Egy érdekes délután s éjszaka Pekingben (3)

A „táncolás” után, amit ők nem annyira, de én nagyon élveztem, visszatértünk arra, hogy élvezetet okozhassanak nekem elsősorban s ne maguk élvezzék a velük történtetek. Mivel kellemes volt az idő Pekingbe, úgy gondoltam egy kis, friss levegő nekik sem árt, ezért megszabadítottam mindkettőt minden felesleges kacatjuktól, minden lekerült róluk s a nappaliból a szolgák szokásos mozgásával – négykézlábon – kivezényeltem őket a teraszra. Ott is el kellett nyúlniuk a kint lévő garnitúra két nagyobb, kanapéján, de úgy, hogy minél többet mutassanak magukból és az minél erotikusabb legyen. (Szerencsére már nem volt gond a kommunikációval, hiszen a magyarul beszélő tudott fordítani a másiknak.) Kis helyezkedés után mindketten teljesítették is a parancsot.
A magyarul beszélő hanyatt feküdt, majd kifacsarva a testét kissé oldalára fordult, miközben az egyik lábát az égnek emelte behajlítva s így feltárult előttem a farka, golyói, de a gátja s még az ánusza is a szép, gömbölyű, feszes fenekével, amelyet mindenhol egyenletesen trimmelt, fekete színű, hosszú szálú szőr borított. Élvezettel néztem, majd több oldalról is lefényképeztem a mobilommal.
A másik inkább olyan pózt választott, hogy rátérdelt a kanapéra, majd előbb az egyik, majd a másik lábát is felemelve, feltette a kanapé végére s ott „feküdt” már csak a két kezére támaszkodva addig, míg rá nem figyeltem, mert akkor további erőlködéssel a felém lévő lábát is felemelte, megemelte. Igaz remegett közben az erőlködéstől. Őt is lefényképeztem több oldalról, nézetből, majd rácsapva a szintén szőrös fenekére, visszaesett a kanapéra. Ott feküdt lihegve azon.
Most azt parancsoltam a magyarul tudónak, hogy keljen fel s feküdjön rá a másikra s próbálja megdugni azt. Hallotta, de nem mozdult, csak a fejét rázta s közben halkan mondta:
- Sajnos nem tehetem Uram, mert ezt tiltja a szabályzatunk. 
- Mit tilt? – értetlenkedtem.
- Azt Uram, hogy a szolgák egymáshoz érjenek, egymással szexeljenek, vagy a másikat akár dominálják is. Sajnálom.  Ezt a boy mondta is a másik úrnak, mikor fent/itt hagyott, de az elfelejtette Önnek elmondani - tovább adni - erre figyelmeztetni. – fejezte be lehajtott fejjel s nagyon feszengve.
- Összetöröm a csontjaidat, véresre korbácsollak, ha ellenkezel! – üvöltöttem már igen dühösen, de erre a zajra már barátom is kirohant s leállított, hogy bent mindent lehet/szabad, mert zajnyelő a burkolat, de itt kint, a szabadban nem! – oktatott ki.
- Vidd be őket s kedvedre elverheted mind a kettőt, ha feldühösítettek, akár még véresre is – azt csak én s a kaucióm bánja  - de itt kint ne tedd! – szólított fel.
- Jól van, jól, de a pimasz nem akarja azt tenni, amire utasítottam. – dühöngtem még.
- Mert nem tehetem Uram. – kezdte a magyarul tudó, mire barátom rámeredt s megkérdezte kiáltva:
- Te tudsz magyarul? S ez miért nincs a „bemutatkozódban”?
- Mert olyan ritkán jönnek magyarok ide, hogy ezt nem tartották fontosnak a tulajdonosaim megemlíteni. – felelte lehajtott fejjel.
- Kicsodáid? – hőköltem meg a hallottaktól.
- A tulajdonosaim, vagyis a rabszolgatartó uraim, mert egy évre szerződtem el, ide.
- Egy teljes évre? – értetlenkedtem. – S hogy bírod, hol tartasz időben? – sorjáztak kérdéseim. Az kicsit elkedvetlenedve s száját elhúzva nyögte ki:
- Nehezen, még a felét sem értem el, de már kétszer kellett kórházba küldeniük, mert úgy elvertek, hogy megsebesültem, persze az ott töltött idő nem számít bele a vállalt egy évbe.  - mondta bosszúsan.
- Már miért is nem? – értetlenkedtünk, de már mindketten.
- Nekem kell úgy viselkednem, mindent megtennem uraimnak, hogy ne érjen sérülés.
