Segítek,majd szolga lettem ?! II.rész

-Zoknimat is vedd le!
Levettem és úgy masszíroztam tovább. Nagyon szép barna lábfeje volt,körmei fekete lakk borította imitt-amott,mert le volt kopva,sarka repedezett rá fért volna egy kis pedikűr és kissé izzadt lábszagot éreztem,ahogy a csizmába beizzadt a lába a lovaglásba.
-Bocsi,hogy ilyen ápolatlan most a lábam,de nincs időm elmenni pedikűröshöz megcsináltatni,mert folyton talpon vagyok,de most talán hétvégén lesz időm,majd rám mosolygott.
-Semmi baj,így is nagyon szépek és masszíroztam tovább.
(Folyt.köv...)
-
Az ebéd utána mondta Zsófi,hogy fejezzem be a maradék istállónak a takarítását,addig ő bemegy elmosogat és el pakol a konyhában,mert kicsit rumlit hagyott ott. Telt múlt az idő, de Zsófi nem nagyon jött vissza,nem tudtam, hogy hol lehet eddig,de már nagyon unatkoztam és meleg is volt,ezért vissza mentem a kocsihoz és levettem a pólót és beraktam a kocsiba ,fülhallgatót pedig kivettem, hogy a zenével próbáljam elnyomni a csendet és az unalmat. Az utolsó karámhoz érkeztem,amikor is csak az vettem észre,hogy 3 csípést éreztem a hátamon, mint utóbb kiderül Zsófi megérkezett,aki akkor kelhetett fel,mert elég kócos volt, rövidnadrágba és egy hupikék strandpapucsba.Lovaspálcával a hátamra vágott,ami meztelen volt és nagyon csípett.
- Mi van nem hallasz? Már vagy 2 perce itt vagyok és szólogatlak! üvöltött rám Zsófi mérgesen.
-Elnézést,de nem hallottam,mert a füles benne volt a fülembe. Feleltem megszeppenve.
-Majd adok én neked fülest!
Ekkora éreztem, hogy a nadrágomba elindult valami mocorgás,de ezt nagy bánatomra Zsófi is észre vette és felnevetett.
Mi van te erre izgulsz ha így beszélnek veled és vernek?
Hebegtem,habogtam, de nem tudtam mit válaszolni.
-Igyekezz,mert mindjárt itt a vacsora idő a lovaknak és be kell őket engedni, nevetett majd rámutatott még 3 kocka bálára,amit egy külön nem használt istállóba kellett be tenni. Ott viszonylag tiszta volt a szalma,nem úgy mint ahol lovakat tartanak. Mikor végeztem mindennel,legalább is azt hittem ,hogy mára vége,akkor Zsófi oda szólt,hogy itt a vacsora idő, hozzak be zabot és friss vizet,majd hozzam be a lovakat. Amikor ezt meghallottam,akkor fújtattam egyet.
-Mi vagy te ló? kérdezte Zsófi és rácsapott a mellkasomra 2-öt,majd 1-et a combomra.
-Csináld már te kis csicska,ne keljen kéretni,majd csúnyán rám nézett és kifele mutatott a vödörre. Ekkora éreztem,hogy itt ő a főnök és én csak itt egy szolga vagyok,ahogy mondta.
Be hoztam a zabot a vályúba és a friss vizet az itatóba,majd elindultam behozni a lovakat,a probléma csak annyi volt,hogy ez a terület egy 4 hektáros rész volt,ahol a lovak ide-oda szaladgálhattak, a 4-ből 3-at sikerült behoznom egy 10 perc alatt,de maradt egy ló,aki a legmakacsabb volt,ő volt Zéró nagy fekete izmos kan ló,ő sehogy se akart megállni nekem, kergettem fel alá futkározva,már alig bírtam menni olyan fáradt volt. Körülbelül egy 20 perc szaladgálás utána Zsófi megunta és jött behozni a lovat. Neki egyből megállt és rá tudta tenni a hámot,amin bevezette az istállóba.
-Ennyire nem vagy képes? mondta Zsófi neheztelve majd együtt besétáltunk és bezártuk az utolsó lovat.
-Gyere menjünk be fürdeni és vacsorázzunk,hosszú nap volt, felelte Zsófi.
Ahogy a házhoz értünk ő ment fel elsőnek a lépcsőn,de ahogy mentünk volna be a házba,akkor Zsófi meg állt felemelte a lábát és levette a papucsát. Azt láttam h tiszta kosz és már kicsit fekete is a talpa valamit a kis párnácskák a lábujjai alatt.
-Csak nem gondolod,hogy koszos lábbal megyek be a ház!! kérdőre vont
(folyt köv..)