tudtam, hogy Patrícia parancsát teljesítem azzal, hogy ennyire büdösen veretem el magamat. Az Úrnő nem szólt semmit de kiment és egy illatosító sprével tért vissza, amivel körbefújta a büntetőszobát.
Ezek után egy hatalmas fa padlét vett elő, megmutatta és elmagyarázta, hogy ez a padle ritka darab, mivel ekkora nagyot csak kevesen gyártanak. Valóban, nemcsak széles, hanem nagyon vastag is volt. Majd odajött és néhány hatalmasat húzott a seggemre. Nyöghettem, mert azt mondta:
-betömöm a szádat, hogy ne ordíthass a verés alatt.
Azzal kiment és behozott egy szájgolyót. Betette a számba, majd azt mondta:
-neked nagyobb kell.
Kis keresgélés után egy nagyobbal tért vissza és alaposan rögzítette. Ekkor még azt hittem, hogy ez is a játék része. Ám M.Úrnő tudta, hogy ha nem teszi fel a szájgolyót végig üvöltenék a fájdalomtól. Még egy párat rámhúzott a vastag padléval és megkérdezte:
-na jól bemelegedett a segged?
Bólintottam, mivel beszélni nem tudtam. Persze számomra nem az a bemelegítés, hogy ég a hátsóm néhány kemény ütéstől, hanem az, hogy először csak enyhébb verőeszközökkel közepesen kapok ki, majd lassan, fokozatosan következnek az erősebb eszközök és az erő fokozása. Ám sajnos nagyon ritka az a Domina aki 20 perc fokozatosan erősödő bemelegítő verés után tér rá az igazi büntetésre. Jó ha tudja ezt minden Dom és Domina, hogy mi szolgák igényeljük a fokozatosan erősödő ütéseket, így sokkal jobban átéljük a fenekelés erotikus oldalát.

M. Domina felemelte a sjambokot és felvette az ütéshez szükséges távolságot. Nem hittem a szememnek! Máris a sjambok következik? Eddig még soha senki sem vert el sjambokkal a szeánsz elején. Ám még ekkor is arra gondoltam, hogy biztosan csak néhány ütést akar adni ezzel a rettenetes büntetőeszközzel. Aztán rámhúzott! A hirtelen belém maró fájdalomtól befeszültem és el is ordítottam volna magamat, de a szájgolyótól csak hörögni tudtam. Patrícia soha sem ütött ekkorát a sjambokkal! Pedig ő mindig a büntetés végén használta, hogy betetőzze vele szenvedésemet. Ám sokat nem tudtam gondolkodni, mert egymás után jöttek a következő csapások. Ilyen fájdalmat soha nem éltem át! Annyira meglepődtem az erős verésen, hogy tiltakozni sem tudtam. Igaz nagyon nem is volt ahogy. Le voltam kötözve egy fenekelőpadra, a szám be volt tömve, így teljesen ki voltam szolgáltatva a szadista Úrnő kénye-kedvének.

Most sem tudom hogy M.Úrnő miként tudott ekkorákat ütni. Eddig soha senki ilyen erőseket nem húzott rám. Biztosan más volt a technikája. Szerintem valahogy az ütés végén még csuklóból tudta irányítani a sjambokot, ezért az nagyobb erővel csapódott a seggembe és jó messziről is ütött, hogy a sjambok nagy ívet tudjon venni. Az ütésektől teljesen befeszült az egész testem, amennyire a derekamnál levő szíj megengedte, próbáltam kiegyenesíteni a fenekemet, persze nem sok sikerrel. A szadista Úrnőnek teljesen természetes volt a hörgésem, vergődésem, szerintem még élvezte is a látványos szenvedésemet, úgyhogy nyugodtan tovább vert. Nem tudom leírni mit éltem át. A rettenetes csapások keresztül-kasul szántották a fenekemet. Minden ütésnél azt éreztem, hogy túl kicsi a fenekem egy ilyen vastag és hosszú bothoz, ezért ha tovább ver szét fogja teljesen zúzni a hátsómat. Az intenzív csapásoktól állandóan szökdöstem, már amennyire a kötelek és a szíj engedte és ordítottam, amennyire a szájgolyótól lehetett. Mindig azt éreztem, hogy többet egy ütést sem tudok kibírni. Próbáltam azt ordítani, hogy hagyjuk azonnal abba, én nem erre számítottam, ekkora verést nem akarok kapni, de nem lehetett. A szájgolyótól nem tudtam egy szót sem kimondani, a hörgésem pedig nem zavarta a Dominámat.

