Egy érdekes délután s éjszaka Pekingben (4)

Mivel újra akcióképes volt, így intésemre felállt, majd ráhasaltattam az egyik kanapé végre, azon áthajolt s lábai a földön széttárva, kezei meg a kanapén voltak, s ekkor én álltam a lábai közé s hatoltam belé, alaposan meglökdösve a kis kínai srácot. Az nyögdécselt kicsit, de ekkor belemarkoltam a hajába – ami kicsit nehezen ment, mert igen rövid volt az – s hátra feszítettem a fejét s áthajolva próbáltam a föleit megharapdálni, miközben folytattam keményen a kúrását.
Közben a magyarul tudó visszatért a fürdőszobából, így azt is a társa mellé fektettem s már felváltva hol az egyiket, hol a másikat kúrtam meg. Közben a kezeimmel megszorongattam mind a két srác tökeit, marokkal.
Volt is sziszegés s nyöszörgés közben, de zilálás is s egyéb hangok, míg nem felhangzott az n diadalittas hangom, mert kirántva az éppen aktuálisból – több lövettel is – megsoroztam a hátukat.
Elfáradva rájuk dőltem, majd utasítottam őket, hogy másszanak ki alólam, s óvatosan vigyenek ki - kéz-lábfogással - a fürdőszobába, majd helyezzenek a kádba s a kellemes meleg vízben mosogassanak le mindenhol kézzel, nyelvvel, vagy hol, mivel érnek.
Mikor már majdnem végeztek megmosdatásommal s én is kellemesen éreztem magamat elnyúlva a kádban a négy kéz és két nyelv általi foglalkozástól, nyílt az ajtó s a barátom lépett be rajta, de maga előtt hajtva az ő subját. Az kicsit csodálkozott az elé táruló látványon, de nem sokáig, mert a barátom ráparancsolt:
- Váltsd le őket, s tedd magadat hasznossá köcsög! – hangzott tőle, majd intett a legutóbb felhozatott srácnak, hogy kifelé s maga is ment után vissza a saját szobájába.
A frissen érkezett kínai is iparkodott nagyon, oda térdelt a kád mellé és mind a két kezével s a nyelvével is kezdett rajtam dolgozni. Egy idő után már nem csak a testemen, de haladt a farkam felé is, sőt kis igazítás után már be is kapta s dolgozott rajta, szopta vadul.
- Hó, ne olyan hevesen! – szóltam rá s emeltem fel a fejét onnan. – Lesz mg arra módod később is, de most előbb megismerkedem veled s a testeddel! – szóltam s megmarkoltam a haját, úgy húztam be a nappaliba s löktem a földre.
Tapostam is már rajta, mindenhol, módszeresen, miközben a magyarul tudóval elmagyaráztattam neki, hogy nem érdekelnek a szabályzataikban foglaltak, s azt teszi, amit parancsolok, vagy repül,de előtte szörnyű kínokat fog kiállni.
- Megértetted? – kérdeztem meg, mikor a másik befejezte a magyarázatot.
Az remegve nézett rám s lassan bólintott.
- Nem hallom! Nincs nyelved, vagy nem tudsz beszélni? – ordítottam rá.
Fordítani sem kellett, mert biztosan kitalálta a lényegét, mert mg jobban összehúzta magát, remegett s ennyit mondott:
- Igenis, Uram, mindent megteszek parancsod szerint kedvedre! – nyögte ki.
- Helyes, kezdheted is. Most szopd fel a farkamat, de kéjes, kellemes legyen ám! – parancsoltam meg s a srác már ugrott is s hozzákezdett.
Be kell vallanom, jobb volt a másik kettőnél. Ügyesen, kéjesen szopott, közben arra is volt gondja, hogy az egyik kezével a golyóimat is simogassa, míg a másikkal az ánuszrózsám körül matatott, majd érzékien megujjazott.
