Érdekes új életem

Érdekes új életem 1

Teljesen átlagos fiatal srác vagyok,nem különösebben térek el az átlag emberektől,átlagos munkahelyem, átlagos életem van, szeretem a motorokat, neten szörfözök, néha videojátékokkal múlatom az időt.

Soha nem gondoltam volna, hogy a 24. születésnapom előtt egy kicsivel életem hatalmas hátraarcot csinál, seggre ülök, s ismét fel kell állnom.Ami velem történt, azt nem is igazán tudom hogy miért, meg hogyan, s egyáltalában hogy nem vettem észre.Soha semmilyen kapcsolatban nem álltam olyan emberekkel akik a bdsm-et valamilyen formában kipróbálták volna, szeretnék, vagy akár ma is részesei lennének.Nem sok fogalmam volt az egészről.

Hol is kezdjem.Azon a napon elég hűvös volt, hideg szelek fújtak,de mindettől eltekintve teljesen normális téli nap volt.Lejöttünk hozzám, s mivel mindketten nagyon fáradtak voltunk, így csak pihengettünk.de megérkezése pillanatától kezdve éreztem hogy valami nem az igazi, mintha valami baja lenne.Mintha valamit el akarna mondani, s mégsem tudná hogyan, így hát mivel aggódok érte, s nagyon szeretem,kérdezősködni kezdtem, faggatóztam.Az utóbbi napokban amúgy is elég furcsa dolgok történtek vele.Nem mondanám hogy örültem ezeknek, de mégis rábólintottam, s a dolgok mentek a maguk kusza útján.

Ahogy ott feküdt mellettem az ágyon, mintha bűntudata, vagy bánata lett volna.nem tudtam elképzelni hogy miért.A kérdéseimre inkább csak félszavakban vagy egyáltalán nem válaszolt, így hát próbáltam a számomra leglogikusabb módon szűkíteni a dolgokat hogy mi is bántja.Ahogy egyre másra válaszolgatott a kérdéseimre, egyre inkább látszott rajta hogy kezdi kellemetlenül érezni magát,s bennem egyre inkább tudatosult hogy nagy baj van, mindenféle rosszra gondoltam.
Úristen, talán megcsalt, vagy elhagy másért?Esetleg valaki mélyebb benyomást gyakorolt rá mint én, s érlelődik benne a döntés hogy véget vessen kapcsolatunknak?Mint kiderült nem így van.

Nagyon szeret, el nem hagyna semmiért és senkiért.Végül elmondta, szégyellve magát elfordult, s elmondta hogy játszott.Volt nála egy fiú, aki tőle idősebb, tőlem is, s hogy ő feltakarított, rendet rakott, minden parancsszavát leste.Elmondta hogy ez volt az első alkalom mióta velem van.Először el sem akartam hinni.nem hittem el jó 1 napig ezt, nem tudtam elképzelni hogy ez körülöttem, velem, az én barátnőmmel történjen meg.

Mutatott egy oldalt, ahol regisztrálva van, embereket, a telefonkönyvében azokat akikkel kapcsolatban áll a bdsm terén,mesélt, mondott szépen dolgokat.Mindent próbált elmondani úgy hogy ne fájjon, és nem fájt,egészen addig a percig míg el nem ment.

Onnantól a poklok pokla tombolt bennem, harag csendesség szeretet békétlenség és béke váltakoztak.legszívesebben futottam volna egészen addig míg össze nem esek a fáradtságtól.Hazafelé útközben letettem a kocsit a városi garázsban, s gyalog mentem haza.útközben gondolkoztam,hazaérve nem találtam msn-en, csörgettem, de gondoltam még biztosan nem ért be a busz, hisz a csúszós utak miatt mindenki óvatosabban, lassabban vezet.Olvasgattam az oldalon, regisztráltam is magam, s körbenéztem, sok minden amit láttam nem is hittem hogy ilyen is van, olvastam sok történetet, mire feljött msn-re.beszélgettünk, végig a bdsm volt a téma, hogyan működik ez az egész, mi számára a jó, s mi ebben az egészben a játék, az élvezet,hogyan került kapcsolatba ezzel a különös hobbival.Mikor játszott utoljára, miért nem mondta el hamarabb.

Millió kérdéssel bombáztam, s rengeteg választ kaptam, amitől talán még furcsábbnak éreztem mindent.A percek gyorsan teltek, s hamar késő éjszaka lett, s így mentünk aludni,még több kérdés merült fel, még kevesebbre tudtam a választ,s mindennek megértéséhez még több időre gondolkodásra és kérdezésre van szükségem.Talán a sok kérdés előbb utóbb mind válaszra talál, s elfogadok mindent ami bennem van.

Visszagondolva magamban este rájöttem hogy beszélgettünk mi már erről, pedzegette korábban a témát, s ha jól emlékszem sokkal elutasítóbb voltam mint most, kevésbé voltam megértő, elfogadó.S ha talán jobban nyitva tartom a szemem erre magamtól jöttem volna rá, ami bizonyára sokkal rosszabb véget ért volna a jelenlegi helyzetnél.

Azok kedvéért írtam le ezeket a sorokat, hogy akik hasonló cipőben jártak, talán magukra ismernek e sorok között.s talán engem is megnyugtat ha kiírom magamból e gondolatokat.

Folytatás hamarosan.