Aztán egy kis szünet következett. Az Úrnő odasétált a többi verőeszközhöz, kivette közülük az angol lovaglópálcát, látszott nagyon tetszik neki. Megnézte, mennyire ruganyos, majd azzal vert tovább. Ez esetben is bebizonyította, hogy nagyon profi a verésben. A megszokott lovaglópálcámmal ismét akkorákat kaptam, ahogy eddig soha senkitől. A fájdalomtól megint jajgattam, táncoltam, de a szájpecek lehalkította ordításomat. Az angol lovaglópálca sokkal élesebben csapódott a fenekembe, mint a sjambok. Minden ütés borzalmas volt. A fájdalomtól nem tudtam gondolkozni.

Egy idő után az Úrnő korbácsa következett. Hosszasan ecsetelte, hogy ez milyen különleges korbács, mivel egy speciális szakember készítette egy vastag szíjból. Amikor elkezdett vele verni, ismét azon csodálkoztam, hogy tud egy korbáccsal ekkorákat ütni? Vagy nagyon izmos -gondoltam, vagy speciális technikákat tud. A korbács nagyokat süvített a levegőben, majd teljes erővel csapódott a seggembe. Néhányszor a szálak végei a combomon landoltak, ami kegyetlenül fájt. A korbács elég hosszú volt, ezért különlegesen nagyokat lehetett vele ütni. Miután kedvére megkorbácsolt, ismét az én egyik verőeszközöm következett. A széles végű, hajlékony, egy ágú bőrkorbács. Bár már sokan megvertek vele, de akkorákat senki sem tudott még rám húzni ezzel, mint M. Úrnő. Kezdtem megszokni, hogy mindegyik eszközzel életem legnagyob verését kapom. Tényleg fogalmam sem volt arról, hogy ekkora ütéseket ki lehet bírni. Mindegyik ütésnél muszáj volt jajgatnom, ficánkolnom, ami a Dominámat a legkevésbé sem hatotta meg. Miután ezzel is jól elvert azt mondta:
-mindegyik eszközzel kapok ötöt és utána meg kell mondjam melyik a
legfájdalmasabb.

A paddléval kezdte, utána az angol lovaglópálca, majd a több ágú, az egy ágú korbács következett, ezután a sjambok jött, végülpedig a hurkás pálca. Ez volt a legkevésbé fájdalmas. Azon gondolkoztam, vajon miért akarja sorrendbe rakni a verőeszközöket? Arra is gondoltam, ha hazudnék, vajon jobb lenne -e nekem? De aztán jobban féltem attól, hogy mi lesz ha kiderül a hazugságom? Az Úrnő felemelte a paddlét, mivel beszélni nem tudtam, a lekötözött kezemmel hármast mutattam, utána a hurkás pálcát emelte fel. Hatost mutattam, a sjamboknál határozottan egyest, a lovaglópálcánál kettest, a többágú korbács lett a négyes, az egy ágú pedig az ötös. M.Úrnő jelzéseim alapján az ágyon sorrendbe helyezte el a verőeszközöket, majd felemelte a sjambokot:
-szóval ez fáj a legjobban? A fejemmel bólogattam.
-akkor ezzel verlek tovább.

