Bayun - Fetisiszta Férfi

Azt sem tudom hol kezdjem. Annyira bonyolult ez az egész. Szeretném leírni, de hülye vagyok hozzá. Frusztrál ha nem tudok valamit amit pedig kellene...
Nehéz fontossági sorrendet felállítani, talán nem is lehet, talán nincs is értelme. Az hogy hogyan néz ki álmaim nője annyira szubjektív részemről, hogy legszívesebben felpofoznám magamat.
Szóval mégis a vágyaimmal kezdeném. Azért ezzel mert talán ez a legegyszerűbb része a társkeresősdinek. Ha csak ezek számítanának, több ezer boldog pár lenne itten. Naszóval:

Nagyon régóta szeretnék tejszínhabot lenyalogatni egy szép formás mellbimbóról. Azt gondolnám nincsenek efféle komplexusaim, de mivel csak azok vannak, ilyen miért ne lehetne?
Ha felidézem gyerekkori, szexuális? emlékeimet, volt közte szerető ölelés nő karjaiban.
Izgat(na) ha előtted, illetve részvételeddel pasiznánk. Amióta az eszemet tudom bi vagyok. És ez kurvára megterhelő a számomra. De amúgy ha nő lennék akkor biztos bi férfival jönnék össze. Legálisan dughatnék másokkal.
Izgat a mazochizmus de nem messzemenőkig. Inkább csak a behódolás jeleként. Kötözés, kényszerítés és elfenekelés. Többnyire játékosan, profizmus nélkül. Habár a színházat nagyon szeretem, nem bírom a színpadias dolgokat. Egyszer kipróbálnám milyen ha a szerelmem rendesen elver, miközben sír, hogy már fáj a keze.
Nagy vonalakban ennyi, de kurva precízen switch vagyok. Annyira 100%-ban, hogy a tökéletes 33-67 van nálam. Többségében a fentiek, de egyharmadban szeretnélek rendesen megbaszni és kiszolgáltatottá tenni. Mivel pasi vagyok ez izgat, de még most sem értem hogy a „szenvedéseden” át hogyan tudnám magamévá tenni a gondolatvilágod. Valami olyasmi mint a kvantum összefonódás. Bipoláris összhang. Az ami megőrjít és teljesen megformál. Egyszerűen vagyok még valahol valamilyen formában, csak az istenért nem találok rád.

És itt folytatnám a sort azzal hogy ha félreteszem kicsinyes egóm női ideál külsejét, aki legyen magas, hogy felnézhessek rá, és vékony, hogy az ágyba tudjam vinni, akkor az ész marad mint aduász. Az az ész ami fáradtságot nem kímélve ontja a szebbnél-szebb gondolatokat, iszonyúan erős és harcias. Úgy vonz mint UV fény a szúnyogot. Egy villanás az éjszakában, és megértem ki a felsőbbrendű.
És ha majd rátalálok, és tudni fogom tényleg Ő az ő, mert elfogad a sok eszével és tolerálja a faszságaimat meg a perverzióimat, akkor baromira nyugodt leszek, mert tudni fogom hogy a gyerekünk jó helyen lesz, és biztonságban fogom érezni magam. Abban a biztonságban ami megfizethetetlen pénzzel vagy perverzióval.

Sokan átbasztak, mégse tanulok. Sokszor ott válnak valóra a legnagyobb félelmeim ahol a legkevésbé várnám. Hülyézett le apám-anyám, röhögtek rajtam barátok hogy buzi vagyok, és hazudott nekem nő akire baromira számítottam. Sajnos egyik sem egyszer történt és egyik sem véletlen. Nem szándékosan, nem rossz indulattal, de taposnak bele a sárba. Olyan dolgokat mondanak, hogy hónapokon keresztül darabokra hullik az elmém és minden este a befejezésről álmodok. Nem értek sok mindent. Hülye vagyok. De szerintem az egész élethez a legfontosabb a bizalom és az őszinteség. A bdsm-hez meg pláne. Hogyan várhatom el tőled, hogy hűséges maradsz miközben másokkal dugatlak, ha még apróságokban is hazudsz nekem? Miért árulnám el a legféltettebb titkaim, ha rólad még a nagy vonalak is görbék és értelmezhetetlenek?

Egyelőre ennyi. Majd ha lesz rá kedv bővítem, ha nem törlöm és belefulladok a bánatba. Azt azért szeretném még elmondani, hogy baromira idegesítő vagy. Utállak mert teljesen kikészítettél, de kurvára szeretlek mert iszonyat sok érzés jár át, amióta rám írtál.

(Nem az a lényeg, hogy mit és hogyan, hanem kinek és miért.)