Ági 2.

Ági 2.
Ágival történt első „akciós” találkozásunk után még több üzenetet váltottunk, hogy a következő találkozások még tökéletesebbre sikerüljenek. Esetünkben nagyon bevált, hogy bár közel laktunk egymáshoz mégsem találkoztunk minden nap, sőt volt, hogy két hét is eltelt, míg újra a karjai közt szenvedhettem. Így szinte ünnepnek számított minden egyes alkalom és nem vált túl sablonossá a dolog. Dominám kitalált szabályokat, melynek listája egyre jobban bővült. Ezeket nemhogy be kellett tartanom, de minden találkozáskor kikérdezte tőlem és fújnom kellett, mint egy iskolásnak a leckét. Párra még most is emlékszem ennyi év távlatából is.
- Sohasem késem el az Úrnőm által meghatározott találkozókról.
- Parancsainak ellenszegülés nélkül engedelmeskedem.
- Mindig tisztán megfürödve érkezem és a fenekem is kimosom.
- A találkozókra ajándékot viszek és hálás vagyok megköszönöm, hogy foglalkozik velem.
- A szabályokat megtanulom és minden alkalommal kikérdezésre kerülnek. Ha nem tudom vagy elakadok azok felmondásában büntetés a jutalma.
Volt még jó pár, de kb. ezek jutottak most eszembe.
Egy még viszonylag korai találkozásunkkor – miután a konyhában felmondtam a szabályokat – már csak mutatnia kellett a szoba irányába és én tudtam a dolgom. Bementem a szobába és a már megszokott módon meztelenre vetkőztem és térdelve vártam Úrnőmet. Ő kisvártatva megjelent és mintha a világ legtermészetesebb dolga lett volna, hogy egy meztelen fiú ott térdel az ágy mellett ügyet sem vetve rám elsétált mellettem és a foteljába ült. Tévét nézett … én persze nem mertem megszólalni sem, vártam mi fog következni. A nagy csöndet kisvártatva megtörte:
- Szedd le a ruhákat a szárítóról és hajtogasd össze őket szépen…ja és válogasd is külön őket! közölte kissé flegmán, mintha haragudna rám és most jóvá kellene tennem a bűneim. Természetesen nagyon megörültem, hogy foglalkozik velem és azonnal munkának láttam. Közben éreztem rajtam a tekintetét a hátam mögött. Igyekeztem szépen hajtogatni és külön választani a fehérneműket a felső és alsó ruházatokat is. Mikor végeztem összecsuktam a szárítót, mert tudtam, hogy az hiba lenne, ha otthagynám üresen. Utána szó nélkül visszatérdeltem a helyemre. Dominám leellenőrizte a távolból a munkám.
- Ügyes voltál ezért megjutalmazlak, de ne bízd el magad! –mutatott ujjával felém.
- Gyere ide elém!- hangzott a következő parancsa és én már másztam is négykézláb a fotel elé.
Kissé széttárta lábait és félrehúzta szexi bugyiját.
- Nyalj ki, de rendesen!
Alig hittem a fülemnek és kissé félénken is láttam neki. Tudtuk mindketten, hogy ez számomra nagy kegy Úrnőmtől. Finoman közelebb húzódtam és óvatosan elkezdtem nyalni a csupasz punciját. Közben lopva fel-fel pislantottam, hogy láthassam a reakcióját, tetszik-e neki a dolog. Dominám azonban mintha semmi nem történne továbbra is a televíziót részesítette előnyben. Jó pár perce nyalhattam sokféle módon, mikor egyszer csak a kezével közelebb húzta a fejem a kéjbarlangjához szinte már levegőt is alig kaptam.
-Azt mondtam rendesen csináld! Úgy nyalsz, mint egy kisgyerek!
Vettem a jelzést és még mohóbban estem neki már egyre zsibbadó nyelvemmel a csiklójának. Nem csinálhattam túl jól /vagy inkább csak ez is a játék része volt, mert utólag elismerte, hogy őrült jól nyalok/ mert hirtelen a keze szorítása abbamaradt és ellökött magától.
- Ez elég gyenge produkció! –alázott tovább.
- Mit csináljak veled?! Talán a seggem jobban szereted nyalni!? –és már emelte is feljebb a lábait és tette őket a nyakamba.
- Láss neki, de jó fényes legyen! – nevetett fel.
Tudta, hogy ha a puncinyalás jutalom számomra, akkor a fenék izgatása nyelvvel ennek a hatványozása. Körkörösen mozgattam a nyelvem először a fenéknyílásán, majd egy lentről felfelé mozgással folytattam. A puncijáig nem mertem felhúzni a nyelvem, mert ott az előbb leszerepeltem.
- Dugd be jó mélyre a nyelved! Érezni akarom, hogy bennem vagy! – utasított ismét.
Igyekeztem, hiszen úgy sejtettem, ha ezt most jól csinálom többször lehet majd részem ebben az élvezetes játékban. Próbáltam minél mélyebbre tolni a nyelvem a fenekébe…szinte már szédültem a levegőhiánytól. Sajnos ez is kevés volt. Elvette tőlem a kis játékom és felült a fotelban…A szemembe nézett.
- Szánalmas vagy!- ingatta a fejét.
Azt láthatta rajtam, hogy én a megbánás helyett inkább örülök – kissé igaza is volt – ezért kaptam egy jókora pofont és rögtön a párját is.
- Hozd a vonalzót!- mutatott az íróasztal irányába.
Négykézláb a számban a vonalzóval tértem vissza lábai elé. Kivette a számból az eszközt és jó párszor a levegőbe suhintott vele.
- Kellett ez neked?! – kérdezte, de nem várt választ rá.
- Fordulj meg és hajolj előre! A fejed érje a szőnyeget! – jött a következő ukáz.
- Szélesebb terpeszt akarok és a segged told ki amennyire csak tudod!
Parancsa nem maradt tett nélkül és pillanatok alatt a kért fenekelő pozícióba helyeztem magam.
Ismét ötvenet kaptam a szokásos számolási és kézzel hátra nyúlási szabályokat betartva. Szép lassan kimérten csattogtak az ütések a fenekemen. Annyit változtatott a korábbiakhoz képest, hogy a hosszabb 5-6 ütés utáni szünetekben most nem a hátamat karmolászta, hanem a vonalzóval, hol a heréimet paskolta óvatosan alulról, hol pedig a vonalzó élével izgatta a záróizmom. Az ütések java részét is a vágatomba célozta, ami azért fájdalmasabb, mintha a farpofáim ütné. Szépen kibírtam hiba nélkül az ötven csapást.
Úgy látszik a mai este a büntetések és a jutalmazások jegyében telt, mert mikor végeztünk elém állt és felemelte a fejem:
- Egész jól bírtad! Ezért most megengedem, hogy kiverd a farkad. Kapsz rá két percet és a lábamra kell élvezned!
Nagyon fel voltam húzva az izgalmas játék során, tehát nem okozott gondot két perc alatt elélveznem. Persze tudtam, hogy mi az oka, hogy a lábára kell lőnöm a végén. Jól végig spricceltem a lábszárán, ami a lábfejéig folyt le. Elém tartotta:
-Nyald le róla! mutatott a lábára, persze tudtam, hogy erre megy ki a játék. Tisztára nyaltam a saját anyagomtól beterített lábait. Nem mondom, hogy nagyon élveztem, de a parancs az parancs.
A következő utasítás már az „Öltözz” volt, ami azt jelezte, hogy véget ért az aznapi műsor számomra.