mester6van (76)
Domináns
Férfi, Biszex
  • VIP
Cikkek idő szerint
2024. 12. (10)
2024. 11. (72)
2024. 10. (55)
2024. 09. (59)
2024. 08. (70)
2024. 07. (72)
2024. 06. (51)
2024. 05. (55)
2024. 04. (62)
2024. 03. (52)
2024. 02. (63)
2024. 01. (64)
2023. 12. (63)
2023. 11. (52)
2023. 10. (66)
2023. 09. (62)
2023. 08. (64)
2023. 07. (70)
2023. 06. (56)
2023. 05. (59)
2023. 04. (47)
2023. 03. (71)
2023. 02. (44)
2023. 01. (55)
2022. 12. (76)
2022. 11. (54)
2022. 10. (48)
2022. 09. (65)
2022. 08. (75)
2022. 07. (62)
2022. 06. (80)
2022. 05. (52)
2022. 04. (81)
2022. 03. (60)
2022. 02. (54)
2022. 01. (66)
2021. 12. (63)
2021. 11. (56)
2021. 10. (45)
2021. 09. (58)
2021. 08. (76)
2021. 07. (74)
2021. 06. (55)
2021. 05. (63)
2021. 04. (67)
2021. 03. (54)
2021. 02. (56)
2021. 01. (65)
2020. 12. (45)
2020. 11. (82)
2020. 10. (64)
2020. 09. (51)
2020. 08. (61)
2020. 07. (53)
2020. 06. (49)
2020. 05. (66)
2020. 04. (69)
2020. 03. (82)
2020. 02. (48)
2020. 01. (55)
2019. 12. (55)
2019. 11. (37)
2019. 10. (52)
2019. 09. (51)
2019. 08. (75)
2019. 07. (58)
2019. 06. (53)
2019. 05. (71)
2019. 04. (60)
2019. 03. (61)
2019. 02. (71)
2019. 01. (74)
2018. 12. (39)
2018. 11. (46)
2018. 10. (34)
2018. 09. (58)
2018. 08. (41)
2018. 07. (50)
2018. 06. (36)
2018. 05. (39)
2018. 04. (30)
2018. 03. (30)
2018. 02. (34)
2018. 01. (40)
2017. 12. (27)
2017. 11. (47)
2017. 10. (26)
2017. 09. (28)
2017. 08. (42)
2017. 07. (51)
2017. 06. (28)
2017. 05. (36)
2017. 04. (44)
2017. 03. (54)
2017. 02. (28)
2017. 01. (50)
2016. 12. (49)
2016. 11. (46)
2016. 10. (43)
2016. 09. (37)
2016. 08. (44)
2016. 07. (56)
2016. 06. (48)
2016. 05. (55)
2016. 04. (35)
2016. 03. (40)
2016. 02. (69)
2016. 01. (69)
2015. 12. (44)
2015. 11. (43)
2015. 10. (65)
2015. 09. (65)
2015. 08. (68)
2015. 07. (74)
2015. 06. (85)
2015. 05. (102)
2015. 04. (69)
2015. 03. (68)
2015. 02. (74)
2015. 01. (57)
2014. 12. (56)
2014. 11. (56)
2014. 10. (55)
2014. 09. (63)
2014. 08. (64)
2014. 07. (58)
2014. 06. (42)
2014. 05. (64)
2014. 04. (48)
2014. 03. (92)
2014. 02. (59)
2014. 01. (44)
2013. 12. (46)
2013. 11. (53)
2013. 10. (33)
2013. 09. (41)
2013. 08. (48)
2013. 07. (52)
2013. 06. (62)
2013. 05. (60)
2013. 04. (55)
2013. 03. (83)
2013. 02. (62)
2013. 01. (61)
2012. 12. (58)
2012. 11. (45)
2012. 10. (54)
2012. 09. (56)
2012. 08. (61)
2012. 07. (63)
2012. 06. (31)
2012. 05. (30)
2012. 04. (33)
2012. 03. (24)
2012. 02. (20)
2012. 01. (37)
2011. 12. (33)
2011. 11. (33)
2011. 10. (30)
2011. 09. (26)
2011. 08. (25)
2011. 07. (29)
2011. 06. (25)
2011. 05. (21)
2011. 04. (21)
2011. 03. (20)
2011. 02. (19)
2011. 01. (29)
2010. 12. (24)
2010. 11. (21)
2010. 10. (25)
2010. 09. (14)
2010. 08. (26)
2010. 07. (32)
2010. 06. (24)
2010. 05. (23)
2010. 04. (32)
2010. 03. (25)
2010. 02. (33)
2010. 01. (42)
2009. 12. (34)
2009. 11. (26)
2009. 10. (26)
2009. 09. (16)
2009. 08. (26)
2009. 07. (37)
2009. 06. (32)
2009. 05. (31)
2009. 04. (39)
2009. 03. (41)
2009. 02. (23)
2009. 01. (56)
2008. 12. (24)
2008. 11. (22)
2008. 10. (13)
2008. 09. (32)
2008. 08. (41)
2008. 07. (31)
2008. 06. (10)