Rémület lett rajtam úrrá. Szóva ezért kellett neki a sorrend, hogy tudja, melyikkel okozza a legnagyobb fájdalmat. Az Úrnő felvette a poziciót és nagyon durván elkezdett a sjambokkal fenekelni. Én meg csak rángatóztam a fájdalomtól és próbáltam üvölteni, de a szájgolyótól ismét csak hörögni tudtam. Az Úrnő miközben vert, szidott is:
-bizony, bizony így jár a lusta rabszolga!
-inkább henyéltél, mint dolgoztál, ugy-e?
-meg aztán késtél is!
-mit képzelsz eltűröm, hogy egy rabszolga elkéssen?
-csak azt kapod amit megérdemelsz -bizony, bizony!

Amikor a bizony szót kimondta, a hangjában valamilyen tényszerű kegyetlenség érződött. A hideg is kirázott tőle. Benne volt a hangjában, hogy nincs menekvés, ami jár az jár és addig fog verni, ameddig rendesen meg nem bűnhödöm „vétkeimért.” Csakhogy ekkor még nagyon messze voltunk a megbűnhődéstől! Ritmusosan ütött. A hatalmas csapások szép sorjában következtek. Kegyelemről, pihenésről szó sem volt. Azt pedig nem tudtam, hogy mikor lesz vége ennek az egésznek. Sjambokkal eddig általában huszönötöt, ritkán harmincat kaptam. Alig egyszer -kétszer fordult elő, hogy ötvenet kapjak vele. Most meg már száz ütés felett jártunk. Ekkor már rég túl voltam az összes eddig megtapasztalt fájdalomhatáron. Fogalmam sem volt arról, hogy az eddigi fájdalmaimhoz képest létezik egy ennyivel többszörös fájdalom is. El voltam szörnyedve azon, hogy mennyire el vagyok verve. De nem tudtam mit tenni, csak rángatóztam a súlyos ütésektől.

Egy idő után letette M.Úrnő a kegyetlen fenyítőeszközt és jött a lovaglópálca. Ezzel is erőseket tudott ütni. Sokszor azt éreztem, hogy leszakad a seggem. A lovaglópálca éles ütései mintha tüzes vasként égették, csíkozták volna a hátsómat. Egyik hatalmas ütés után kaptam a másikat. Időnként a korbácsok is előkerültek, majd a paddle is. De mindig a sjambok volt a legdurvább. És bizony M.Úrnő sosem hagyta, hogy túl sokat pihenjen kedvenc eszköze. A korbács, vagy a paddle után általában a sjambok következett. Egyszer volt egy kisebb szünet, amikor odasétált a verőeszközeimhez és kivette közülük a gumibotot.
-hú de jó ez! -szólalt meg.
-na ez kemény
-ezzel csontot lehet zúzni!

Látszott nagyon tetszik neki. Körülbelül hármat ráhúzott vele a fenekemre, de csak középerősen. Azt láttam rajta, hogy nem akarja szétzúzni vele az izmaimat. Pedig ez a gumibot nagyon jó olyankor, amikor egy deresen fekszem, a Domina a hátamra ül és felülről veri el vele a fenekemet. Aki még nem próbálta, nagyon ajánlom, mert fantasztikusan jó érzés. Persze itt ilyesmiről szó sem volt. M Úrnő, az ágyra dobta a gumibotot és ismét a sjambokot vette kézbe. Megint kaptam vagy 30 ütést vele, mikoris M.Úrnő megszólalt:
-vajon mennyire lett csíkos a segged?
-meg kellene nézzem, hogy tudjam mennyire verhetlek tovább, tudod a
nyomok miatt.
Azzal lehúzta a fenekemről a nadrágot és megvizsgálta a bőrömet.
-fantasztikus!
-alig látszik valami!
-nagyon jó ez a nadrág, nem is gondoltam volna, hogy ennyire védi a
seggedet!
-tehát nyugodtan verhetlek erősebben is.
-bizony, bizony!

