Kezdetek

Hogyan indul az egész? Egyszer előjáték közben megharap, fáj, még nyoma is marad. Nem tetszik, de látod a szemében, hogy ez Ő. Folytatja és engeded, mert látod, hogy mindez hova is vezet. Teljesen elborul, ellök majd magához húz és nyomokat hagy rajtad, még a fogait is meg tudod számolni, nem tudod, hogy mi történik, hogy mi ez az egész de belekezdtél és nagyon nem akarod abbahagyni. Nem fogod fel csak sodródsz az árral. Csak azt veszed észre, hogy fekszel a hátadon újabb és újabb harapások fájdalmát éled át de közben csak folytatni akarod. Lehetnél egy tárgy is, és tulajdonképpen az is vagy, csak te visszajelzel, kimutatod, hogy szenvedsz de azt akarod, hogy ez ne álljon meg. Érzi, hogy nyert, hogy ural és bármit tesz hagyod, megtalált téged, és használ. Egyetlen szó sem hangzik el, csak rád néz irányít téged és nincs közöd a dologhoz. Még létezni is megszűnsz jelentéktelen vagy, egy senki. Nemhogy a sebességet nem diktálod, de olyan messzire kerültél, hogy fogalmad sincs valaha visszatalálsz-e. Tudod, hogy mi történik, érzed, vegyes ami benned van, meg vagy riadva, próbálsz tenni valamit, de minden egyes próbálkozásodat visszaveri. Neki jó és csak ez számít. Beletörődsz a sorsodba, nem számítasz...
Kiszolgáltad, miközben remegő testtel összekulcsolt lábakkal szorít téged, még harap egy utolsót. Ordítanál de levegőt is alig kapsz és csak reménykedsz, hogy egyáltalán túléled az egészet. Aztán lazul a szorítás újra lélegzethez jutsz. Rúg egyet rajtad, lelök magáról és elfordul.
Figyeled, hallgatod ahogy szuszog. Kavarognak a fejedben a gondolatok, de nem mersz megszólalni, nem is tudod, hogy mi történt, hogy egyáltalán lehet e ilyenkor bármit is mondani. Hozzá akarsz érni, de tudod, hogy nem vagy rá méltó. Csend van fekszel a hátadon és megpróbálod felfogni mi volt, hogy mi volt ez, hogy miért volt ez egyáltalán jó.
Elindultál egy úton tudni akarod, hogy mi van a végén, de esélyed sincs felfogni, hogy ami elkezdődött az nem olyan egyszerű, hogy több van benne mint amit valaha is gondoltál.
Aztán reggel lesz és elindul a nap, nem tudsz koncentrálni, csak az jár a fejedben, hogy mi volt ez az egész. Amikor meló után az öltözőben rád néz valaki, látja a harapásokat és vigyorogva megjegyzi, hogy komoly estéd lehetett, te csak arra tudsz gondolni, hogy ezek után milyenek jönnek még...