Egy érdekes délután s éjszaka Pekingben (6)

2019. 03. 10. 00:50 | Megjelent: 1135x
Mikor már eléggé előre meredt a felszopott farka, az eddig előtte térdelő kínai srác felállt, lekapta magáról az addig rajta lévő rövidnadrágot, majd már „zuhant” is vissza elé négykézlábra érkezve, kellően kitámasztva a két kezét terpeszben s hátra szólt a dermedten álló srácnak:
- Kérem Uram, könyörgöm, hatoljon belém, keményen, akár durván is s tegyen velem, amit csak óhajt! – nyögte ki s lehajtott fejjel várta, hogy megtegye az.
Mivel az még mindig nem mozdult, így én is rászóltam:
- Ne hezitálj, tedd! Dugd meg alaposan, s közben gondolj arra, hogy mit tett veled az előbb, itt. Légy durva vele, ne sajnáld, mert ő sem sajnált téged az előbb a társával!
A srác arcán végre megjelent az előbbi „élményei” hatása, megvonaglott s a düh elöntötte/betöltött az arcát, majd meglendítve a lábát telibe találta az előtte négykézlábon állót, aki a váratlan rúgástól előre esett, hasra a földön. De meg sem várva, hogy újra felálljon, már is rávetette magát s ott a földön ráfeküdve döfte belé a dárdáját, újra s újra, szinte odaszegezve a másikat a földre.
Közben lihegett, fujtatott s látszott, hogy minden erejét beleadja a kúrásba.
Az alul fekvő is lihegett, látszott az összeszorított száján a fájdalom, de meg sem mert mukkanni, összeszorította, szinte összezárta a száját.
Jó ideig tartott ez.
Végre minden düh elszállt már a fent lévő srácból, mert egy utolsó, erősebb döfés után kihúzta, szinte kirántotta a farkát a másikból s már spriccelt is szerte szét a nedűje.
Kifújta magát, sóhajtott, majd lassan feltápászkodott, de közben, mintha véletlen lett volna, még alaposan belerúgott, szinte átesett a földön fekvőn.
Mikor már újra stabilan állt alábán, rám nézett hálásan és leköpve a még mindig földön fekvőt, alázatosan megszólalt:
- Uram, köszönöm, hogy megengedte, hogy ezt megtegyen ezzel a féreggel. – fordította a barátom angolból.
- Váljék egészségedre! – válaszoltam nevetve, majd a földön fekvőhöz szóltam, amit barátom fordított: - Fél négykor itt állsz az ajtó előtt, kívül, anyaszült mezítelenül s vársz sorodra! Megértetted?
Választ sem várva még hozzátettem:
- S most kotródj! Addig nem is akarlak látni! Kifelé! – sürgettem.
Megvártam, míg az összekapja magát s cuccait, s kikotródik a szobából, de mellette a boy jött vissza:
- Uram! Parancsod szerint két thai rabot előállítottam a szomszéd szobába az urak szolgálatára. Akarod látni őket előtte? – kérdezte meg alázattal.
- Én? Vagy mi? Dehogy. Tegyenek csak velük, amit akarnak, majd a mi számlánkkal fizetjük. – válaszolta helyettem a barátom s mutatta a boy is távozzon.
Az azonban még nem végzett, valamit akart még mondani:
- Uraim! Mivel ez a szolga ki van a két, kínai úr által fizetve reggelig, így ez Önöknek nem lesz felszámítva s a hely sem! – mosolyodott el, meghajolt, majd távozott.
Összenéztünk a barátommal, majd elnevettük magunkat:
- Ez fenomenális! – tört ki belőlem. – Pontosabban ingyenes! Ha, ha! – nevettem, alig el híve, amit hallottunk.
A barátom is velem nevetett, majd megszólalt:
- Azt teszel vele, amit csak akarsz – mutatott a srácra: - de ne feledd, fél négyre a most kimentet idehívtad. Maradjon arra is energiád! – figyelmeztetett jóindulatúan.
- Ne félts, lesz. Nem maradsz? – kérdeztem meg.
