Durva fenekelés

Patrícia mondta, hogy eleget várt a betegségem óta, menjek át hozzá, hogy verjen rendesen el. Ez a múlt hét pénteken volt. Előtte megkért, hogy vegyek három nagyon vastag, de jó hajlékony kocsi ékszíjat, vágjam ketté és mindegyiknél az egyik végét faragjam fokozatosan vékonyra, hogy olyan legyen mint egy korbács. Azt is mondta, hogy vigyem át néhány melegítő ruhámat is. Délután hatra beszéltük meg a találkozót. Amint beléptem, kaptam öt nagy pofont és azt mondta rakjam ki a melegítőimet. Kiválasztotta az egyik kéket, oldalt piros, fehér csíkkal és azt mondta:

-ezt vedd fel te disznó, ma ebben verlek el!

Kissé csodálkoztam, mivel megszoktam, hogy a mocskos rabszolga nadrágomban ver el és azt is gondnak láttam, hogy amit fel kellett vennem, az jóval vékonyabb volt, mint a rabszolga gatyám. Felöltöztem, Patrícia a fenekelő padra szíjazott, a nadrágomat jó feszesre húzta a seggemnél és egy vastag nadrágszíjjal rögzítette. Utána hozott egy kancsó vizet és mind a seggemre öntötte.

-az ázott segg jobban fáj -tudtad?
-igen Úrnőm! –mondtam

Ekkor az egyik lovaglópálcával hatalmasat húzott rám.

-elfelejtettél valamit!
-köszönöm, hogy bevizezte a seggemet Úrnőm!
-Na azért! A lelkemet is kiteszem érted, egész nap arra gondolok, hogyan verjelek el, erre meg sem köszönöd, hogy foglalkozom veled!

Azzal három nagyot csapott a seggemre. Már ekkor éreztem, hogy a pálca csapója kék foltot hagy maga után. Patrícia letette a lovaglópálcát, felvett egy bőr padle-t és azzal húzott rám huszonötöt. Ezzel jól bemelegítette a seggemet. Utána egy közepes erősségű lovaglópálcával kaptam szintén huszonötöt. Ekkor már égett rendesen az ülepem. Következett egy hajlékony, hosszú lovaglópálca ami mélyen az izomba vágott. Ezzel már nem játék kikapni. Ám ekkor még élveztem ahogy süvít a pálca és jó nagyokat kapok a seggemre. Persze azt is éreztem, hogy kékül, hurkásodik a seggem. A vizes nadrág kimondottan izgató volt és valóban a nedves seggem jobban érezte az ütéseket. Ezzel az erős pálcával ötvenet kaptam szünet nélkül.

- eddig csak szórakoztam veled –mondta Patrícia. Ám most meg akarlak rendesen verni. Azt akarom, hogy nagyon fájjon neked. Egy hónapig nem jöttél felém, mert azt hazudtad, hogy beteg vagy! Most megkapod ezért a magadét!

- nem hazudtam Úrnőm, tényleg beteg voltam! –védekeztem.

- ne feleselj nekem te disznó! Ha én azt mondom, hogy sumákoltál, akkor sumákoltál! Megértetted te féreg?

- igenis Úrnőm! Egy sumák féreg vagyok, kérlek büntess meg ezért!

- na így már mindjárt más! Meg is kapod amit megérdemelsz, ne félj!

Azzal elővette mind a három, általam készített gumi korbácsot, szakértő módon megvizsgálta, majd felvette az egyiket és egy jó nagyot húzott a vizes nadrágomra! Akkorát ordítottam, amekkorát csak tudtam, azt hittem leszakad a seggem! Erre kaptam még négy ugyanilyent! Borzasztóan fájt, még jó, hogy le voltam kötözve, különben elfutottam volna. Utána elővette a másikat és azzal is kaptam ötöt. Ez is borzasztó kemény volt. Aztán a harmadik következett és azzal is öt hatalmasat kaptam. A második vékonyabb volt, mint az első, a harmadik pedig vastagabb. A vékonyabb nem volt annyira durva, holott rettenetesen csípett, a vastagabb pedig nagy felületen csapódott a seggembe, ezért viszonylag elviselhetőbb volt. Ám az első az igazán kegyetlenre sikerült. Hosszú, ruganyos korbács lett belőle. Kb. 2,5 méter hosszú, arányosan vékonyodott ezért a vége teljes erővel tudott becsapódni. A három közül Patríciának az első tetszett a legjobban. Az volt a legruganyosabb és éppen ezért az erejét meg tudta sokszorozni ahogy felgyorsult. Gondolom a középkorban voltak ilyen erős korbácsok, csak azok bőrből készültek.

- na ide figyelj te kis hazug, sumák disznó! Ugye tudod, hogy ezzel a korbáccsal most úgy elverlek, ahogy még soha senki! Nyüszíteni fogsz a fájdalomtól te kis ribanc! Te kis mihaszna kurva!

Azzal kegyetlenül el kezdett verni ezzel a gumi korbáccsal. Én szeretem a fájdalmat és tudom, hogyan kell bánni egy olyan rabszolgával, mint amilyen én vagyok, de ez számomra is túl kegyetlen verés volt! Hatalmasakat kaptam, minden egyes ütés össezúzta a seggemet. Annyira fájt ez a verés, hogy el kezdtem ordítani és sírni, majd pedig könnyes szemmel arra kértem Patríciát, hogy ezt hagyjuk abba, mert ilyen fájdalmat nem bírok ki.
- mit akarsz te ribanc? Hogy hagyjam abba a büntetésedet? Most kezdtem belejönni!
Azzal tovább vert. Látszott rajta, hogy nagyon élvezi amit csinál, amikor nagyokat rándultam, mindig felnevetett. Máskor, ha nagyon elvertek egy idő után annyira égett a seggem, hogy a fájdalom csak fokozta az élvezetemet. De most valahogy csak erős fájdalom volt, nem folytak egybe az ütések, hanem minden egyes csapás olyan volt, mint az első. Lehet azért is, mert vékonyabb volt a nadrágom és be volt vizezve. Magam sem tudom. Csak azt tudom, hogy minden egyes ütés borzasztóan fájt és egy cseppet sem csillapodott. Az első ütést is pont annyira erősen éreztem, mint az utolsót.

- kérlek Úrnőm, könyörgök, ezt hagyjuk abba! Nem bírom tovább!
- amíg el nem ájulsz, addig bírod! -mondta Patrícia és továbbra is teljes erőből korbácsolt.

Ekkor eldöntöttem, hogy soha többet nem fogk ide jönni, nekem ekkora verés már nem kell. Eddig büszke voltam arra, hogy mennyire szeretem a hosszú veréseket és hogy mennyire élvezem, de azt soha nem gondoltam volna, hogy létezik ilyen kegyetlen verés is. Ebben már nem volt semmi élvezet, sőt megundorodtam az egész alárendelt szereptől. Már csak azt vártam, hogy vége legyen és elhúzzak innét. Ezt valószínű Patrícia is megérezte, mert abbahagyta a verésemet és kioldozott. Én meg se szó, se beszéd felöltöztem és eljöttem tőle. Most még nem tudom, hogy akarok-e vele még találkozni, de ha igen akkor csakis menekülő szó bevezetése esetén. A seggem másfél hét után is nagyon foltos maradt, szerintem a legtöbb nyom nem is fog teljesen elmúlni.