Incarnation - Fetisiszta, Szadista Férfi

Több mint két évtizede mozgok ebben a virtuális közegben. A gyakorlati tapasztalataim ennél természetesen sokkal messzebbre nyúlnak vissza.
A beállítottságom mégis

Bizonytalan helyett, fetisiszta (sapio). / Az értelmes nőket szeretem. /


Nem vagyok Dom. Ezt csak néhány ex kedvesem állítja rólam, de hiányzik belőlem az arrogancia és nem szoktam kiabálni sem :-). Ráadásul profilképnek sem egy kikötözött nőt választottam. :-D
Már évekkel ez előtt elterjedt rólam, hogy szado vagyok, a keményebbek közül. Tény, hogy elég meredek dolgokat képes vagyok megtenni megfelelő partnerrel, vagyis nem bárkivel.
Ám érzésem szerint a szado sem megfelelő, hiszen sok tekintetben más, éppen az ellenkezője a közismert fogalomnak, mint amit a BDSM-ben ez takar.
Mi vagyok akkor? Minek tartom magam?
Addig rendben is lennénk, hogy fájdalom és kínzás, de ez sem feltétlenül igaz. A szándék pedig teljesen ellentétes, hiszen ebben a témában a szadista, (hívjuk inkább Top-nak, én jobban szeretem), örömet kíván szerezni és nem önkényes vágy vezérli.
Nézzük először, hogyan definiáljuk itt, ebben az esetben a fájdalom fogalmát. Én azt mondom, nem fájdalom, csak intenzívebb érzés. Ha megsimogatunk egy női mellet, finoman, majd erősebben megfogjuk, később megszorítjuk. Vagy megsimogatunk egy feneket, megpaskoljuk, rácsapunk kézzel, majd egyéb eszközökkel.
Persze minden partner más és adott személy esetében is változik az ingerküszöb. Gondolok itt lelki, vagy fizikai állapotra, menstruációra, stb., de az ingerküszöb eltolható.
Vannak hölgyek, akiknek már az is sok, ha például erősebben megszívják a mellbimbójukat, míg mások arra indulnak csak be igazán, ha érzéssel persze, harapdálják azokat.
A többi testrész és erogén zóna is hasonló eltérésekkel bír a különböző személyek esetében.
Egy igazán jó Top, ha hosszabb, több órás szeánszot kíván megélni, megéltetni, kisebb érzéki játszadozással kezdi. Mint egy előjátékot, ami közben megtanulja, kifigyeli mennyire érzékeny az „áldozata” egy-egy zónája. És csak fokozatosan okoz egyre intenzívebb érzést, miközben vigyáz arra, hogy partnere ki ne zökkenjen az élvezetek okozta sínek közül. Éberen figyelemmel kíséri a kiváltott reakciókat. Ez elég nagy figyelmet követel, különösen olyan esetben, ha nem összeszokott partnerek közötti játékról van szó.
Mikor már jó messzire jutottak, kerülnek képbe a külső szem számára már kegyetlennek tűnő eszközök, mozzanatok is, de érdekes módon, a mazo fél, aki lehet, hogy eddig úgy gondolta, nem is mazo, nem kibírja, hanem egyenesen élvezi ezeket a tortúrákat.
Úgy kell ezt elképzelni, mint egy igen intenzív pettinget, vagy szexuális előjátékot, ami közben többször is előfordulhat orgazmus, és amit nem követ minden esetben nemi aktus.
Tehát a szadista örömet okoz a fájdalomszerzéssel, ami tulajdonképpen a partnere vágya is, és azt helyezi előbbre a sajátjaival szemben. Egy kéjvadásznak egyenesen főnyeremény, ha a sors egy megfelelő „szadistával” hozza össze.
Talán így már érthető, miért írtam fent, hogy ebben az esetben nem is beszélhetünk igazi szadizmusról.

És...

Nem keresek senkit! Azt szeretem, ha engem keresnek. ;-)
Elváltam, de nem ígérek kizárólagosságot senkinek.
Ha kérdésed van, tedd fel bátran egy üzenetben. Nem haragszom meg, ha nem reménybeli partneremként írsz.

/Írásaimat a honlapomon olvashatod. Elérhetősége, a Kedvenc linkjeim menü alatt./