Cikkek idő szerint
2023. 01. (55)
2022. 12. (76)
2022. 11. (54)
2022. 10. (48)
2022. 09. (65)
2022. 08. (75)
2022. 07. (62)
2022. 06. (80)
2022. 05. (52)
2022. 04. (81)
2022. 03. (60)
2022. 02. (54)
2022. 01. (66)
2021. 12. (63)
2021. 11. (56)
2021. 10. (45)
2021. 09. (58)
2021. 08. (76)
2021. 07. (74)
2021. 06. (55)
2021. 05. (63)
2021. 04. (67)
2021. 03. (54)
2021. 02. (56)
2021. 01. (65)
2020. 12. (45)
2020. 11. (82)
2020. 10. (64)
2020. 09. (51)
2020. 08. (61)
2020. 07. (53)
2020. 06. (49)
2020. 05. (66)
2020. 04. (69)
2020. 03. (82)
2020. 02. (48)
2020. 01. (55)
2019. 12. (55)
2019. 11. (37)
2019. 10. (52)
2019. 09. (51)
2019. 08. (75)
2019. 07. (58)
2019. 06. (53)
2019. 05. (71)
2019. 04. (60)
2019. 03. (61)
2019. 02. (71)
2019. 01. (74)
2018. 12. (39)
2018. 11. (46)
2018. 10. (34)
2018. 09. (58)
2018. 08. (41)
2018. 07. (50)
2018. 06. (36)
2018. 05. (39)
2018. 04. (30)
2018. 03. (30)
2018. 02. (34)
2018. 01. (40)
2017. 12. (27)
2017. 11. (47)
2017. 10. (26)
2017. 09. (28)
2017. 08. (42)
2017. 07. (51)
2017. 06. (28)
2017. 05. (36)
2017. 04. (44)
2017. 03. (54)
2017. 02. (28)
2017. 01. (50)
2016. 12. (49)
2016. 11. (46)
2016. 10. (43)
2016. 09. (37)
2016. 08. (44)
2016. 07. (56)
2016. 06. (48)
2016. 05. (55)
2016. 04. (35)
2016. 03. (40)
2016. 02. (69)
2016. 01. (69)
2015. 12. (44)
2015. 11. (43)
2015. 10. (65)
2015. 09. (65)
2015. 08. (68)
2015. 07. (74)
2015. 06. (85)
2015. 05. (102)
2015. 04. (69)
2015. 03. (68)
2015. 02. (74)
2015. 01. (57)
2014. 12. (56)
2014. 11. (56)
2014. 10. (55)
2014. 09. (63)
2014. 08. (64)
2014. 07. (58)
2014. 06. (42)
2014. 05. (64)
2014. 04. (48)
2014. 03. (92)
2014. 02. (59)
2014. 01. (44)
2013. 12. (46)
2013. 11. (53)
2013. 10. (33)
2013. 09. (41)
2013. 08. (48)
2013. 07. (52)
2013. 06. (62)
2013. 05. (60)
2013. 04. (55)
2013. 03. (83)
2013. 02. (62)
2013. 01. (61)
2012. 12. (58)
2012. 11. (45)
2012. 10. (54)
2012. 09. (56)
2012. 08. (61)
2012. 07. (63)
2012. 06. (31)
2012. 05. (30)
2012. 04. (33)
2012. 03. (24)
2012. 02. (20)
2012. 01. (37)
2011. 12. (33)
2011. 11. (33)
2011. 10. (30)
2011. 09. (26)
2011. 08. (25)
2011. 07. (29)
2011. 06. (25)
2011. 05. (21)
2011. 04. (21)
2011. 03. (20)
2011. 02. (19)
2011. 01. (29)
2010. 12. (24)
2010. 11. (21)
2010. 10. (25)
2010. 09. (14)
2010. 08. (26)
2010. 07. (32)
2010. 06. (24)
2010. 05. (23)
2010. 04. (32)
2010. 03. (25)
2010. 02. (33)
2010. 01. (42)
2009. 12. (34)
2009. 11. (26)
2009. 10. (26)
2009. 09. (16)
2009. 08. (26)
2009. 07. (37)
2009. 06. (32)
2009. 05. (31)
2009. 04. (39)
2009. 03. (41)
2009. 02. (23)
2009. 01. (56)
2008. 12. (24)
2008. 11. (22)
2008. 10. (13)
2008. 09. (32)
2008. 08. (41)
2008. 07. (31)
2008. 06. (10)

