Hogyan lettem csicska! 13. rész

Már vártam, hogy Úrnőm levegye a harisnyáját, de ez csak akkor történt meg, amikor a vendégek elmentek. Ahogy kijöhettem az ágy alól, Kata Úrnő már nézett rám és mutatott a harisnyás lábára, azt mondta, hogy húzzam le foggal. Így is tettem, lehúztam foggal, majd a számba tömte az egyik harisnyáját, a magassarkúját az orromra tette és hozzákötözte a másik harisnyájával.
Ezután elmentünk pihenni. A sarokba kaptam egy pokrócot és az volt a helyem kint a konyhában. Ahogy telte, múltak a napok, történtek az események.
Majd kaptam az üzenetet, hogy este a szekrényben várakozzak. Tudtam mi fog következni, eljön Úrnőm barátja. Kicsit izgatott voltam, hogy lebukunk. De kicsit izgatott az érzés, hogy Úrnőm egy pasival tölti a késő délutánt, én pedig a szekrényben leszek, mint egy senki. Jöttek-mentek a gondolatok, ahogy múltkor egy férfi lábat szagolgattam, bevallom őszintén keményedtem volna, ha engedett volna az erényöv. Nagyon sötét volt a szekrényben, hallottam, hogy nyílik az ajtó. Nagy nevetgélések, erős férfihang. Úrnőm csodás hangja. Hallatszott, hogy nagyon jól érzik egymás társaságát. Úrnőm és a barátja leültek a kanapéra, körülbelül 4 óra körül lehetett. Beszélgettek majd Úrnőm elment megteríteni a vacsorához.
Pizzát rendeltek, tudtam, hogy abból én is kapok, igaz, hogy csak a szélét, mert Úrnőm nem szereti a szélét. Ahogy hallottam vacsora közben mondta Úrnőm a barátjának, ha nem kéri a szélét, tegye félre, mert majd a kutya megeszi. Hirtelen gondolkodtam, hogy milyen kutya, mire a fiú is visszakérdezett, hogy milyen kutya. Erre Úrnőm csak annyit válaszolt, hogy a szomszéd kutyája, összeszokta neki gyűjteni, mert szereti nagyon. Ekkor már tudtam, hogy az a kutya én vagyok, mert a szomszédban sincsen kutya. Végeztek a vacsorával, nekem is korgott már a gyomrom, csak a pizzára tudtam most gondolni. Egyszer csak hallom, hogy jönnek befelé a nappaliba és vadul csókolgatták egymást hangból ítélve. Körülbelül fél óra együttlét után mindenki elélvezett, rajtam kívül. Majd kis pilledés és a fiú, akit csak Édesként ismerek, - mert Úrnőm csak így szólította-, elment tusolni. Ahogy kattan az ajtó, jött Úrnőm egy összekötözött kotongumival és erélyesen rám parancsolt, hogy nyissam ki a szám, majd a koton végét a számba adta és az összekötözött kotongumi ott lógott előttem a számból. Azt mondta, hogy így legalább kellően elfárad majd a szám és élvezet lesz kinyitni. Ha elmegy a párom, visszajövök és kicsit játszadozunk…
Folyt. köv.