...a másodi2 :)

Mielőtt elengedtél megcsókoltál. Kiszálltál, majd kinyitottad az ajtót, és a póráznál fogva segítettél kiszállni. Lassan haladtunk a bejárati ajtó felé, majd beléptünk. A környezet már ismerős volt, már akkor is nagyon tetszett. Most nem volt időm körülnézni. Amint levettem kabátom, kibújtam a cipőből, Gazdám megrántotta a pórázt, így adva tudtomra, hogy ideje térdelni. Engedelmesen letérdeltem.
-Ügyes kis ribanc! És most lássuk mit tanultál előző alkalommal.
Rád emeltem tekintetem, és kérdőn néztem rád.
-Na gyerünk, mire vársz?
Kissé bizonytalankodva nyúltam nadrágod felé, és kiszabadítottam farkad. Óh igen, gondoltam. Már az előző alkalommal is rácsodálkoztam milyen szép nagy. Azért kissé meg is ijedtem, hogy ezzel kellene próbálgatnom a mélytorkot…? És kissé vastag is volt. De örömmel vettem számba, jó érzés volt érezni, ahogy kitölti szám. Lassan számba vettem, és szopni kezdtem.
-Cicus, hol van amit tanultál? Vagy nekem kell átvenni az irányítást?
Vettem egy nagy levegőt, és megpróbáltam teljesen bekapni. Ám nem nagyon jutottunk előbbre mint előzőleg. Nem tudtam elképzelni, én ezt hogy tanulhatnám meg… Tettem még pár próbálkozást, mire Gazdám átvette az irányítást.
Megfogtad fejem, és elkezdted dugni szám. Ám nekem ez még sok volt…pár másodpercnél nem ment tovább.
-Szeretnél pihenni?-kérdezte Gazdám kedvesen. Hevesen bólogattam. Gazdám segített felállni, ami bizony rám is fért, úgy elzsibbadt a lábam
-Jól vagy?-kérdezted.
-Persze. Csak kissé elfáradtam-mondtam mosollyal az arcomon. Gazdám viszonozta mosolyom.
-Pedig még előttünk az este.
-Ha nem várakoztattál volna meg, sokkal előbb ideérhettünk volna.
Láttam Gazdámon, hogy nem tetszik neki, hogy újra felhoztam.
-Igazad van Cicus, de már bocsánatot kértem. Meddig akarsz még ezen lovagolni?
Mosoly terült szét az arcomon.
-Igen? Mi jár a fejecskédben?
-Inkább rajtad lovagolnék😊-mondtam belepirulva.
Gazdám is elmosolyodott, és így szólt:
-Azt meghiszem, kis telhetetlen ribancom De előtte még kicsit eljátszadozok a testeddel, és ha engedelmes kis szub cicus leszel, talán megismétlem a múltkori játékot a nyelvemmel.-Erre még nagyobb mosolyra húzódott szám. Gazdám közelebb lépett.-Mit szólsz Cicus?
-Azt hiszem, akkor újra élvezhetem a nyelved, ujjaid, Gazdám😊
-Majd meglátjuk…😊-Mondtad sejtelmesen, és hajamba markolva kissé hátrarántottad fejem.-Irány fürödni! De ezúttal igyekezz!
-Igen Gazdám!
Belépve a fürdőbe, gyorsan lekapkodtam a ruháim, és beálltam a zuhany alá. Nem akartam kapkodni…ha kapkodok, úgyis később végzek. Úgy 10-15perc után kiléptem a fürdőből, és kissé csodálkozva pillantottam rád. Az asztalnál álltál, kezedben a pálca.
-Gyere ide!
Lassan eléd sétáltam, és felnéztem rád.
-De Gazdám, miért kell a pálca?
-Csak hogy ismerkedj vele.
-De már múltkor ismerkedtem vele. Inkább a tenyered szeretném érezni😊
-Ne aggódj kis ribancom, azt is fogod😊 És most nagy terpesz, hajolj le,-tettem amit Gazdám kért-és fogd meg a bokád.
Gazdám két kötéllel egyik csuklóm kötözte lábamhoz, majd ezt követően a másik is erre a sorsa jutott. Majd hátam mögé léptél, és éreztem fenekemen simogató ujjaid. Majd hirtelen egy nagyot sóztál popsimra. Kissé felszisszentem.
-Erre vágytál kis szukám?
-Igen Gazdám😊De kicsit kisebb ütésekre.
-Valóban?-és újra csattant tenyered popsimon.-Én úgy gondolom ez az erősség megfelelő.-Gazdám tenyere csak úgy csattogott popsimon. Már nem bírtam hang nélkül, égett, fájt popsim.
-Aú! Aú! Aú!
Végre abbamaradtak az ütések, és helyét felváltotta a simogatás.
-Így már tökéletes! Mit gondolsz?-kérdezted lehajolva. Rád emeltem tekintetem.
-Ez nagyon fájt, Gazdám-mondtam elhaló hangon. Gazdám megrántva hajam kényszerített hogy szemébe nézzek.
-Óhh,ez csak a bemelegítés volt-mondtad, majd újra mögém léptél, és ujjaid éreztem csiklómnál.
-Nocsak, azért látom tetszett neked is-mondtad mosolyogva. Lehajoltál, és eloldoztál.