Hát végre megtörtént, regisztráltam az oldalon. Nézegetem a profilokat, olvasom a blogokat és nem győzök ámulni: sokkal nagyobb intellektualitást, kifinomultságot, időnként a magas filozófia légrétegeiben járó játékszenvedélyt érzékelek itt, mint a hagyományos szexpartner-kereső fórumokon. Gondosan megfogalmaztam én is a bemutatkozó szövegemet, feltöltöttem egy saját képet és várakozom a portékámat árulva itt a húspiacon, hátha valaki hozzám lép, megkíván, kipróbál.
Félek és reménykedem. Félek, mert számtalan helyen mehet félre egy ismerkedés, az első üzenettől kezdve egészen addig a pontig, amikor már meztelenül térdelek a dom előtt és akkor rontja el a sötét játékot egy oda nem illő szava; És mégis annyira bízom benne, hogy rámtalál a mesterem, hogy minden olajozottan megy majd és az első szeánsz után mindketten folytatni akarjuk.
Belátom, nincs sok esélyem a sikerre. Most, ahogy visszaolvasom a bemutatkozásomat az adatlapomon, uhh hát szóval… magamnak tutira nem kellenék. Közben pedig éppen azért vagyok itt, hogy egy irgalmas szívű dom a helyén kezelje, azaz saját perverz vágyai kielégítésére használja azt az evolúciós hulladékkupacot, amit a civil életben Petinek hívnak. Kimondhatatlanul vágyok a verbális alázásra, a rafinált brutalitásra, a szopószolga-szerepre. Valaminek történnie kell, muszáj átélnem ezt legalább egyetlenegyszer az életben. De inkább sokszor, nagyon sokszor.
Hozzászólások (0)