Egy régi történet

Törölt felhasználó
2010. 12. 29. 22:02 | Megjelent: 809x
Már régen terveztük, s nagyon szerettük volna, ha nem csak alkalmanként tudnánk találkozni, hanem több napig együtt tudnánk maradni, s játszani. Már mindketten nagyon vártuk ezt a hétvégét.
Csütörtök délután még hazautaztam, mert volt egy kis elintéznivalóm. A kislakás kulcsát neked adtam, s megbeszéltük, hogy tiszta, csillogó- villogó lakással vársz, s kijössz elém az állomásra.
Így is tettél. Kézcsókkal köszöntél, s a csomagjaimat természetesen te hoztad. A kislakáshoz érve ajtót nyitottál előttem, lesegítetted a kabátomat és a csizmámat. Ezután jó szolgához illően lábat csókoltál. Jutalmul egy mosolyt kaptál, s lábammal végigsimítottam az arcodon amit te egy újabb lábcsókkal köszöntél meg.

- Engedj egy kád meleg vizet, addig megnézem, milyen munkát végeztél!- utasítottalak.

- Igenis Úrnőm. - felelted engedelmesen.

Míg te is leöltöztél, s a fürdőben tevékenykedtél, körbejártam a házat. Jó munkát végeztél.
Készen van a fürdővize, Úrnőm.- mondtad az ajtóban meztelenül térdelve, s a szemembe nézve. Hiszen tudod, hogy utálom, ha nem a szemembe nézel, ha velem kommunikálsz.

- Helyes. Eredj, készítsd el az ebédet, de ha szólok, ugrasz rögtön!

- Igenis Úrnőm. - tűntél el a konyhában.

A fürdőkádban a víz melegségét élvezve azon gondolkodtam, akkor hát kezdjük el a játékot, ha már idejöttünk. Érted szóltam, s jó szolgához mérten pár perc múlva kopogtál az ajtón.

- Gyere be!- Mosd meg a hátam, majd törölgess szárazra!

Megtetted, de a meztelen női testet látva a farkad is működésbe lépett… Amit egy pofonnal jutalmaztam, hiszen nem kaptál engedélyt az erekcióra. Majd elmentél befejezni a főzést, s megteríteni.

- Az előbbi engedetlenséged miatt te most nem eszel! Mellettem térdelve fogod végig nézni, ahogyan eszem.

- Igenis Úrnőm. - térdeltél mellém.

- És mégis mit képzelsz, meztelenül fogsz ebédkor az asztal mellett lenni??!! Szerinted mióta szokás ez??? Takarodj, vegyél fel egy boxert, és hozd ide a nyakörvedet a pórázzal!

Szádban a nyakörvvel és a pórázzal, boxerben tértél vissza.

- Hogy valami hasznodat is lássam, amíg ebédelek, te leszel a székem.

Rád adtam a nyakörvet a pórázzal együtt, utóbbit az asztal lábához kötöttem, s rád ültem. Te csendben, lehajtott fejjel vártál. 20-30perc múlva éreztem, hogy néha-néha meg-megremegsz, de nem törődtem vele. Ebéd után eloldoztam a póráz végét.

- A főztöd elmegy egynek, de ettem már jobbat is! Most szépen beviszel a hátadon a szobába, majd visszajössz, elpakolsz, elmosogatsz, rendet teszel. Készen vagy, a szobám előtt térdelve vársz.

- Igenis Úrnőm. - indultál meg kicsit nehézkesen, így invitálásképpen rácsaptam a fenekedre az asztalon lévő fakanállal.

Beérve a szobába elkezdtem kipakolni, felöltözni, s elindultam a fürdőszobába, hogy rendbe tegyem a hajam. Majd láttam, hogy itt még nem tettél rendet. Biztosan majd a konyha rendbetétele után jössz ide…Gondoltam. Ám tévedtem, mert elfelejtkeztél erről. Pórázon vezetve vittelek a fürdőszobába.

- Elfelejtettél felmosni, szolga! Nyald fel a vizet, amit nem takarítottál össze!- vágtalak pofon nyomatékosítva szavaimat.

- Igenis Úrnőm. - kezdtél a feladatnak szomorú szemekkel.

Én a fürdőkád szélén ülve, mosolyogva figyeltelek. Nem mertél rám nézni, tudtad, hibáztál. Mikor befejezted, nem hagytalak unatkozni:

- Gondolom azért nem engedted le a vizet, mert szomjas vagy. Hát tessék, ihatsz Úrnőd fürdővizéből.