- Ha mégis, az az én károm, mert én vagyok az oka.  – fejezte be, de még hozzátette:
- Kérem, Uraim cselekedjenek, mert a társamnak feltűnik a hosszú beszéd s be kell/be fogja jelentenie ezt a rabszolgatartóinknak s akkor is büntetést kapok, de tőlük!
Nem hezitáltunk hát, kapott mindkettőnktől pár pofont, egyenletesen, jobbról-balról, majd ledöntöttük a földre, hátra fektettük s alaposan meg is tapostuk. A vége felé, hogy a másik ne csak nézze, de érezze is, hogy mit áll ki a társa, már azt is megtapostam.
- Így ni, most már mindketten kaptatok, de ez csak az előleg volt! – szóltam dühösen s láttam társam ott hagyott közben minket s visszament a sajátjához.
Én utána mentem s megkértem, ha lehet, hívja fel/vissza a boy-t s hozassa fel nekem/hozzám azt a srácot, akit az előbb visszaküldtünk, aki félt a kínaiaktól.
Nem kellett sokáig várnom, kopogtak az ajtón, majd besorjázott a boy az előbb elküldött srác mögötte, négykézlábon, pórázon vezetve. A boy elém lépett s átadta a pórázát a kezembe, majd meghajolva el akart menni.
- Várj még! Ez a pöcs, még kap párat, s utána viheted vissza őt. – szóltam rá.
Ott a másik kettő előtt még ütlegeltem egy sort a fenekén, hátán, de a talpain is, majd mutattam a boy-nak, hogy viheti.
Mikor az ajtó bezárult utánuk, akkor megkérdeztem a most érkezettet, hogy kiválasztották-e a kínaiak, akiktől az előbb félt,a barátomnak beszélt. Alig mert megszólalni s remegve mondta:
- Éppen akkor rendeltek meg, mikor Uram megrendelése is befutott, így a tulajok kicsit hezitáltak, de úgy döntöttek, hogy Ön volt előbb s így a boy ide hozott. Ugye maradhatok Uram? Bármilyen parancsát teljesítem, csak ne küldjön vissza, Uram!
- Igen? Rendben. Ez a másik szolga azt mondta nekem, hogy ti nem szexelhettek egymással, nem is dominálhatjátok egymást a szabályzatotok szerint, mert ez tilos. Így van?- kérdeztem meg tőle a másik fordításában.
- Igen, Uram, így van, ezt mondja ki a szabályzatunk. – bólogatott a srác s nézett rám.
- Akkor most azt fogod tenni, hogy kilépsz a kis gatyódból, s odatérdelsz elé, s hagyod, hogy felszopjon téged, s mikor már keményen áll a farkad, akkor itt, előttem teszed magadévá őt! De hogy lássam is, mikor elmész, akkor kirántod a farkadat belőle, s rá spriccelsz! Bárhova. Megérteted? – soroltam egy szuszra.
A srác kicsit remegett, látszott mérlegeli magában mit is tegyen, a szabályzat betartása a fontosabb, vagy a parancsom teljesítése s döntött.
Felállt, lekapta a kis gatyóját magáról, odatérdelt a magyarul tudó srác elé s utasította, hogy szopja meg, keményen.
Közben még rám nézett vágyakozva. Megértettem.
- Ha megteszed ezt s még mást is, amit a szabályzatotok tilt, akkor nem küldlek vissza, csak reggel. – ígértem meg neki s közelebb léptem s mutattam, míg őt szopják, addig a szabad száját hasznosítsa, rajtam.
Nem is késlekedett, azonnal hozzálátott a farkam szopásához s próbált egyre változatosabb formában, módon szopni, hosszan, élvezettel. Nem csak én élveztem.
Egy idő után – én még nem mentem el, mert nem jutottam a csúcsra sem – de az ő farka már dárdaként meredt előre, így leállítottam s mutattam, kezdje meg a behatolást a társába. Nem hezitált, erélyesen hasra lökte, rá is ugrott hátulról s már keményen dolgozott is rajta/benne. Egy idő után pózt váltott, majd még dolgozott, kúrt tovább s hamarosan már egyre hangosabban zilált ő is, meg az alul lévő is, majd egy hatalmas kiáltással – kirántotta a farkát a másikból – s nagyot, több adagok is spriccelt annak hátára.
Még egy kicsit megpihent a hátán, majd újra odanyúlva lassan s egyre gyorsulva újra felállította a farkát s újra akcióképessé tette.
(folyt. köv.)