Amikor azt hallottam, hogy ennél is erősebben fog tovább verni, majdnem elsírtam magam. De nem volt mit tennem, tehetetlenül feküdtem a padon. Az Úrnő visszahúzta a nadrágomat, majd kezébe vette a sjambokot. És tényleg nagyobbakat ütött mint eddig! Ezt már én sem bírtam tvább, minden csapásnál próbáltam kiegyenesíteni a testemet, már amennyire a kötelek és a derékszíj engedte és ordítottam ahogy csak tudtam, azaz valójában csak hörögtem a szájgolyó miatt. Az Úrnő teljes lendülettel és erővel verte a fenekemet. Le voltam döbbenve azon, hogy létezik ekkora kegyetlenség. Próbáltam a jól megszokott rabszolga szerepembe bújni, örvendeni annak, hogy végre átélek egy ekkora verést, elképzelni, hogy éppen úgy büntetnek meg, mint az ókorban egy utolsó rabszolgát. Próbáltam valami szexuális töltetet, fantáziát adni az egész verésnek, de nem sikerült. A hihetetlen erős csapások és az őrült fájdalom testemet, elmémet egy túlélő üzemmódba vezette át.

Egy idő után szinte közömbösen figyeltem, ahogy rángatózik a testem, és már csak arra koncentráltam, hogy túléljem ezt a hatalmas verést. Lehet, hogy sokan azt hiszik erősen túlzok, csakhogy én voltam a fenekelőpadra kötözve, én kaptam a sjambokkal akkora ütéseket, amekkorákat addig soha. Már rég nem volt akaratom, vágyam. Már azt sem akartam, hogy vége legyen. Teljesen meg voltam törve. Minden ütéssel egyre jobban veszítettem el az egyéniségemet és az emberi mivoltomat. Egész egyszerűen sokkos állapotba kerültem, ahol a döbbenettől és a fájdalomtól minden gondolat megszűnik. A kegyetlen és hosszú veréstől egy nyüszítő kutyává alakultam át, aki azonnal azt teszi, amit neki parancsolnak, mivel már nincs semmilyen ellenálás benne. Ahhoz, hogy valakiben legyen ellenállás, kell maradjon benne valamennyi személyiség is. Ám ekkorra már belőlem a személyiség utolsó szikráját is kiverte az Úrnő. Már nem tudtam gondolkodni. Innentől kezdve bármit megtehetett volna velem a szadista Dominám. Semmit sem tartottam volna túl perverznek, vagy visszataszítónak. Egy gép lettem, akit szavakkal be és ki lehet kapcsolni.

Gondolom vannak olyan Dominák, vagy Domok, akik élvezik, ha ennyire elverhetik a szolgájukat, ha ennyire megtörhetik az akaratukat. Valójában tényleg jó módszer, egész egyszerűen addig kell verni a szolgát, ameddig tökéletesen alárendelődik gazdája akaratának. Egy ekkora verés után garantált, hogy tökéletes szub lesz belőle. A fájdalomtól való félelem hatalmas erő, egy idő után bekapcsolnak a túléléshez szükséges ösztönök, melyek segítségével azonnal bármilyen parancs teljesíthető. Létezik az a mondás, hogy: „a lelket is kiverem belőled”. Na én ezt éltem át. Ahogy egyre több ütést kaptam a sjambokkal azt kezdtem érezni, hogy a lelkem szépen lassan kezd kiszállni a testemből. Éreztem, hogy ha ennyire erősen fog tovább verni az Úrnőm, akkor végleg elhagyom a testemet és egész egyszerűen meghalok. Közel voltam az ájuláshoz, öntudatom elvesztéséhez. Már nagyon fájt a fejem is, szédültem. A lélek egy idő után nem bírja a fájdalmat, és elhagyja a testet.

