Piknik

Mellettem fekszel az ágyban, a kora reggeli nap besüt a sötétítő résein. Meztelen vagy, a lepedő egészen a bokádig lecsúszva. Kisimítom összeborzolt hajad az arcodból, hosszú csókot nyomok az ajkaidra, amelyen még érzek némi fanyar spermaízt.

Kimegyek a konyhába, felrakok magamnak egy kávét. Kiülök a teraszra a csésze feketével, és a reggeli nyugalomban elgondolkodom a mai nap folytatásán. Az már most biztos, hogy nem egy egyszerű pikniket tervezek.

A hálószobába visszaérve felmászom az ágyra, és ezüstszínű 3M ragasztószalaggal a bokáidat szorosan egymáshoz ragasztom. Látni nem látom, de tudom, hogy félálomban is mosolyra húzódik a szád. Üléshelyzetet változtava két karodat a hátad mögé húzom, csuklóidat egymáshoz illesztve szintén összeragasztom több réteg elszakíthatatlan szalaggal.

Magadra hagylak, amíg elkészülök, letusolok, használom a wc-t. Ekkor jut eszembe, hogy te még fel sem keltél, és pisilni sem voltál lefekvés óta. Nem baj - gondolom magamban -, talán így még jobb is...

A garázsba leérve a kocsi csomagtartóját kipakolom, csak egy fekete sporttáskát dobok bele, és a garázsban elkezdem összeszedni a napi programunkhoz szükséges hozzávalókat: dildókat, vibrátorokat, buttplugokat, hüvelytágítót és egy rakás barkácseszközt, több tekercsben bekészített kender kötelet, különböző vastagságban. A munkapad mellett a sarokban különböző vastagságú botokat és nádpálcákat is tárolok. Ezeket válogatás nélkül a kocsi csomagtartójába dobom. Találok egy doboz gumikesztyűt, felnyitom a fém, záras szekrényt is, amelyben a “játékszereinket” tartom gondosan elzárva.

Összeszedem a megfelelő eszközöket, és mind a sporttáskába dobálom.

Ideje lenne indulni, elég meleg lesz, mire odaérünk - azzal a csomagtartót lecsukva felmegyek érted a hálószobába. Már lerúgtad magadról a maradék lepedőt is, vergődés nyomai látszanak alattad, mérges mérges kis arccal szitkozódsz - Mindjárt összepisilem magam, mégis mit hogy képzelted, hogy itt hagysz így, hogy ki sem tudok ugrálni a fürdőszobába!
- Leülök az ágyra, ölembe veszem a fejedet, simogatlak, és miközben folyamatosan reklamálsz, rászorítom az ajkaimat a mérges kis szádra, ezzel legalább fél percre csendre kényszerítve. A csókot viszonzod, de beszélni is próbálsz közben, ezért egyszerűen megharapom az alsó ajkadat, amelyből azonnal vér serken, és mielőtt reagálhatnál, a 3M ragasztószalaggal egy jókora csíkot ragasztok a szádra, majd több rétegben a hajadat is hozzáfogva körberagasztom, így biztosítva a kellemes, tompa csendet. Fenekedhez nyúlok, széthúzom a farpofáidat, középső ujjamat mélyen feldugom a hüvelyedbe, és rögtön észlelem a nedvesedésedet.
- Na jó, gyerünk, ma lesz a nagy próba, szép idő van, indulunk! - azzal felkaplak, ölembe veszlek, és lemegyek a garázsba, ahol a csomagtartót felpattintva egyszerűen beraklak a raktérbe a sporttáska mellé, és lecsapom a fedelét.
Vak sötét van odabent, te szorosan összeragasztott végtagokkal, meztelenül fekszel, és nagyon kell pisilned.
- Még egy szóra - nyitom ki újra a csomagtartót - ha ide mersz vizelni, és a csomagtartót összemocskolod, akkor nagyon meg fogod bánni, nem leszek annyira sem kíméletes, amennyire terveztem! Érthető, kis szuka? Légy erős, és kitartás! - a választ meg sem várva lecsapom a csomagtartó fedelet.

Hozzávetőlegesen 2 órát vezetek a napsütésben, felhőtlen égbolt alatt. Egy barátom kis víkend házához megyek, amely távol esik minden lakott településtől, a tanyavilágon belül is eldugottnak számító zugban. Egy harmadrangú útról letérve percek múlva találom meg a jelzett telket. Megérkezve - a lakattal lezárt kerítés kapun behajtva - a kietlen földúttól több száz méterrel beljebb parkolom le az autót. A ház elég rozoga állapotú, felújítás előtt álló vályog viskó, hosszú tornáccal. Mellette jobbára korhadt fából és málló vakolatú téglából épült használaton kívüli istálló. Tökéletes környék az elvonuláshoz, mindentől elzárva, kilóméterekre a legközelebbi lakott területtől.

