Egy érdekes délután s éjszaka Pekingben (2)

A TV-n hamarosan feltűnt a szignál, majd a tartalomjegyzék, azaz a srácok arcképcsarnoka, majd rá kellett kattintani, akinek a rövid, bemutatkozó s bemutató videóját látni/megnézni akartuk. Ebben nem csak bemutatták a srácot, persze teljesen pucéran minden oldalról, de arról is volt rövid összefoglaló ismertetés, hogy milyen a szexuális beállítottsága, vágya, a bdsm-beli státusza, mit szeret, mit tűr el és mik a tabui.
Már a harmadik srácét néztük meg, mikor megfogtam a barátom kezét, s leállítattam a bemutatókat. Majd először a másik szobában még mindig álló srácot hoztam ki és állítottam a TV mellé, majd a másikat is áthoztam a szomszédból s került a TV másik oldalára, persze úgy, hogy ők nem láttak arra rá – igaz, még mindig volt rajtuk fejhám, így szemtakaró is – s mutattam, hogy folytathatjuk a ”válogatást”.
Egy-egy újabb srác megnézése közben is oda-oda néztünk az előttünk állókra, akik lassan maguk is „álltak”már a hangokra  s összehasonlítást tettünk, sőt ki is beszéltük az előnyeiket, hátrányaikat. Egyszer még arra is sor került, hogy közelebb hívtuk az egyiket s térdelve lehúztuk a kis gatyáját, hogy jobban lássuk a”kínálatot” nála.
Kb. egy tucat srácot néztünk így meg s volt közöttük egy, amely teljesen férfias kinézetű, szőrzetű volt, de puncija volt. Ezen el is vitatkoztunk, de végül is elvetettük őt.
A tucatból kettő volt, amely kérdéses, futottak/futnak még kategóriába tartoztak. Az ő bemutatkozójukat újra megnéztük, több helyen meg is állítva, összehasonlítva a jelen lévőkkel, majd továbbfuttatva azt. Végül a kettő közül az egyiket – mindkettőnk együttes szavazatával – kizártuk a csere lehetőségből, de egy maradt még”versenyben”, nálam. Barátom úgy döntött, hogy ha akarom, cseréljek én, neki jó az is, aki marad.
Az első szobában látott/meglátott srác abszolút nyerővolt, maradt, így azt visszavittem a másik hálóba, s oda fektettem az ágyra vissza, de nem álltam meg, hogy kicsit meg ne birizgáljam a kis naci alatt, megfogdosva, morzsolgatva a tökét s golyóit s csapdostam is pár, erősebbet a dudorodó fenekére is, majd visszamentem meggusztálni az ott lévőt s a bemutatkozón látottat.
(A barátom közben kikapcsolta a TV-t, mert felrendelte a szobánkba a még versenyben lévőt, hogy élőben is meggusztálhassam, összehasonlíthassam a jelen lévővel.)
Sokáig hezitáltam közöttük, hol az egyiket, hol a másikat fogdosva, csipkedve, szorongatva, de nem jutottam döntésre, ami nem jellemző rám. Közben a felhozatott valamit mondott a barátomnak, aki dühbe gurult a hallottakon, pofon verte jobbról-balról s még le is döntötte s meg is taposta a földön.
Értetlenül néztem mit tesz, de nem állítottam le.
Mikor kidühöngte magát, behívta a boyt, aki felhozta a srácot s elküldte, hogy ez is marad.
Akkor mesélte el, hogy a srác azt kérte tőle, hogy ne küldje vissza a boy-jal, mert tudja egy másik lakosztályból is „szemeztek” vele s azok kínaiak, túl gazdagok s perverzek, fél tőlük, mert már régebben volt a kezeik között ugyanitt s sérülésekkel került ki onnan, akkor.
Most már én is megkérdeztem barátomat, hogy a bemutatkozókban szó volt a perverzióikról, tabuikról, de arról nem, hogy milyen sérülést okozhatnak a vendégek nekik, illetve hol a vendégek szórakozásának határa?
Barátom elmosolyodott a kérdésem közben s csak annyit válaszolt, hogy „élve” kell visszaszolgáltatni a játék/éjszaka végén azokat s a kaució arra szolgál, hogy abból vonják le a feltételezett kezelés várható költségét. Megkérdeztem hát, hogy mennyi volt a”bérleti díjuk” és a letett kaució összege. Barátom egy kínai közmondással válaszolt, amely szerint el kell fogadni, amit a vendéglátók kínálnak, adnak s nem szabad kérdezősködni az árról. Fancsali pofámat látva mg annyit hozzátett, hogy a kaució a nagyobb összeg. 
