Fenékszolga

Fenékszolga

Lefekvéshez készülődünk, állsz az ágy mellett épp a párnádat igazítod.
Mögéd állok megmarkolom a hajad felegyenesítelek, nyakadba csókolok és füledbe suttogom:

- Mivel az utóbbi napokban, sorozatosan szemtelen és engedetlen voltál, így kénytelen vagyok egy kiadós hosszú büntetést prezentálni Neked!

- Lényege az, hogy holnap egész nap a fenék szolgám leszel!
– Amikor felém fordul a feneked, hozzám ér, vagy csak meglátom valamilyen formában kezelésbe lesz véve!
- Meglátjuk, hogy a nap végére is engedetlen leszel e még!

- Rendben?

- Igen!

- Akkor legyen az álmod szép!

- Jó éjt!

Reggel valószínűleg megfeledkeztél arról amit prezentáltam, mert ébredezés közben a feneked oda toltad hozzám.

- Hmmm jó reggelt, korán kezded :)

Mielőtt megkérdezted volna mit is, két hatalmasat kaptál mind két oldalra. Fehér fenekeden egyből ott maradt a kezem nyoma.

- Oh tényleg elfelejtettem.

- Ugye-Ugye :)
- Most menj és szedd rendben magad, szeretem ha frissen mosott illatod van.

- Rendben :)

- Állj !!
- Óvatlan voltál, felkelés közben felém volt a feneked.
- Gyere ide! Feküdj hasra az ágy szélén, lábad hátranyújt egyenes a tested!
- 10-ig számolsz, csak kézzel kapsz.

1-10 Csak pár apróbb nyögdécselést adsz ki magadból.

- Ez gyorsan meg volt, mehetsz.

Utánad megyek a fürdőszobába fogat mosni, már épp végzek mikor hátat fordítasz nekem.

- Ismét figyelmetlen voltál!

Hirtelen megfordulsz
– Én nem is!

- Már késő, tartsd ide a feneked! Nem támaszkodsz, max a térded foghatod meg!

- Nem!

- Helyes válasz!
- Akkor 10 helyett 20 ig számolsz. Na legyen 30?

Szó nélkül megfordulsz.

- Akkor 20 ig számolsz!
- Nézd csak egy nagy flakonos tusfürdő, kipróbáljuk ezt is, ezzel fogsz kapni.
Első csapás.

- hmm kifejezetten nagyot csattant,hangja alapján nem fájt.

- Nagyon csípte a vizes tested?

- Igen, kérem a többit is.

- Na akkor számold le a húszat.
Csattanások sorozata.

- A mai nap nem kell csendben lenned, hallani akarom a hangod közben!

15-dik után már hallom, hogy sziszegsz egyfolytában.
- Meg is vagyunk, fürödj tovább! Szép piros lett!

- El kell mennem egy kis időre.
- Mire vissza érek öltözz fel, elmegyünk sétálni a parkba.

- Rendben. (Hatalmas mosollyal az arcodon konstatálod)

Kicsit elhúzódott a dolgom, és mer kezd szürkülni mire vissza értem.

Belépek az ajtón és te épp a konyhában mosogatsz, kicsit előre dőlve feneked kinyomva felém.

- Ez az! Erre szeretek hazaérni.
- Meg ne mozdulj, csak a nadrágod tolhatod le!

- Óó francba megint óvatlan voltam, igazad van.

- Na ezt már szeretem, támaszkodj meg az mosogatón, lábak összezárva, popsi kitart!

- Most nem fogod tudni mivel kapsz, ki kell találnod!
- Csukod be a szemed!

Nagy csattanás!

- Na mi ez?

Kis hallgatás után:

- Ég az egész fenekem, valami nagy lapos. Vágódeszka?

- Ügyes! Igen az. Most ezzel kapsz 14-et.

-Miért pont annyit?

- Igazad van, 18-at!

Kezdem.
Kifejezetten izgató hangja van a csattanásoknak.
Mindegyik után felnyögsz. Kicsit élvezed is, hogy most hallathatod a hangod.
13.-nál arrébb lépsz egyet, mert már tényleg kezd fájni.

- Ez plusz kettőt jelent még!

Utolsókat szó nélkül tűröd!
- És 20.
- Na elég volt mára?

- Ugyan meg sem éreztem! Kicsit kényszeredetten de rám mosolyogsz!

- Öltözz indulunk! És még csak most jön!

Leértünk a parkba, sehol senki, köd, csend és félhomály.

Sétálunk beszélgetünk, mikor kikötődik a cipőm. Váratlanul megállok bekötni.

Megfeledkezve magadról sétálsz tovább. Mit látok, a feneked megint szembe bámul velem.

- Rám mosolygott ismét a szerencse, most tényleg kapni fogsz az előző beszólásodért is.

- Csak annyit fűzöl hozzá, A francba, megint!

- Látod ott a fűzfákat?

- Igen, közlöd elcsukló hangon.

- Akkor indulj oda, keresünk egy vesszőt!

Pillanatok alatt találok egy alkalmast.

- Oda mész a fához, meg támaszkodsz rajta, lábak kis terpesz.

- Deee…..
- Nincs vita indulsz!

- Ne felejtsd el hol vagyunk! Hiába, hogy a park egy eldugott részén, és a fűzfa lehajló lombjától senki sem lát, még így is csendben kell maradnod.

- Kezdem, mivel ez még új így csak 6-ot fogsz kapni!

Halk suhanás……...
Ami ki tört belőled, az minden volt csak halk nem!

- Csend!!

- De ez nagyon fáj!

- Akkor végre valami amiből tanulsz!
- Harapj rá a pulóvered ujjára!

2-3. ismét egy hangos kiáltás.

- Kérlek fejezd be!

- Nem!

4. csapás

- Ááá kérlek!

-NEM!

5. csapás

- Szépen kérlek fejezd be, nem bírom tovább!

- Akkor tudod mit kell mondanod!
- Halljam!

Csak a fejed rázod halkan.

- És 6. Kész is.

- Köszönöm megértettem! Többet nem pimaszkodom ennyit!

- Helyes végre!
- Mehetünk haza.

Elég szótlan voltál útközben, csak néhány szisszenés hallatszott.

Hazaértünk.

Kicsit elvonultál duzzogni.

Már este van.
Fehérneműben jössz ki a fürdőszobából.
És büszkén mutatod , milyen kékes-lilás-pirosas csíkokat hagyott a vessző.

- Gyönyörű lett!
- De még nincs vége a napnak, emlékszel mit mondtam reggel?

Elsápadt arccal közöld
- Igen!

- Akkor tudod mi jön?

-Sejtem!

- És van ellenvetés?

-Nincs.

- Helyes! Irány a kanapésarka és hasalj rá, lábak össze zárva!

Megállok melletted, kicsatolom az övem, lassan kihúzom. Hideg fém csatját végig húzom a gerinceden többször is.

- Nem számolunk, nincs időkorlát, szólsz amikor már nem bírod!
- Vigyázni fogok, hogy a vessző helyén ne bántsalak.

Határozott de gyors sorozatos ütéseket kapsz!
Már a 3. percnél járunk.
Folyamatosak a nyögések, kiáltások.

Ekkor véletlenül több ütés is eltalált a vesszőzés helyén.
Viszont ezt már nem bírod, és kimondod a megmenekülésed egyetlen zálogát.
……………