Talán ennek hatására is, vagy már elég volt a kéj, kitörtem, de a srác ügyesen bent tartotta a szájában a lüktető farkamat s lenyelte, majd körbeszopogatva letisztította nem csak a farkamat, a makkom körüli területeket, de még az elcsöppent részeket is felnyalta a szőnyegről.
- Ügyes vagy! – dicsértem meg a srácot. – De büntetést is kapsz e mellé, mert arra nem kaptál engedélyt, hogy az ánuszom körül is, arra meg pláne nem, hogy benne – ujjazva – is járjon a kezed! – fejeztem be.
- Igenis, Uram! Várom a megérdemelt büntetésemet, de kérdezhetek valamit előtte?
Kíváncsi voltam, mit akarhat, így megengedtem, hogy kérdezzen.
- Szóval, nyögd ki! – biztattam.
- Uram! Olyan kellemetlen volt az, mait csináltam? – kezdte félénken, nem rám nézve.
- Nem, dehogy is volt kellemetlen. Nagyon is élveztem. – válaszoltam.
- De! De nem vagyok hozzászokva aktív pasi ként, hogy egy szolga – engedélyem nélkül – ott matasson a piszkos kezével. Megértetted? – rivalltam rá.
- Igenis, Uram! Akkor kérem s várom a megérdemelt büntetésemet! – felelte még mindig lehajtott fejjel.
- Meg is kapod, azonnal! – ígértem meg.
A hajába markoltam, s a felemelt fejét tartva két hatalmas pofont kentem le neki. Egyet jobbról, egyet balról gyors egymásutánban.
- Most pedig itt vársz, kis terpeszben! – húztam fel állásba s elmenve addig keresgéltem a kitett eszközök között, míg találtam közel megfelelőt.
Visszatérve kezemben hoztam két olyan szájpecket, mely rövid, fa rudakból volt s azokat a farok tövére tettem, majd egy kis zsineggel alaposan összekötöztem, mint egy satuba fogtam a farok tövét. Most újabb bőr pertlikkel alaposan körülkötöztem a golyóit is, de úgy, hogy elváljanak egymástól, s jól kiemelkedjenek.
Majd hátrébb lépve megcsodáltam, megmustráltam „művemet”.
Hirtelen lendítve a lábamat pontosan találtam oda, ahol az „ész lakozik”. A kis kínai srác feljajdult s össze is esett a fájdalomtól. A hajánál fogva felrántottam s hasra löktem a közeli kanapén s mutattam a magyarul tudónak, hogy üljön a popóira, majd húzza fel a lábait.
Egy kötéllel összekötöttem a bokáit, majd a rajta ülő háta mögött vezetve a kötelet a hátra húzott csuklóihoz kötöttem a kötél addig szabad végét.
Most felállítottam a srácot róla, majd együttes erővel felállítottuk talpára a megkötözött srácot is.
A bemutatkozó videón láttam, hogy a csillár többes funkciójú, így leemeltem s a helyén lévő kampóra egy másik kötéllel a srácot kikötöttem, de úgy, hogy éppen csak a lábujjain állt.
Elég kényelmetlen pozíció lehetett.
Kicsit körbejártam, oda-oda csapva s elégedetten cöcögtem s elismerően csettintettem a nyelvemmel.
- Tetszik. – állapítottam meg, elégedetten.
- Most így, itt maradsz, míg mi kissétát teszünk a társaddal! – mondtam, majd kimasíroztunk a nappaliból.
Átmentünk a barátomékhoz, ahol a kínai srác alapos megdolgozása folyt éppen. A barátom nem lacafacázott, alaposan elverte mindenhol. Már szép színes volt az egész teste.
- Mit akartok, végeztetek? – nézett barátom rám/ránk.
- Nem, dehogy is, csak gondoltuk segítünk. Hagyd kicsit abba a verését, mert meg akarom kúratni a srácot. – szóltam magyarázatul s intettem is a magammal hozottnak.
Az persze nem kérette magát, máris elé állt, hosszasan felszopatta magát vele, míg csak már kemény nem volt.
(folyt. köv.)