Lille - Szubmisszív Nő

Azt gondoltam az a baj, hogy elfejlődtünk egymás mellett. Lejártam a lábamat, mert én azt hittem, hogy úton vagyok, de sajnos csak útban voltam.
Nem én leszek az akibe szerelmes leszel. És nem én leszek az aki szerelmes lesz beléd.
Néha elfutok, néha elbújok, néha csak toporgok, úszok, alszom, aztán beásom magam a föld alá, majd előbújok, nevetek, sírok, küszködök, mint bárki más.