Vesszőfutás

Nagyon fiatalon mentem férjhez. Tizennyolc éves, teljesen tapasztalatlan szűzlány voltam amikor megismerkedtem Péterrel. Bál volt a szomszéd birtokon ahol az előkelő családok mellett a vároban állomásozó katonatisztek is megjelentek. Amint megpillantottam a századosi egyenruhájában azonnal tudtam, hogy számomra ő az igazi!
Rövid udvarlás és jegyesség után össze is házasodtunk.
Mindig éreztem, hogy a megjelenesémmel kivételes hatással vagyok a férfiakra. A dús vörös hajam, a már fiatalon is nagyon telt kebleim, a hófehér bőröm és a kihívó alakom mindig magukra vonzották a férfi tekinteteket.
Kellemes bizsergéssel töltöttek el ezek a leplezetlenül vágyakozó pillantások és sok furcsa gondolatot szültek bennem. A nászéjszakán átélt csodákat azonban soha nem tudtam volna elképzelni. Egy egészen új, fantasztikus világ nyílt meg elöttem.
Péterrel az első időkben rengetegett szeretkeztünk. Volt, hogy egy éjszaka háromszor négyszer is a magáévá tett. Fölfedeztem magamban a kéjvágyat, az orgazmus mindent elsöprő erejét. Előfortult, hogy reggelente allig bírtam lábra állni a tengernyi élvezet után. Csodálatos időszak volt!
Sajnos Péter egy idő után kezdett megváltoni. Egy évvel a házassákötésünk után áthelyezték egy vidéki kisvárosba. A költözésünk után, míg én az új házunk berendezésével foglalkoztam, ő egyre többször maradt ki.
Gyakran jött haza a kaszinóból részegen és velem is egyre kevesebbet foglalkozott. Nagyon vágytam a kéjre amit megismertem mellette de ő egyre ritkábban nyúlt hozzám. Tiszttársai gyakran és hevesen udvaroltak, mivel vitathatatlanul én voltam a leggyönyörűbb nő a városban de én mindig elutasító maradtam velükszemben. Lassanként rá kellett jönnöm, hogy más nők is vannak Péter életében és már nem az én testem az igazi szenvedélye hanem a kártya.
Bevett szokássá kezdett válni, hogy a többi tiszttel együtt hajnalig tartó tivornyákat tartottak a házunkban. Részegre itták magukat és hatalmas összegekben kártyáztak. Gyakran feküdtem kisírt szemekkel a hálószobánkban és a dorbézolásukat kellett hallgatnom.
Az egyik éjjel Péter felébresztett. Megkérdezte:
-Szeretsz még engem?
Persze, hogy szeretlek, válaszoltam.
Ilyesztő tűz égett a szemében, egészen megrémített.
-És engedelmes feleségem vagy még?
Tudod Péter, hogy mindenben engedelmeskedek neked, mint hites uramnak hiszen erre tettem esküt.
-Akkor hallgass rám Krisztina! Ma éjjel veszítettem a kártyán. Sokat veszítettem! Odalett minden pénzünk. Végső elkeseredésemben téged ajánlottalak fel zálognak. Nyolc tiszttársamtól kaptam fejenkét száz pengőt azzal a feltétellel, ha veszítek, te egész éjjel az övéké leszel és minden kivánságukat teljesítened kell. Veszítettem.
-Nem értettem, hogy mi történik csak azt tudtam, hogy most valami borzalmas következik. Péter kirángatott az ágyból és úgy ahogy voltam, egy szál hálóingben átlökdösött a másik szobába.
-Itt van, a tiétek! -kiáltotta majd a földre lökött és kiment az ajtón.
A szobában nyolc egyenruhás férfi volt. Többségüket ismertem, egy ezredben szolgáltak a férjemmel. Az ezredparancsnoka is köztük volt akit soha nem szívleltem mert nagyon kegyetlen ember hírében állott.
Az ezredes felemelt a földről és egyetlen mozdulattal letépte rólam a hálóinget. Ott álltam anyaszült meztelenül a nyolc egyenruhás férfi között és remegtem a félelemtől.
-No uraim, akkor szórakozzunk a századosasszonnyal!
Közelebb lépett és durván a melleimbe markolt.
-Szerintem uraim vizsgáljuk meg elösszőr amúgy katonamódra! Törjük be a kacát! -mondta az ezredes röhögve.
Ami ezután történt az végtelen félelmett váltott ki belőlem. Összekötözték a kezeimet majd a kötéllel felhúztak a mestergerendára úgy, hogy csak a lábujjam hegyével tudtam érinteni a földet. Egyszerre tucatnyi durva katona kéz kezdett el foglalkozni a kifeszített testemmel. Durcán markolták a melleimet a fenekemet, csipkedték a mellbimbóimat a szemérem ajkaimat és sorra fel-fel nyúltak a hüvelyembe. Hiába próbáltam mozogni, csak forogni tudtam a kötélen. A férfiak egymás után szabadultak meg a ruháiktól és én riadtan néztem az ágaskodó faszukat hiszen a férjemen kívűl még nem láttam meztelen férfit.
Meztelenül körbe álltak az ezredes velem szemben. A nagytermetű szőrös testü férfi fenyegetően nézett rám. Rémülten néztem a hatalmas méretű vadul ágaskodó faszát és a kezében tartott korbácsot. Döbbenten éreztem, hogy nedvesedni kezt a pinám!