- Köszönöm a megtiszteltetést, Úrnőm. - kezdtél volna inni, de nem érted el. Kérdő szemekkel néztél rám:

- Nem érem el, Úrnőm.

- Hát akkor mássz be s igyál úgy.

- Igenis Úrnőm.

Bemásztál, viszont így tiszta víz lettél.

- Ilyen vizesen nem jössz be a szobába összevizezel nekem mindent! Eredj ki, száradj meg, s hogy ne töltsd haszontalanul az időt, szedd össze a falevelet!

Ijedten néztél rám, de nem ellenkeztél. A nappaliban egy könyvet olvasva a szemem sarkából figyeltelek. Ügyes voltál, mert egy fél óra elteltével az ajtó előtt térdeltél. Tudtad, csak engedéllyel jöhetsz be.

- No, készen vagy, szolga?

- Igen, Úrnőm.

- Szeretnél bejönni, fázol?

- Igen, Úrnőm, szeretnék bemenni, és fázom is. - néztél rám könyörgő szemekkel.

- Megszáradtál?

- Megszáradtam, Úrnőm.

- Rendben van. Akkor megvárod, míg ezt a fejezetet befejezem, miattad nem hagyom ott.

- Igenis, Úrnőm, ahogyan jónak látja. - néztél rám szomorúan, s lehajtottad a fejedet.

10perc múlva érted mentem, beengedtelek, s levettem rólad a pórázt. Teljesen átfáztál.

- Menj, nem engedtem le a fürdővizem, engedj hozzá langyos vizet, fürödj meg, törölközz meg, s lábcsókkal jelezd, ha készen vagy!

- Igenis, Úrnőm, köszönöm a kedvességét.

Miután készen lettél, visszatettem rád a nyakörvet egy másik, állítható pórázzal.

- Most pedig játszani fogunk. Eldobom ezt a gumicsontot 10-szer, s ha mindig visszahozod, jutalmat kapsz.

9szer sikerült szépen visszahoznod, de tizedjére sajnos túlságosan rövid volt a póráz. 

- Úgy látom, gyengus vagy még a játékhoz is, erre sem lehet használni téged!

- Elnézését kérem, Úrnőm.

- Nincs elnézve. Büntetésből 10et kapsz a fenekedre. Hozd ide a pálcát, s térdlej az ágy elé, majd hajolj rá!

Így tettél, kezedet az ágy lábához bilincseltem.

- Számolod!

- 1-2-3-……..-8-9-10.

A végére szép csíkos lett a feneked. Eloldoztalak.

- Köszönöm a büntetést, Úrnőm. - csókoltál lábat.

- Pihenésképpen TV-zem egy kicsit, s te leszel a lábtartóm. Ami nem jelenti azt feltétlenül, hogy te is nézed, max hallgathatod!

- Értettem, Úrnőm - álltál elém négykézláb boldogan.

Egy kis idő elteltével meghallottam, mintha a gyomrod korogna.

- Hm… El is felejtettem, hisz te ma még nem is ettél semmit. Csak nem éhes vagy???

- De igen, Úrnőm.

- És szeretnél enni?

- Igen Úrnőm.

- No akkor gyere. - pórázon fogtalak, s kivezettelek a konyhába. - Látod, gondoltam rád, s otthonról elhoztam neked a maradékot. - Öntöttem eléd a földre a tálkádba a húslevesből, tökfőzelékből, törtkrumpliból és sült húsból álló maradékot. - Most pedig ezt lepisilheted, mivel gondolom a megivott víz is kezd feszíteni…

- Igen Úrnőm. - lepisilted, s mohón kezdted enni. Az arcod is alig látszott ki. A széken ülve, mosolyogva figyeltelek, s a lábammal néha meg-megbökdöstelek.

- Köszönöm a vacsorát - mondtad murcosan az evés befejeztével.

- Eredj, mosakodj meg, ne ilyen malac kinézettel gyere be!

Végezve az ágyban fekve vártalak. Te megmasszíroztad a hátamat, beszélgettünk közben, s addig csókoltad, masszíroztad a lábam, míg el nem aludtam. Majd az ágy végében a földre kucorodva a mai napon gondolkodtál mosolyogva egészen addig, míg el nem szenderedtél….


A hétvége további részét majd máskor. 

Hozzászólások (1)

A hozzászólások belépés után olvashatók.