Titkos szenvedélyek ... pet play!

Kalliopé Űrnő keres: hűséges / alázatos / rabszolga kiskutyákat. Kiskutyák, akik várják, hogy nyakörvet kapjanak, ketrecbe bújjanak, használva és bántalmazva legyenek az én örömömre és a sajátjukra. Ha érdekel, vedd fel a kapcsolatot velem.


Kétszer kelt fel a nap, és jött az első kiskutyám a hirdetésre. Kicsit félénk, alázatos megjelenés, de a vidám tekintet sokat sejtet.:)
Beengedtem, és rögtön ráparancsoltam:
-Puppy ül!
Leült, lábait maga alá szorítva és engedelmesen várt.
-Jó kiskutya vagy. Hogyan kell üdvözölni a gazdádat?- hangzott a kérdés.
Puppy lehajolt és megcsókolta gazdája és Úrnője csizmáját.
-Jó kutyus vagy! Add a füled egy simogatásra!
Jó kedvem volt, és tetszett az új kiskutyám, jól megsimiztem buksiját
Puppy hátradőlt és felemelte az első mancsát a levegőben, szemeit rám emelte, majd várta a következő lépést.
-Jó kiskutya vagy- és a nyaka köré tekertem a pórázát.
Puppy mosolyog és ugat, az én dicséretemre válaszolva. Közben a sarkamban van és követi minden mozdulatomat.
- Készen áll a kiskutya a reggelire? Pocakja éhes? Puppy ugat és megnyalja a száját. A szoba egyik sarkában két tálat kitettem, amelyek címkéjén "kiskutya"szerepel.
-Egyél Puppy- hangzik az utasítás. Kiskutya vakkant, farkát csóválja, majd a tálak felé sétál. Egy tál tele van vízzel, a másik tálban finom kutyakekszet talál. Sajnos figyelmetlen és felborítja a vizes tálkáját.
- Gyere kölyök - utasítottam. - Itt az ideje a büntetésednek. Puppy követ engem és panasz nélkül felmászik a büntetőpadra. Megkapja a büntetést, nem harcolt velem, nem panaszkodik. Dolgom végeztével a jobb lábamhoz parancsolom.
- Tudod, miért fegyelmezlek kölyök? - kérdeztem, gondoskodva arról, hogy a hangom még mindig csendes legyen.
Látnia kell és hallania kell, hogy uralkodok felette, hogy a szavam neki törvény. Puppy felnyög, és könyörgő szemekkel néz rám, úgy érzi, mintha istene lennék. Szerettem ezt a nézést, a megbocsátásért esedezik. Alá nyúlok, megcsavarom a heréit, mire a meglepetéstől és fájdalomtól halk nyüszítés hagyja el a torkát. Hirtelen ötlettől vezérelve, hátra kötöm neki jó erősen.
-A büntetés inkább a fegyelemről, mint az örömről szólt. Ezt neked jól meg kell tanulni kölyök!
Puppy sziszeg a fogai között. Nem tudja, hogyan kell kategorizálni az érzéseket - nem érezi jól magát, de az erekciója egyre nagyobb. Érzi,hogy a korlátai szélére vittem, és most nem tudja megmondani, hogy szeret vagy gyűlöl engem. Egyáltalán nem mondhat semmit.
- Jó kiskutya - nyugtatom. -Te vagy az én jó kiskutyám. Nagyon jól tűröd a büntetést, büszke vagyok rád. Tudom, hogy fáj, és nagyon keményen próbálsz ellenállni a kísértésnek, hogy meg ne harapjál. Örülök neked, kölyök.
Elengedtem, megsimogattam. és öntöttem vizet a tálkájába. Letettem a padlóra a lábai közé. Megveregettem a padlót a tál mellett, és intettem, hogy most ihat.
- Gyerünk kölyök, igyál. Nem kérés volt, hanem parancs!
Puppy rájön, milyen száraz a szája, gyengének érzi magát, és előrehajol, hogy térdeljen lábaim közé. Leereszti az arcát a vízbe, és a nyelvét használja, hogy csillapítsa szomját. Elmosolyodom, ujjaimat sűrű hajába temetem. Pappy láthatóan nyugodt, teste felszabadul az összes feszültségtől. Igazán szomjas volt, és öt percen belül a tál üres. Arca nedves a víztől, amikor felül.
- Jó kiskutya. Élvezted a vizet? Pappy nyüszít, hozzám dörgölőzik, bekapja mutató ujjamat a fogai közé, és játékosan morog. Felnevetek, és elhúzom a kezem:
-Játékos kiskutya? Nos, nyugodjál meg, ez most nem a játékidő. Pappy szomorú szemekkel rám néz. Megenyhülök, hiszen megérdemel egy kis vigaszt. Intek neki, hogy hozza a kis labdát a sarokból. Meglepetésemre, a pórázzal a szájában jött vissza.
-Nem Puppy, most nem megyünk sétálni, dolgom van, majd este leviszlek a parkba. Kiskutya engedelmesen ugat, a hátára gördül, és becsukja a szemét. Megvakargatom és utasítom, hozza a labdáját, amíg nem késő, mert elfogy a türelmem. Puppy élvezi, hogy eldobom a labdáját, és vissza hozza, a lábamhoz teszi és hozzám dörgölőzik. Hirtelen észre veszem, hogy idő van, fontos teendőimet el kell intézzem. Erényövet kap, hogy ne tudjon rosszalkodni, és gyorsan ketrecbe parancsolom.
-Két óra múlva találkozunk. Addig itt maradsz csendben!
A fém ajtót becsukom és rálakatolom. Még hallom Puppy nyüszítését, de hát nekem menni kell. Majd később találkozunk.