- Nem, nem, nem zavarlak. Jobb ez kettesben. – állapította meg s hozzátette: - Jó szórakozást Neked! – s kiment ő is.
Ott maradtunk kettesben a sráccal. Az zavarban volt. Ott tétlábolt s nem tudta mit tegyen, vagy ne tegyen most, hogy kettesben maradtunk. Kicsit gondolkoztam, hogyan fogunk társalogni, megérteni egymást, de ekkor nyílt az ajtó s bejött a magyarul beszélő kínai srác. Megoldódott:
- Gyere ide! – szólítottam fel, majd mikor odaért, elém állt rárivalltam:
- Mit képzelsz, ki vagy? Szolga, pontosabban rab, itt! Térdre, de azonnal! – ordítottam keményen.
A srác összerezzent, azonnal térdre vetette magát előttem én pedig a hajába markoltam, azzal húztam magamhoz s már szinte az arcába sziszegtem:
- Valld be, hogy mi volt a vétked, amiért ide kerültél s mennyi ideje vagy itt és mennyi van még hátra? – soroltam kérdéseimet.
- Uram! Családom eladott ide pénzért, hogy négy öcsémet tudják etetni, ruházni. Már egy hónapja vagyok itt s egy évig maradok, szolgálok itt. – felelte halkan.
- Rendben, akkor most megengedem, hogy azt tégy velem, rajtam s persze rajta is – mutattam a bejött kínaira – ami szerinted kellemes, kéjes nekünk! – mondtam.
A srác nem hezitált, már oda is térdelt elém, alaposan, kellemes simogatott, csókolgatott végig mindenhol, levéve a rajtam lévő felesleges holmikat, majd mikor már sikerült merevvé tenni, rám ült, meglovagolt, s közben szopta is már a magyarul tudót, aki előtte állt, majd ő szopott újra engem s közben a puccsított farába élvezte a másik srác farkát.
Felváltva tettük egymással hosszú ideig, majd elfáradva kicsit lepihentünk.
Arra ébredtem – mert elszundítottam -, hogy a magyarul tudó kínai srác ráz, hogy már itt van az ajtó előtt a következő tag.
Akkor felállva magam elé intettem a rab szolgát, vettem egy korbácsot s megkorbácsoltam, de súgtam, hogy ordítson, ahogyan csak tud, a száján kifér.
Közben pedig a magyarul tudónak mondtam, hogy hozza be – a fülénél és a pöcsénél fogva – az ajtó előtt állót.
Így is történt.
Mikor az belépett, még két nagyot ütöttem a rabra, aki ettől már igencsak felordított – nem tetetésből - s mutattam, hogy elég volt, távozzon. Az összekapta magát, még kezet s lábat csókolt, majd kiment, magunkra hagyva hármunkat.
Az újonnan érkezett alázattal állt, majd térdre borult, de mikor felnézett rám láttam, hogy szeme megakad a harmadikon. Kérdőn felszaladt a szemöldöke.
- Ne csodálkozz! Én nem tudok angolul, ő fog tolmácsolni s elmondani utasításaimat neked. Megértve?
- Igen, Uram, parancsod szerint! – válaszolta alázatosan az.
- Azért előtte még pár kérdést felteszek neked:
1. Miért döntöttél úgy, hogy itt akarsz szolgálni és miért pont engem?
- Azért Uram, mert bár magam Úr vagyok, s szeretek dominálni mást, de azért néha én is szeretem, ha valaki, akiben sokkal több dominanciát vélek felfedezni, mint ami bennem van, engem/rajtam uralkodik s akkor olyan jó engedelmeskedni a másik akaratnak. – felelte komolyan.
- 2. Szerinted, akkor n dominánsabb vagyok nálad? Miből gondolod? – folytattam a kérdéseimet.
- Abból Uram, ahogyan ide beléptél, nem törődve az itteni szabályokkal, s utasítottál itt mindenkit, akár szolga, rab, akár úr volt, mint Te. – jött a válasz tőle.
(folyt. köv.)

Hozzászólások (0)

A hozzászólások belépés után olvashatók.






 
aaaaaaaaaaaa