Érdekes, hogy ha korbáccsal, vagy pálcával vert volna az Úrnő, akkor valószínűleg az éles fájdalom a testemre irányította volna a figyelmemet. Ám a sjambok nem éles fájdalmat okozott, hanem erős fájdalmat. A sjambok zúzza az izmokat. Általa azt lehet érezni, hogy vége mindennek, ezt már nem lehet kibírni, közel a vég. A neten van néhány video, ahol sjambokkal vernek el szolgákat. Ám mindegyik esetben csak húsz, harminc ütést mérnek ki a büntetett személyre. Látszik, hogy ez a néhány ütés is nagyon megviseli őket. Ez a kedvencem: https://xhamster.com/videos/shambok-1819020 itt 30 ütést kap az elitélt, igaz a csóré seggére. Ahogy vonaglik az ütésektől én is úgy vonaglottam. A filmen jól látszik, hogy ez a 30 ütés mennyi kék foltot okoz. Na én pontosan nem tudom hány ütést kaptam a sjambokkal, de az biztos, hogy 100 felett, lehet, hogy 200 felett is, plusz még rendesen kaptam az angol lovaglópálcával, a vastag paddle -vel és a korbácsokkal is.

Nagyjából fél órán keresztül verte a seggemet az Úrnő, mire befejezte a megbüntetésemet. Ekkorra már nem tudom mi voltam, de semmi több, mint valami közel élettelen, megtört lény. A hatalmas veréstől teljesen sokkos állapotba kerültem és el voltam szállva a testi tudatomtól. Nagyon érdekes élmény volt. Egy teljesen más világba voltam mint a Föld. Egy nyugodt, gondolatmentes, de azért a megtapasztalt kegyetlenségtől elborzadt állapotban. Tudatom meglátott egy olyan világot, amiről eddig fogalmam sem volt. Ez a valami körbeöleli az anyagot, a Földet és hihetetlen éles, tiszta. Gondolom a lelkem már nem bírta, a testi elviselhetetlen fájdalmakat és ezért ki akart szállni belőle. Valószínűleg átéltem a tesből való kiszállás élményét. Éreztem, hogy ha még sokáig ver, akkor örökre lelépek. Ez az élmény nagyon érdekes volt.

Utólag arra gondoltam, hogy annak idején milyen profi kellett legyen egy hóhér, akinek tudnia kellett, meddig verheti, kínozhatja a fogját, hogy valljon, de azért ne haljon meg. Ha túl erősen verte a foglyokat, azok hamar meghalhattak. Biztosan tudták, hogy melyik verőeszközzel hány ütést bírnak ki az elitéltek. Nagyjából én is megtapasztaltam mit élhettek át a kegyetlen börtönök rabjai, vagy az ókorban megbüntetett rabszolgák. Sohasem gondoltam volna, hogy ennyire meg lehet verni egy embert azt meg pláne nem, hogy van olyan nő aki képes ilyen büntetést végrehajtani. A verés után ismét lehúzta az Úrnő a nadrágomat, hogy megnézze milyen nyomok keletkeztek. Most már jól látszottak a csapások csíkjai, főleg a jobb fenekemen, combomon, ahol egymásra tevődtek az ütések vastag nyomai. De azért a nadrág sokat védett, nem voltak mélyek a csíkok. Megjegyzem, hogy a kék foltok csak három hét múlva tüntek el. Ilyent még nem tapasztaltam. Eddig a nadrágban kapott verések nyomai legtöbb két hétig díszítették a hátsómat. Természetesen csóré fenekem elverése után maradtak három hétig is nyomok, de az teljesen más kategória. Az összes eddigi, nadrágban kapott verés után ezek a nyomok múltak el a legkésőbb.