A csomagtartót felnyitva forróság dől ki a kocsi belsejéből. Folyadék nélkül, negyven foknál is magasabb hőmérsékletű zárt térben voltál kénytelen kibírni az utat. Testedről patakokban folyik az izzadság.
Benyúlok a lábaid közé majd az ujjaimat megízlelve elégedetten veszem tudomásul, hogy nem pisiltél magad alá. A csomagtér kárpitozott felülete is csak a verejtékedtől nedves.
Kiemellek a raktérből - az a szerencséd, hogy nem túl kicsi az autóm, így több levegő és néhány centivel több mozgástered maradt az út során. Leraklak a térdig érő, gyomos fűben, és megkeresem a kerti csapot, amelyre - mint mindig - most is egy fekete locsolótömlő van csatlakoztatva. A csapot elfordítva magas nyomással tör elő a jéghideg víz, amelyet a fűben fekvő testedre irányítok. Eltalálom a hasad, a feneked, a puncid és a segglyukadat, lemoslak tetőtől talpig, miközben vergődve, betömött szájjal próbálsz védekezni és menekülni a vízsugár elől.
- Most pisilhetsz, nyugodtan ereszd el, később nem biztos, hogy kedved lesz hozzá! - vetem oda neked, mire megkönnyebülve engeded el felgyülemlett terhedet. Még egy jól irányzott sugárral kimosom az összevizelt lábad közét, majd újra magadra hagylak száradni.
Percekig fekszel a felsárosodott, vizet mohón beszívó mezei talajon, amelyből a víz jótékony hatására előbújnak a kisebb bogarak. Hangyák másznak szomjasan a testeden, és a legyek, szúnyogok sem kímélnek. Remegve az indulattól és az izgalomtól, szorosan összeragasztott végtagokkal, magatehetetlenül várod a folytatást...

Bent vagyok a pajtában. Keresgélek, felfedezem a helyet, használható eszközök után kutatok. A pajta csakúgy, mint kívülről, belülről is rendetlen, elhanyagolt, kemény döngölt föld padlójú, fa gerendás építmény. Valamikor állatok, talán lovak és tehenek tárolására használták, ehhez megfelelően több, gerendából ácsolt beállóhellyel rendelkezik. Az egyik karám megfelelő lesz, így kimegyek a táskáért, vetek rád egy pillantást - bakancsos lábammal a fenekedre taposva átfordítalak, újra besározva a már egészen megszáradt oldaladat.

Az istállóban szalmát hordok a beállóba, előveszem a kender köteleket, majd kimegyek érted. Késsel levágom a bokáidat összefogó ragasztószalagot, letépem a maradékot, és talpra rángatlak.
- Gyere velem, megmutatom az új lakosztályodat! - azzal előre indulva vezetlek a pajtába. Belépve meglep a felfordulás és a pokoli hőség.
- Menj be és ott ülj le - hangzik egy újabb utasítás. A szalma szúrja a talpadat, amikor leülsz, a meztelen puncidat és fenekedet is. Először a melleidre, majd a mellkasodon keresztül a felkarodra kerül több méter kenderkötél, majd hátul a csuklóidról is lekerül a ragasztószalag, de helyette rögtön szorosan kötéllel kötöm össze és felhúzom már-már kényelmetlenül feszesre a vállaid irányába. Hasra lefektetlek a durva szalmára, bokáidra több rétegben kötelet kötök, összehúzom, majd a szabadon maradt kötélvéget áthurkolom a karjaidat összekötöző kötélzethez, ezután egyik lábamat ráteszem a hátadra, hogy nagyobb erővel tudjam meghúzni a most már szorosan gúzsbakötő köteleket. Nagylábujjaidra vékony zsinórt kötök, ezzel összekötözöm majd előrehúzom, a karjaidat tartó kötelekhez kötözöm, olyan szorosra, hogy lábfejeid mozdíthatatlan spiccbe hajlanak. Ezzel végezve megszemlélem a “művemet”, és elégedetten veszem tudomásul, hogy remekül sikerült hogtie, ráadásul egyenlőre igen jól tűröd a szoros megkötözést.
Melléd guggolok, egyik kezemmel benyúlok a szorosan összezárt lábaid közé, ahol azonnal megérzem a hüvelyedből szivárgó meleg nedvességet. Két ujjamat kampóként bedugom a hüvelyedbe, hüvelyfaladra körkörös nyomást kifejtve, megérintve a g-pontodat is. Egy darabig játszom veled, élvezem, hogy teljesen átadod magad az élvezetnek, majd mikor már szaporább a légzésed, kihúzom az ujjaimat, és üresen hagyom a puncidat. Talpad külső élébe beleharapok, tetszik, ahogy próbálsz arrébb csúszni-mászni, mint egy kis hernyó, de nem sok eséllyel menekülsz.
- Most pihenj egy kicsit, azután elkezdjük a betanítást, megtartjuk az első órát. - mondom most már állva, majd egyedül hagylak a pajtában.

“Őrjítő ez a meleg, moccanni sem tudok, ráadásul magamhoz sem érhetek” - gondolod át reménytelen helyzetedet. Lehetne rosszabb is, bár szúr a szalma, folyamatosan csípéseket érzel, és saját ragacsos verejtékedben fürdesz. Érzed, hogy a hüvelyedből váladék szivárog, meg is lepődsz, hogy ez a helyzet ennyire felizgat. Próbálsz pihenni, de ez lehetetlen. Mennyi idő telik el így? Órák, vagy csak percek? Őrjítő a várakozás, a hőség és a vágyakozás.