Így ezeket tudva átengedte a terepet nekem, hogy eldöntsem kivel, vagy kikkel szeretnék én játszani elsőnek. Nem hezitáltam, hanem a harmadiknak érkezettet is „nyakon fogva” átvezettem a saját lakrészembe, pontosabban a közös nappaliba, majd ott hagytam a földre fektetve, ahol még magam is jól gúzsba kötöttem a talált kötelekkel s visszamentem a hálószobámba hagyotthoz.
Az megörült, hogy hallott megérkezni, fészkelődni kezdett az ágyon. Én pedig megint meghúztam a kis gatyáját jól, majd elengedtem, ami nagyot csattant a gátján, mire feljajdult. Még párszor megtettem s közben alaposan meg is mogyoróztam a tökét s golyóit. Sziszegett, vonaglott, de nem tudott a kezeik közül kikeveredni. Ekkor felkaptam egy hosszú szíjakból álló korbácsot s azzal alaposan elfenekeltem mind a két dudorodó zsemléjét, szép pirosra.
Eddig hasalt az ágyon, most kicsit nehezen, de hátra fordítottam, majd felállva az ágyon alaposan megtapostam a felálló, kőkemény s mereven álló farkát s közben a korbáccsal elvertem a belső combjait is pirosra. A srácvonaglott, sziszegett s talán könyörgött is, de nem tágítottam.
Mikor az első dühömet kiadtam rajta, ott hagytam s kimentem a nappaliban fekvő, össze kötözötthöz s kivettem a szájából a golyós szájpeckét s megkérdeztem beszél-e angolul. Meglepetésemre magyarul válaszolt, hogy angolul is, de magyarul is tud, mert ott tanult s többször is dolgozott kint, nálunk Budapesten. Ekkor tőle is megkérdeztem, hogy mit mondott a barátomnak, mire lett az dühös. A válasza hasonló volt azzal, amit már hallottam.
Most azt kérdeztem meg tőle, hogy nála hol a határ? Kicsit tétova volt, nehezen válaszolt,de két pofon után megoldódott a nyelve s elmondta, hogy szinte mindent megtehetek, amit gondolok s nekem jólesik, mert a magyarok nem szoktak szadisták lenni, emberszámba veszik a szolgát.
Nyugtáztam a válaszát s visszakapta a szájpeckét, majd rajta is tapostam egy sort s feltérdeltettem, miután a gúzsba kötésből kioldoztam s ott hagytam tovább egyedül a nappaliban.
Visszatérve a hálóba az ottani srácot is felállítottam az ágyról, kivezettem a nappaliba a kanapé élé állítva térdelésbe s a másik előtt - persze az ezt nem látta, csak hallotta – megint jól megmarkolásztam, hogy sziszegett is erősen, majd félre húztam a kis nadrágot s kicsit megrugdostam a farkincáját s a golyóit úgy térdelve.
Ezt követően megengedtem annak, hogy kivéve a szájpecekét, megnyalogassa a cipőmet, majd levettem s a zoknis lábamat nyalogathatta, szopogathatta a lábujjaimat. Közben a harmadik srácot magamhoz hívtam, őt is megszorongattam alaposan, míg nem szűkölni kezdett, s akkor az ő kis gatyáját is félrehúztam s gumikkal alaposan összefogtam a farktövét, szétválasztottam a golyóit egymástól s még arra is volt gondom, hogy az egyik gumira súlyokat akasszak, hogy az húzza meg a ”szerszámját”. 
A közben a nyalakodó is kapott a hátára, fenekére a korbáccsal”biztatásokat”, amit nem vontam meg a közelebb térdeplőtől sem.
Most mind a kettőt feltérdeltetve magam elé állítottam s alaposan megcsavargattam a mellbimbóikat kézzel, majd több csipesszel meg is csipeszeztem nem csak a mellbimbókat, de az oldalukat, hónaljaikat, hasuk körül s még a farkaikra s golyóik bőrre is jutott a csipeszekből.
Mikor ezzel végeztem, kikötöztem a kezeiket, majd felállva kellett ugrándozniuk, „táncolniuk” előttem, ami nem ment kisebb sziszegések, nyöszörgések nélkül. Közben kaptak további „biztatásokat” is a korbáccsal, de a fürdőszobából hoztam törülközőt s azzal is megcsipkedtem a testüket sok helyen. Lett is „vidám” ugrándozás, „tánc” „viháncolás”, különösen, mikor azt parancsoltam, hogy egymással is táncoljanak. 
Élvezet volt nézni őket, együtt, mozogni.
(folyt. köv.)