Az Úrnő még játszadozott velem. A csóré fenekembe feldugta az általam hozott fenékkampót és kötéllel a nyakamhoz rögzítette. Közben kivette a szájgolyót. Ebből gondoltam, hogy nem lesz ma már több verés.
-feszít? -kérdezte.
-igen Úrnőm -válaszoltam, habár a fenekem fájdalmaihoz képest ez a
kampó semmit nem jelentett.
-jól nézel így ki –dicsért meg az Úrnőm.
-köszönöm -mondtam.

Látszott rajta, hogy tetszik neki a fenékkampóval feldíszített durván elvert hátsóm. Ezután egy elektró készülékkel kezdett kínozni. Sajnos az elektrót egyáltalán nem bírom, az áramütésre jóval érzékenyebb vagyok mint más. Amikor a fenekemet rázatta az árammal, rángatóztam és arra kértem, ezt hagyjuk abba. Erre benyúlt a lábaim közé, kezébe vette a farkamat és azt kezdte el rázatni. Nagyon durva volt! Mintha egy fúró gépet dugodt volna a húgycsövembe. Ordítottam is rendesen, amin nagyon elcsodálkozott.
-a verést, ami sokkal fájdalmasabb kibírtad és most egy kis elektrótól
visítasz itt nekem?
-furcsa vagy!

De azért abbahagyta. Ezek után az ágyra ült, a gyönyörű lábait felemelte és az orrom elé tartotta a bőrcsizmáját.
-nyald szolga! -parancsolt rám.
Na ez nagyon jól esett! A vadító szépségű Úrnő bőrcuccban öltözve ült előttem, nekem meg nyalnom kellett azt a csizmát, mely a csinos lábait takarták. Nyaltam is rendesen. Amikor az Úrnő látta, hogy eleget nyaltam az egyik csizmáját, váltott és a másikat rakta elém. Közben olyan erős nőies kisugárzása volt, ami teljesen lenyűgözött. Azt éreztem, hogy órákat, napokat eltöltenék vele, legszívesebben elhívnám vacsorázni. Arra gondoltam, milyen nagy élmény lenne, ha ezzel a gyönyörű Dominával élnék, rendszeresen beteljesíthetném a nőiesség és a kegyetlenség utáni vágyamat. Egyik nap csókolóznánk egy romantikus hajón, másik nap meg ordítanék a gyönyörű kezeitől okozott fájdalmaktól. Vajon van-e pasija? És azzal hogyan élhet?

Egyszercsak felállt, kioldozta a jobb kezemet, majd visszaült az ágyra és ismét elém rakta a csizmáját.
-miközben nyalsz, verjed a farkad! -parancsolt rám.
El kezdtem surolgatni a farkamat, ám a nagy veréstől még nem tértem visza a testemben, így az nem állt fel. Vajon más férfiak egy ekkora verés után tudnak szexuális energiával rendelkezni? A testemben megmaradt fájdalom tökéletes ellentéte volt a szexuális élvezetnek. Ezen elcsodálkozott az Úrnőm, de nem volt mit tenni. Legalább 25 perc nyalás után kivette a fenekemből a kampót, kioldozott és elengedett. Miután átöltöztem, együtt mentünk ki a ház elé, mert arra már kellett jönnie a következő kliensnek. Eddig, ha kijöttem egy Úrnőtől, mindig nagyon feldobott állapotban voltam, az égő fenekem állapota jóérzéssel, férfiassággal töltött el és mosolyogva mentem haza. Ám most teljesen másképpen éreztem magamat.

