a lecke 3 (első verzió:)

...és meghúztad. Arcom eltorzult a fájdalomtól.
-Nem kellene dacolnod, előbb túl esnél rajta.-Uram elengedte a láncot, és kezével kissé összeszorította szám.-De ez az ellenállás, és a könnyeid feltüzelnek. Úgy kívánlak kis szukám!-megcsókoltál, ezzel egyidejűleg érkezett a következő ütés. Csók közben felnyögtem. A fájdalom ellenére lángra lobbant bennem a vágy.
-Én is kívánlak, Uram!-mondtam, és elmosolyodtam. Uram szemembe nézve viszonozta mosolyom, és kiosztotta az utolsó ütést.
-Hogy is állunk a pálcával? Én szeretném, ha barátok lennétek Állj fel!- Kissé ügyetlenkedve felálltam. Puncim sajgott, és a csipeszektől is meg szerettem volna szabadulni.
Uram közelebb lépett, és nyakamba csókolt, kicsit harapdálva, közben melleim simogatva. Majd szemembe nézve levette mellbimbóimról a csipeszeket. Éles fájdalom hasított melleimbe. Ezt követően kezeim is kiszabadítottad. Uram hajamba markolt, és térdre kényszerített.
-Vedd elő a farkam!-örömmel tettem eleget a kérésnek.
-Mutasd meg mennyire kívánsz.-Ezt nem kellett kétszer mondani, azonnal számba vettem farkad. Szerettem ily módon kényeztetni, élveztem, hogy örömöt okozhatok neked.
Egy idő után hátraléptél.
-Menj az ágyra, pucsíts!
Az ágyhoz siettem, felvettem a kívánt pózt. Alig vártam mi következik. Éreztem, ahogy mögém térdelsz, és fájó popsim simogatod.
-Sikerült pár csíkot varázsolni a fenekedre. Szép lett-mondtad. Hangodból hallatszott, hogy mosolyogsz. Másik kezeddel puncimmal kezdtél foglalatoskodni.
-Úgy tűnik annyira nem volt fájdalmas ez a kis játék. Talán még élvezted is. Hmm, Cicus? Csupa lucsok vagy-Csiklómat izgattad, így nem volt egyszerű válaszolni.
-Nem…mondanám...hogy,élveztem, Uram. Talán az első ütések még tetszettek, főleg popsin. Puncin viszont nagyon fájt-mondtam akadozva.
-Óh, kis ribancom, a büntetés nem azért van, hogy élvezd. Viszont én annál inkább élveztem. Ahogy minden ütésre összerándult ez a izgató test, a könnyeid, a fájdalmad.
Nemigazán tudtam figyelni a szavaidra, miközben ujjaid hol csiklómon játszottak, hol hüvelyembe hatoltak. Először egy, kettő, majd három ujjad nyomult hüvelyembe, én pedig nem győztem nyöszörögni.
-Élvezed ribanc?
-Igen, Uram!-nyögtem halkan.
Hirtelen kihúztad ujjaid puncimból, hogy felváltsa helyét farkad. Megragadtad hajam, és meghúztad. Nyakamra illesztetted öved, és húztál magad felé miközben dugtad puncim.
Egyik ujjaddal popsim bejáratát kezdted tágítgatni. Egy darabig tetszett a kicsit feszítő érzés, de aztán kezdett kellemetlenné válni, így megpróbáltam elhúzódni. Válaszul Uram meghúzta „pórázam”.
-Nem-nem szuka! A feneked akarom. Légy jó kislány, és maradj nyugton-ezzel engedtél a „póráz” szorításán.
-De Uram…
-Mit mondtam?!
Megadóan az ágyra hajtottam fejem. Uram folytatta popsim tágítását, immár két ujjal, majd éreztem amint Uram óvatosan behatol. A párnába fúrtam arcom. Nem volt új az érzés, de nem szerettem. Ahogy lassú mozdulatokkal dugtad popsim, a fájdalom lassan enyhült, és kicsit már én is élveztem.
Kicsit újra meghúztad a „pórázt”, és gyorsítottál a tempón. Még pár lökés, és elélveztél. Pár másodperc után kihúzódtál belőlem, én pedig kimerülten pihentem az ágyon.
Csak távolodó lépteid hallottam, feltehetően a mosdóba mentél. Pár perc múlva mellém feküdtél, megfordultam, és mellkasodra hajtottam fejem.
-Cicus.
-Igen, Uram?-kérdeztem álmosan.
-Mit szólnál, ha azt kérném, maradj itt éjszakára?
Mosolyogva kaptam fel fejem.
-Komolyan?
-Bizony Cicus!
-Örömmel Uram!
Visszahajtottam fejem Uram mellkasára, és elnyomott az álom.