Dress code: Leather - 1 év múltán

Izgatottan állok meg az erdei pihenő parkolójában. Közvetlenül a meleg vizes forrást jelző tábla mellett parkolok le. Még mindig nehezen hiszem el, hogy Sarah, az osztályvezetőm, aki ilyen kimért és fegyelmezett, ilyen hobbija legyen. Az is nagyon szokatlan, hogy odavan érte, miközben előszeretettel öltözik tetőtől-talpig bőrbe a munkán kívül is. Akár csak Vera, aki betanított... Meg kell hagyni, fantasztikus néz ki! Hideg kék szeméhez, természetes szőke hajához tökéletesen passzol a szigorú, fekete bőr blézer, és szűk, farmerszabású bőrnadrág.
Alig, hogy megállok, ő rögtön ki is száll. Követem. A csomagtartóhoz sétál és int, hogy nyissam ki neki. Én megteszem és ő kiveszi a két törülközőt és lazán oda dobja nekem. Éppen csak elkapom őket, amikor rezzenéstelen arccal elkezdi lehúzni a kesztyűit! Határozott mozdulatokkal szabadítja meg magát a két kesztyűtől, amiket csak bedob a csomagtartóba! Már itt, rögtön? Kérdezni sincs időm, mert már a blézerét gombolja. Mi lesz, ha meglát minket valaki? Sok őrültség van mögöttem már, de ez új! Bár már szeptember vége van és délelőtt, azért járnak mások is ide. A levetett blézer halk puffanására eszmélek. Csak lazán a kocsi tetejére dobta.
Kérdőn néz rám. Rajtam egy farmerdzseki és nadrág van. Kék szemeiből hamar kiolvasom a kérdést: Te miért nem vetkőzöl? Önkéntelenül lehúzom a cipzárt és ő lágyan elmosolyodik. Egymás után kerülnek le a ruháink. A cipője levételéhez elegánsan fellép a lökhárítóra én pedig elé térdelek, hogy segítsek neki. Egy újabb kis mosollyal honorálja az igyekezetemet. A hűvös szélben kicsit megborzongok, de tudom, hogy a víz majd felmelegít.
A bőrnadrágja levételéhhez hátat fordít nekem és szépen letornázza magáról. Hihetetlenül kisportolt teste van, ami miatt sokan irigykednek rá a munkahelyünkön. A bőrnadrágját egy finom mozdulattal összehajtja, és csak úgy teszi be a csomagtartóba. A fehérneműinken állunk egymás előtt. Sarah megfordul, ám egy óvatlan pillantóban kikapcsolja a melltartóját és megszabadul tőle! Ettől már éledezni kezd az elmúlt időszakban sokat látott érzékeim! A kocsi tetejéről leveszi a blézert és felveszi, majd int, hogy kövessem. Micsoda stílus! Gyorsan bezárom a kocsit és utána indulok. A forráshoz rövid út vezet, így hamar leérünk. Nincs senki, így zavartalanul ki tudjuk élvezni a forró vizet! Sarah megáll a lépcső előtt és lazán ledobja a blézerét a közeli padra, majd kibújik a bugyijából, amit egy ágra akaszt fel. Nekem se kell több! Megszabadulok az alsómtól és a blézere mellé dobom a törülközőket.
Lassan ereszkedünk a gőzölgő meleg vízbe! Hihetetlenül jól esik, és egészen nyakig merülünk benne mind a ketten! Egy padkára telepszünk. A víz sejtelmesen ellepi a kényes részleteket, így csak sejteti meztelenségünket. Közel ül hozzám. Nem érzek szégyent. Az elmúlt egy évben hozzászoktam az extravagáns dolgokhoz. Már nem tudnak zavarba hozni, mint azelőtt, hogy a céghez kerültem. Nem érzem azt, hogy megalázó lenne, hogy az osztályvezetőmmel ilyen helyzetbe kelljen kerülnöm. Mindezt pusztán azért, hogy jó viszonyunk, ami nem elhanyagolható a szakmai előmenetelem kapcsán, megmaradjon. Olyan dolgokat csináltam a munkahelyünkön, amiről álmodni sem mertem volna. Már akkor örökre megváltoztam, amikor másodjára mentem be Katrina irodájába, hogy aláírjam a szerződésemet. De valami mégis motoszkál az agyamban. Egyre csak hangosabban ismétlődik a kérdés: Miért nem Vera ül mellettem? Görcsbe rándul a gyomrom. Bár rég sutba dobtam a merev konzervatív erkölcsösségemet, ami a múltban jellemzett, még is kellemetlen érzés fog el, hogy most nem ő foglal helyet mellettem ebben a minden értelemben forró közegben. Mikor Sarah sokat sejtetően rám pillanat és elmosolyodik, tudom, hogy van, ami nem fog bennem megváltozni. ... Egy éve vagyok a cégné...