Ahogy kijöttem a Dominától, még inkább azt éreztem, hogy közel vagyok az ájuláshoz. A meggyötört testemet alig éreztem. Annyira ott voltam egy másik világban, hogy azt sem tudtam miként értem vissza a szállásomra. Nemcsak azt éreztem, hogy nem tudok visszatérni a mindennapi világba, hanem úgy éreztem, mintha sírni lenne kedvem. Először tapasztaltam meg azt, hogy ennyire elvernek. Márpedig ebben a verésben azért ott volt a szadizmus, a kegyetlenség, talán a gyűlölet is? A szívem sírt az előző óra tapasztalatától. Tudatom átélt egy rettenetes sokkot, amit nem tudtam feldolgozni. Tényleg egy utolsó, semmirekellő, verhető rabszolga voltam. Megtapasztaltam egy olyan hideg világot, amitől meg lehet ijedni. Csak azt akartam, hogy ismét nehogy elverjen valaki. Azt akartam, hagyjanak békén. Egyéb vágyam nem volt. Egy ijesztő dolgot is éreztem. Minden lépésnél a jobb fenekem egyik izma „kattogott.” Annyira el volt verve a fenekem jobb oldala, hogy valamelyik izom már nem tudott működni rendesen és azt éreztem, hogy lépésenként mintha beszorulna egy másik izom alá. Reméltem nem fogok így maradni. Ez a „kattogás” csak harmadnapra múlt el.

Eszembe jutott, hogy egyszer olvastam egy történelmi könyvben, hogy egy fogolynak annyira megbotozták a fenekét, hogy fél évre teljesen lebénult. Na az a fogoly miket élhetett át! A szállásomon bezuhantam az ágyba és egy pár órát aludtam. Ez a néhány óra sokat segített. Miután felébredtem tükörben megnéztem az elvert fenekemet. Teli volt vastag kék csíkokkal a fenekem tetejétől a combom közepéig. Egyik csík jobban mutatott, mint a másik. Látszott, hogy sokat dolgozott rajtam a sjambok.

Ekkor már kezdett visszaszállni belém a lélek. Nagyon büszke voltam magamra. A gyakorlott seggem túl volt a legnagyobb verésen! Megint beöltöztem a rabszolgaruhámba és az égő fenekem boldogító érzésével újra elkezdtem nézni M.Úrnő képeit. Jól esett ismét látni a kegyetlen, de annál gyönyörűbb Úrnő képeit, a fenekelőpadot, ahol néhány órával ezelőtt még szenvedtem és a verőeszközöket, melyek segítségével jobb szolga lettem. Ekkor már újra állt a farkam rendesen.

Tudtam, hogy innentől kezdve bárki bármennyire elverhet, mivel megtapasztaltam az igazi büntetést. Az elkövetkező napokban, mindennap femdom képeket néztem és élvezettel szemlélgettem az elvert fenekemet, újra és újra felidézve a kegyetlen szenvedéseim részleteit. Pár sorban megírtam M.Úrnőnek is, hogy néz ki a fenekem, mire ő azt írta vissza, hogy a megbeszéltek alapján rám nagyonis vigyázott, vannak férfiak, akit viszont sokkal jobban, véresre szokott verni. Ezen a válaszon elcsodálkoztam. Vajon még ennél erősebben is el lehet verni egy szolgát? Mindenesetre én hetekig élveztem a fenekem foltjainak látványát. Természetesen egy ekkora verés után már nem kívántam azt, hogy másnap a második Dominához is elmenjek, hiszen éreztem, hogy több hétig pihennem kell. Ezért a második Dominának megírtam, hogy a kolleganője nagyon elvert, ezért máskor veszem igénybe a büntetését. Ő visszaírt, hogy rendben van, érthető az esetem és azt kívánja minél hamarabb rendbejöjjön a fenekem.