-Elösszőr én adok neki tízet! -mondta majd egy hirtelen suhintással rámcsapott a korbáccsal. Artikulátlan sikoly tört fel a torkomból! Az ütés iszonyú kínként járta át a testem. Lángoló vörös csík maradt utána de rögtön kaptam a következőt is. Újra felsikoltottam! A korbács szíj a melleimre csapott le érintve a mindig oly érzékeny mellbimbóimat. A kíbírhatatlannak tűnő vad fájdalomtól úgy éreztem, hogy elveszítem az eszméletem. Egymás után kaptam az újabb és újabb korbács ütéseket míg meg nem lett a tíz.
Úgy éreztem nem lehett kibírni az égő fájdalmat de a fájdalom érzését lassan elkezdte elnyomni egy egész más érzés. Valami vad, idegen de mámorító gyönyörérzett uralkodott el rajtam.
Eközben a többik is elkezdtek ütni. Egyszerre nyolc korbács kezdett fájdalmas táncba a testem minden pontján. Bármerre is forogtam a lábujjaimon tipegve mindenhonnan kaptam a kínt. Sikolyaim közben láttam a körben álló férfiak arcán a vad vágyat, hogy a pompás fehér testemen kiélhessék az őrült vágyaikat. Vadul korbácsoltak míg egészen beborítottak a vörös csíkok. Úgy éreztem elveszek a gyötrelmek forgatában. Elhagytam a valóságot és már egy másik valóságban létezem, ahol nem a kín hanem a kéj az úr. A szavakkal leírhatalan érzések világába!
A puncim annyira átnedvesedett, hogy a combjaimon folyt le a nedvesség a lángoló ütésnyomok közt.
Nem tudom mennyi idő után levettek a kötélről és egy előre oda készített asztalra fektettek.
-Betőrtük a kancát, hát most használjuk! -hallottam valaki hangját és ugyannekkor egy vad lökéssel egy kőkemény fasz hatolt belém.
Állatiasan felnyögtem ahogy vadUl baszni kezdett. Hirtelen mindenhol csak ágaskodó hímtagokat láttam. Nyomultak a számba a kezeimbe és felváltva baszták a pinámat. Nagyon hamar elborított a kéj és spriccelve élveztem el!
Soha még ilyen végtelen gyönyőrt nem éreztem. Újabb és újabb orgazmusokat éltem át. Gyönyörrel töltött el ahogy ketten is rám élveztek a és én bekentem a vőrös csíkokkal borított melleimet a spermájukkal.Valaki beerőszakolta a kemény farkát a szűk popsimba és egyszerre kezdék dugni mind a két lukamat. Vadul rángatózva élveztem az újfajta kéjtől!
Lassan az egész testemet beborította az ondó ahogy felváltva újra és újra rámspricceltek. Úgy éreztem órák óta szinte folyamatosan élvezek mikor elfogyott minden erőm és elsötétedett a világ elöttem.
Mikor magamhoz tértem egy ismeretlen szobában találtam magam. Az ablakon keresztül láttam, hogy már hajnalodik. Kis idő múlva felismertem, hogy a laktanyában vagyok. Fogalmam sem volt hogy kerültem ide és miért vagyok itt. Rémülten láttam, hogy meztelen vagyok és bár lefürösztöttek de a testemet teljesen beborítják a korbácsolás nyomai.
Csikorgott az ajtó és tiszta egyenruhában belépett az ezredes.
-No kis kanca, most betetőzzük a mulatságot. Kell a legényeknek is egy kis szórakozás!
-Hadnagy! -kiáltotta
-Igen uram!
-Ébressze fel a legénységet és állítsa fel őket két sorba az udvarra. ---Készüljenek fel a vesszőfutásra!
-Igenis uram!
Iszonyú rémület járt át. Tudtam mi az a vesszőfutás. A legkegyetlenebb büntetés amit a laktanyában alkalmazni szoktak. Nem lehet, hogy ezt akarják velem tenni! Ezt nem fogom kibírni! Ezt neee!
Könyörögni kezdtem a parancsnoknak de ő csak röhögött, majd talpra rángatott és kiráncigált az udvarra. A félelemtól félholtan néztem a két sorban álló katonákat és a kezükben tartott vékony vesszőket.
-Fuss ribanc! -és belökött a sorok közé.
Suhogva záporozni kezdtek rám a csípős vesszőcsapások és én botladozva elindultam a két sor között. Az egész testem lánga borult hisz a katonáknak hatalmas gyönyőrt okozott, hogy egy csodálatosan szép testü meztelen úrinőt kínozhatnak. Kettőzött erővel próbálták a futás közben táncoló melleimet eltalálni az ütéseikkel. A sor végére érve újra kellett kezdenem a futást. Kibírhatatlanul lángoltak a mellbimbóim és az egész testem a rettenetes kíntól. Nem hallottam mást csak a suhogást és nem éreztem mást csak gyötrelmet a számolatlanul érkező vesszőcsapásoktól. A sor közepén nem bírtam tovább, a földre rogytam és elvesztettem az eszméletemet.
Amikor magamhoz tértem a saját ágyamban feküdtem és Péter nézett rám végtelenül bűnbánatos tekintettel. Újra becsuktam a szemem és vissza gondoltam mi is történt velem amióta zálogba adott a férjem.
Bár rettenetesen fájt mindenem mégis egy gondolat volt ami igazán eltöltött.
Abba a másik valóságba amit az éjjel megismertem, ami olyan kimondhatalan gyönyört tud nyujtani, oda bármilyen áron el kell jutnom újra. -és csöndben elmosolyodtam!