Caligula - Domináns Férfi

Szia.

14-15 éves korom óta érdeklődöm a BDSM iránt, és gyűjtöm a valódi tapasztalatokat. Kezdetben csak finoman, érdeklődve volt jelen a BDSM, és ez fejlődik egyre betegebbre. (szerintem mindenkinek, aki foglalkozik vele, idővel folyamatosan tágulnak a határai)

Szerintem nem kell a bdsm-et túlmisztifikálni. Mindannyian csak perverz emberek vagyunk, akik a szexben élik ki az amúgy ősi ösztönöket. Ennyi. A dominánsak keresik a saját hatalmukat, a szubok meg másét. Mindenki abban hatalmas, amiben tud. Valaki intelligens, van aki csak szimplán tapasztalt, vagy bátor, van aki gazdag, van, aki agresszív, van, aki erős, stb.

Amúgy sok balfasz csak simán nem mosolyog, és nem kedves, meg utasításokat oszt, és ezzel próbál domináns lenni. Szerintem ez téves.
Úgy vélem, a dominancia az akkor válik azzá, ha elértük a célunkat. Ha kedvességgel, akkor azzal. De elértük.

Nálam fiatalabb, és jóval idősebb nők is voltak már partnereim, a kort nem tartom a lélek, vagy a személyiség, vagy a tudás korlátjának szinte semmilyen téren. A test az más kérdés, de számomra mindenki annyi idős, amennyinek látszik. (fizikai értelemben)

Előbb szexelek, minthogy szerelembe essek, vagy komoly kapcsolatba. Értsd jól, értelmezd, és jegyezd meg!

Kedves vagyok alapjáraton. Sokan ezt TÉVESEN félreértik, és nem számítanak rá, hogy szex közben mit szeretek. Egy kedves, kölyökképű is lehet domináns, és lehet erős testű, vagy intelligens, vagy bármilyen.

Az átlagnál jobban ismerem az embert, mint élőlényt. (anatómia és szellem szempontjából egyaránt)

A NŐ számomra CSODÁLATOS ÉS ENNEK ELLENTÉTE EGYSZERRE. És maga az ember is, mint faj. A csodálni-való tulajdonságok olykor erős túlsúlyban vannak, itt kezdődnek a jó nők.

A szex bizonyos szakaszában gonoszabb vagyok, máskor kedvesebb. Ha a másik felet már tényleg sajnálom, visszaveszek, kedveskedek, kompromisszumot kötök. Ha nem az én csajom, akkor meg pláne.)


Fontos, hogy keresem a hozzám illő nő(k) társaságát. Imádom a hozzám illő nőket.