A várva várt nap
2018. 12. 10. 22:54 | Megjelent: 1820x
Napok óta ezen a találkozáson jártak a gondolataim. Egyre gyakrabban kaptam azon magam,hogy elkalandoznak a gondolataim. A buszon ülve,vagy a munkában,és a legváratlanabb pillanatokban tört rám az fantáziálgatás. Ábrándoztam róla,hogy kikötözve élvezem az érintésed,amint kényeztetsz,simogatsz,vagy épp kis fájdalmat okozol😊 "És mindezt ma átélhetem",gondoltam,miközben vegyes érzelmekkel elindultam. "Még vár rám egy hosszú buszozás-na jó,csak egy óra,-de ez az egy óra most egy örökkévalóságnag fog tűnni."
Végre megérkeztem. "Na de most hol vagy?" Képet nem kaphattam,így nem ismerlek meg,még ha épp mellettem állsz sem 😀 Ez az ismerkedés során néha kissé,néha nagyon zavart. Nem is attól tartottam,hogy te nem fogsz tetszeni nekem,inkább hogy én nem fogok tetszeni neked. Bár láttál rólam képet,egy fotó mégis más mint a valóság. Miközben ezen gondolkoztam,egyszercsak pittyent a telefonom,egy SMS..."Gyere az aluljáróhoz,ott foglak várni".
Így hát elindultam az aluljáró felé. Motoszkált bennem egy kis félelem,ám a vágy erősebb volt. Kissé bátortalanul haladtam előre,pásztáztam a környéket,hátha valamilyen csoda folytán felismerlek😊
Gondolataimba merülésem megszakította,hogy hirtelen berántottak az aluljáró oldalához,és a falnak szorítottak. Elakadt a szavam ettől a nem várt akciótól,habár tetszett a szituáció. Két kezed a falnak támasztottad,és megcsókoltál. Csók közben egyik kezed feltérképezte testem. Élveztem a csókot,ám hamar elhúzódtál. Viszont kezed már a farmerem cipzárján járt. Felocsúdva kábulatomból,megállítottam kezed.
-De Uram...
Kissé haragos pillantásod kicsit megijesztett,így elengedtem csuklód. -Kis ribanc...- és folytattad a megkezdett utat bugyimba.
-Lám-lám,úgy látom tényleg nedveseke vagy-állapítottad meg,amint megérezted felizgultságom jelét. Nem válaszoltam,élveztem Uram érintését. De nemsokáig élvezhettem,mert válaszul elhúztad simogató ujjaid. Uram kis sóhajomból vélhetően érezte csalódottságom.
-Mi az szuka...?
-Semmi-feleltem kissé durcásan. Uram hajamba markolt,így kényszerítve,hogy a szemébe nézzek.
-Nem hallom.
- Csak...olyan jó volt ez a csók,és érezni ahogy simogatsz,Uram.
-Ez csak egy kis ízelítő volt Cicus-lágyult meg Uram hangja. Kézen fogott,és elindultunk.
-Hova megyünk Uram?
Hozzászólások (0)