Amikor hazakerültem, kimostam a rabszolganadrágomat. Patrícia előírása szerint mosószer nélkül, meleg vízben, kézzel. Így is teljesen fekete lé jött ki belőle, az évek óta rárakódott mocsok, alig tudott kiázni. Éppen ezért még egyszer átöblítettem és kézzel jól megsúrolgattam. Miután megszáradt, élvezettel próbáltam fel. Egy kis szaga azért maradt, de sokkal elviselhetőbb, tisztább lett. Az évek óta ráragadt mocsok keménnyé tette az egész nadrágot, főleg elől, ahol az éveken át kiömlött ondóm rétegesen rászáradt. Ez sokszor kellemetlenül kisurolta a farkamat is. Ám most a nadrág ismét puha volt elől is. Nagyon örültem neki, főleg hogy tudtam jól megszenvedtem érte. Másnap fel is hívtam Patríciát, hogy kimostam a rabszolganadrágomat és jelentkeznék nála a beigért verésért. Ez kedden történt, Ő pénteken tudott fogadni. A megbeszélt időpontban megérkeztem, átöltöztem a rabszolganadrágba, amit Patrícia alaposan szemügyre vett.
-hamar bemocskolom ne félj -bíztatott.
-legközelebb kiviszlek a mezőre, ahol beleverlek a sárba,
szemétbe, ganéjba, nehogy azt hidd hogy egy ilyen semmirekellő
rabszolga sokáig tiszta maradhat!
-megértettem Úrnőm! -válaszoltam
Ezúttal nem a deresre, hanem előre hajolva egy asztalra kötözött és ott kezdte el verni a fenekemet. Miközben ütött el kellett mesélnem milyen volt M. Úrnő büntetése. Nagyon tetszett neki, hogy ennyire elvert a kolleganője és megigérte, hogy ha máskor is ilyen keményen elveretem magamat, akkor kimoshatom még a nadrágomat.

Amikor az angol lovaglópálcával vert, megkértem, hogy teljes erővel üssön vele, hadd éljem megint át azt amit M. Úrnőnél sikerült. Patrícia tényleg kitett magáért, jó nagyokat húzott a fenekemre, de közel sem tudott akkorákat ütni, mint M. Úrnő. Mondtam is neki, hogy próbáljon meg még erősebben rám húzni, de valahogy nem sikerült elérnie azt a szintet, amit Pesten megtapasztaltam. Én sem tudom, mi a két Domina között az ekkora különbség, valószínűleg a technikában keresendő. Szerintem M. Úrnő nemcsak játszani akar a szolgáival, hanem igazi szadista módon komoly fájdalmat is akar okozni, ezért messzebbről üt, teljes lendületből. Az ő ütéseinél érződik a kegyetlenség, az hogy egy cseppet sem sajnálja a szolgáját, plusz az is érződik, hogy rendszeresen sportol, edzésben van. Szerintem az is lehet, hogy direkt azért súlyzózik (erről tudomásom van), hogy kivételesen erőseket tudjon ütni. Miután Patrícia felavatta a „tiszta” nadrágomat, égő seggel hazamentem.

Mindjárt három hónapja annak, hogy M.Úrnő elvert (sok dolgom volt azóta, ezért maradt ennyire el a második rész), de azóta mindennap eszembe jut, amint rángatóztam a fenekelőpadján a sjambok kegyetlen csapásai alatt. Minden részlet mélyen belém vésődött, és így utólag nagyon tetszik, hogy ennyire elvert. Továbbra is arra bíztatok minden szolgát, hogy próbálja ki milyen a legkegyetlenebb büntetés. Garantálom, hogy utána sokkal szabadabbak és bátrabbak lesznek az élet minden területén. Az az igazság, hogy szeretnék olyan rabszolga lenni, aki ilyen veréseket rendszeresen kibír. Szerintem egy Domina, vagy Dom örvendene annak, ha lenne egy olyan szolgája akit rendszeresen ennyire elverhet. Valószínű ehhez egy kivételes erős testtel, szervezettel kell rendelkezni. Úgy gondolom, hogy egy szolgának kötelessége edzenie a testét, hogy az Úrnőjének, vagy Urának szép látványt nyújtson és kibírja a legkegyetlenebb büntetéseket. Most ezen dolgozom és amikor azt érzem, hogy elértem a célomat, akkor vissza megyek M. Úrnőhöz és megkérem megint alaposan verjen el, hogy le tudjam tesztelni a határaimat.