Hogyan lettem csicska! 23. rész

Feladtak egy hirdetést, amiben engem árulnak. Kapható vagyok talpnyalásra, cselédmunkákra, házkörüli munkákra, sofőrszolgálatra, ezenfelül alázható vagyok. A szabályok a következők voltak, aki fizet, annak engedelmeskednem kell, különben Kata Úrnő és a Gazdám megfegyelmeznek. Mindent pénzt le kell adnom, mert nem engem illet, én csak megdolgozok érte. Hát szóval eljött. Legszívesebben sírni tudtam volna…. Folyt. Köv.

Szóval így történt, hogy megvásárolható kis cseléd lettem. Másnap már jött is egy telefon Úrnőmtől, hogy küldd majd egy címet, estére ne csináljak programot, mert már van. Ahogy dolgoztam, körülbelül 2 óra körül megjött a cím, egy kisfaluba kellett mennem. Nem volt megadva semmi, így Úrnőm mondta el, hogy milyen ruhába mehetek, vigyek rózsát, hogy kedveskedjek az aznapi Úrnőmnek, hogy kedveskedjek neki. Ahogy odaértem, egy középidős Hölgy várt a kapuban, leparkoltam, odasiettem és lefagytam. Nem tudtam, hogy mivel kezdjek, természetesen odaadtam neki a rózsát.
Ezután kezet csókoltam, majd követtem a házban. A házban rámparancsolt, hogy vetkőzzek le, majd négykézláb kövessem. Így is tettem, nem szerettem volna Kata Úrnőre és a Gazdámra szégyent hozni. Megpróbáltam mindent úgy csinálni, mintha Úrnőmet szolgálnám és ahogy tanultam. Ahogy leült, leültem Vele szemben és lesütött szemmel néztem a földet. Megsimogatta a buksimat és azt mondta, hogy jó kutya lesz belőlem, már látja, ahogy rohangálok a az udvaron a csont után. Szeretne többször kibérelni, mert tetszettek a paramétereim neki. Vett már nyakörvet, kutyaláncot, erényövet nem kellett, mert az rajtam volt.
Csináltatott egy kutyaházat is. Mivel egy éjszakára bérelt ki, így kénytelen voltam kivenni másnapra egy szabadnapot. Amennyit fizetett értem, jobban jártam volna vele, mint a rendes fizetésemmel, de abból sem és ebből sem láttam semmit.
Hosszú éjszaka elé néztünk. Sok-sok tanulás, mivel tudta, hogy erősen lábimádó vagyok, neki meg még senki nem kényeztette a lábát, először azzal kezdtünk, hogy levette a zokniját, beletett egy kislabdát, összekötötte, majd eldobta és azt kellett a számban visszahozni. Nem volt a lába frissen mosott, de ez jobban izgatott. Szerettem mindig is az izzadt, kissé büdös lábakat.
Ez egy körülbelül órás játék volt. Ezután megkaptam a pórázom és sétáltatás következett. Szutyok lett a nevem. Inkább az a típus volt, aki először betanított mindenre és utána már csak élvezte a gyümölcsét. Ezt abból vontam le, hogy arra kezdett el tanítani, hogy figyeljem minden mozdulatát. Például, ha felteszi a lábát az asztalra vagy a kanapéra, akkor neki kell állnom szagolgatni a lábát. Ezt nem kellett sokáig gyakorolni, mert rögtön ugrottam, ahogy ezek közül valamelyiket észrevettem. Utána megint sétáltatás, itt figyelnem kellett arra, hogy úgy mozogjak tényleg, mint egy kutya és a viselkedésem is olyan legyen. Gyakorlás, gyakorlás és gyakorlás volt ennek az éjszakának a mottója. De ez csak a bevezetés volt. A többi tanulnivaló hátra van még… Folyt. Köv.