Mind egy fasz alakú felfújt lufi

Amikor megjegyzem civil ismerőseim előtt, hogy "persze, mert én baszom seggbe őket", majd megkapom, hogy beteg vagyok, mit mondhatnék? Én ezt imádom.

Tudom, hogy valami nincs rendben, és nekik sok, hogy ez az identitásom része.

Minden mélyen perverzzel van valami baj, általában diagnosztizálatlan személyiségzavar, de minimum egy minden élethelyzetet átfogó toxikus viselkedés, ha nem másra, akkor saját magára nézve. Pont.

Én ennek tudatában keresem a társaságukat.

De sosem gondoltam volna, hogy két beképzelt pöcsfej között is ekkora különbség van.

Ha beismered a problémáidat, és aztán csinálsz valami faszságot, akkor azért gáz, ha tagatsz mindent plussz egyet, akkor meg azért.

Ha van egy minimális gerinced, ha nincs, ugyanúgy fogunk indulni, regénybe illő mézes hetek, és később kezdesz majd szurkálni. Talán a kicsit önreflektivebb egyén céltalan gázlángozás helyett felém is konfruktív kritikát fogalmaz meg, max a hangnemben próbál meg lenyomni. Az egész egy urva dominancia harc. De legalább harcol bazd meg!

A szentéletű, aki csak néha kurvázik és amúgy példás életet él, meg ugye mindent jobban tud, az egyből azt képzeli, hogy lenyomott.

Gecire nem bírom, ha hülyének néznek, és ha még pár hétig el kell viselem ezt a fost, csúnya vége lesz.

Mindkét beteg elmét szemen tudnám köpni és megfojtani, ha nem lenne kötve a kezem.

A teljesen képmutató verziót egy kicsit jobban megvetem. A gerince helyett is arcot visel, amivel annyira el van telve, hogy azt sem vette észre, hogy nem tudja megvenni a lelkem.

Ezektől már nem várok semmit. Kíváncsi vagyok. És felkészülök.

Az egyikben volt annyi, hogy kiérdemelje az őszinte negatív érzelmeimet, az egész skálát, a másik még küzdhet érte. De már csak rajta múlik.