Atlantisz

Kettest kaptam fősulin Biológiából. Meg is érdemeltem, nem ott volt az eszem.
Szőke haja vidáman kunkorodott vissza........szeme színe, mint az a bizonyos Kék Laguna a filmben.
Jajj... biztos, hogy megbolondított ez a srác.
Az az alázatos drága mosolya, ugyanolyan volt a hangja.
Kellett nekem, olyankor mit is mondok???Egyszer biztosan az enyém leszel!!

Ott merengtem, ahogy vártam a taxim karácsony derekán.
Meleg sárgás fények, talpam alatt pedig, a hófehér ropogós hó vár. :))
Már nem vagyok 9 éves gyerek, mégis lehajolok, hogy eme fehérségbe beleírjam a nevem.

Beállt a kocsim, beszálltam. Ismeretlen sofőr.....aztán ami jön, már nem tudom honnét volt rá erőm.
Bemondom a szőkeségem címét.
Kiszállok, megyek jobb-balra, látom már hol él. Behúzott függönyök, és korom sötét.

Most mi lesz....bakancsom már deres, téli harisnyámon át érzem a hűvös esti szelet, másra vágyom....inkább lennék veled.

Erőm összekapom, és a régi ódon bejárat mellett megtalálom a csengődet.
Várok és várok.....közben nagyobb pelyhekben kezdett el hullani a hó...fel- fel nézek....óh milyen fátyol ez...Ámulatomból közben Te léptél elő.....halkan nyitottad ki a kaput, és ott álltál előttem.
Zavarodban, egy szia.....én pedig nem értem a bioszt, de már be is viharoztam az ajtón!!!!
Lehuppantam díványodra....kikapkodtam füzeteim....kezemmel mutattam ülj mellém!!!
Pofikája belehatol a lelkembe, én finoman nézek vele szembe.
Nem szól, csak csodál, nézésével megrakja a tüzet, innét már semmi nem állíthat meg!!

Már nincs kegyelem....lefejtem ruháit, eldobom messzire. Fehér a bőre, és olyan ártatlan az egész lénye.
Alázattal bújik, és mintha érezné dominanciám ízét, kezes kiskutyává válik.

Nincs szükség szavakra, ez a fiú erre született, kéri a fenyítő kezemet. Pofikáján apró fájdalom és további kívánság.
Fűzetem kerül kezembe, azzal csapkodóm popóját rózsaszínűre.
Perzsa szőnyeg bordó mintázatán a szőkeségem, kedvem alázatán.
Bevallom feneke édesen mered felfele....benyúlok alá, és apró szorításokkal teszem magam is boldoggá. Hangosan jajjgat, ahogy heréti markolászom. Jobban törném kedvemre, de akkor mi marad belőle??? :)
Ágaskodó farkincája nedvesedik.....én meg a kulcstartómat tekerítem köréje....ugyanmár, nem lesz itt a tajga.....majd , ha az Úrnő úgy akarja!!!

Most látom még mindig rajtam a szerkóm....egészen belefeledkeztem ebbe a fiúba...muszáj lesz, kiadnom parancsaim, hisz már én is érzem, hogy melleim apró bimbói feszesen bújnak meg pulóveremben.

Vetkőztess a száddal, fogad használd, ne a kezed....gyerünk neki...csak bátran.
Olyan ügyetlenül még fiú nem kezdte el mint ő. Finom szuszogással, és remegő lábakkal kerekedett fölém.
Gyenge harapással próbálta rólam lecibálni harisnyám.....segítettem..ez még nem megy neki nyilván.
Meglátta fényesedő puncikám.....ettől begőzölt igazán. Ugrált mint kutyus a jutalomfalatja láttán.
Nagyon nevettem, és álljt parancsoltam rá......következik a pulcsim "betyár"!!!
Fogai csikorogtak......kiáltottam...na ki ne potyogjanak, ideje korán!!
Ez is lekerült, nagy nehézségek árán...cicitartómban éreztem szőke hajacskáját,
utat fúrva szájának, mellyel a bimbóim izgatta.
Nagyokat nyelt, látom szenvedett, ettől én még jobban erőre kaptam......szívjad, tépjed..mint éhes gyermek.
Engedelmesen követte minden szavam...hátáról már az izzadságcseppek patakokban.
Kezével nem engedem, hogy érintsen, pohár vízért is térdelve kényszerítettem, hogy menjen.
Örömöm teljes, nem szól vissza, alázatos ez a fiú, tisztelettel hódol Nekem.
Feltérképezem testét....vajon, hol lehetne úgy alázni, hogy kilépjen medréből szerényen??? Cicibimbóit tekergettem...ábrázata keményebb lett. Belső combját paskolgattam, korlátait tologattam.
Még nem ismertem őt, de reagálása láttán, tudtam....hogy belőle igazán jó szolgát nevelhetek.
Kínok és gyötrelmek vártak rá, hogy megkapja azt a körtét, amit már mézédesen folyna rá.
Szájával inná....nyelvével lefetyelné, szemét közben lesütné...mit is látnák belőle lábaim köztl...hát a szőke grabancát, amibe olyan jó volt belekapaszkodni, azon a késő délután.
Nagyokat élveztem nyelvétől, ahogy nyalattam vele.....nedveim bugyogva folytak szája körébe......igen szőkeségem, ez mind a te dolgod, hogy érzékien kitakarítod.
Sokáig tartott neki, hiszen én voltam az első aki beletaszítottam eme édes pokol közé.

Találkozásunk végén, mikor már esteledett, dirigálásból is elég lett. Levettem a kulcstartóm és hagytam, hogy szolgálataiért cserébe elrepüljön a mennybe. Rángatózva és szemlesütve élvezett ki a perzsaszőnyegre.
Nem segítettem semmiben. Apró csókot leheletem rá, felkapkodtam ruháim....sietnem kellett, hiszen ezt nem terveztem be.
Holnap beszélünk odavetettem...szemében csodálkozás tükre tárult fel.
Mindegy, majd szokja!!!
Ezzel az elégedettséggel hazaindultam gyalog, talpam alatt már több centis hó csikorgott. Arra gondoltam, hogy mennyi mindent lehet még csinálni majd ezzel a csudiszőke fiúval!! :)