Bastian - Bizonytalan Férfi

Hello, szeva, mizu!

Persze tudok normálisan is köszönni, de vagyok annyira különc és defektes, hogy majd eldöntsd miképpen köszönjek neked. Igaz azért néha teli a gatya, mert még a csókolomot is nehezen veszem a számra.
És hát fura ez az egész mert azt sem tudom akarom-e? De legalább sokat gondolkozok előbb voltam-e aki szenvedésre vágyott, vagy csak az élet baszott el. Vagy a kettő támogatva egymást, kéz a kézben kalapált hülyére. Az biztos folyamatosan vágyakoztam büntetésre. Hol megéltem, valamikor gyűlöltem, de mégis én vagyok, körbejárta az életem.
De mielőtt azt gondolnád páros lábbal tolhatod a pofám a hamutálba, szeretném felhívni a figyelmed a dohányzás káros mellékhatásaira! Igaz pia mellett füstöl az ember, de a reggeli, déli és esti berúgás úgy telepedett rám mint malomkő a púpos gyerekre. És ha még ezt is dobta a gép, akkor sem elég. Már nem. Ideig-óráig eljópofáskodik az ember, de van az a pont ahonnan már nincs visszaút és a nyomorunkkal halunk meg.
Nem tudom, csak érzem. Ahogyan azt is nem ennyire vagyok... nem ennyire lennék képes.
Lehet itt jössz te a képbe, lehet itt sem.
Az biztos, hogy az orvosom szerint ha így folytatom akkor vagy megőrülök vagy idő előtt elpatkolok. Habár dicséri a génjeimet, és a felmenőimet. Én meg csak halkan kuncogok, hogy aki nem volt alkoholista az megőrült és félelemmel temették el.
Szóval nem. Kicsit sem alkuszom meg. Az más kérdés, hogy fogalmam sincs mire licitálok és mi van még a perselyben. Vakon tettem mindent egész életemben és bölcsek kövével a zsebemben újra alkudozni kezdek. Nem világos magamért teszem-e?
De azért remélem kapok pár pofont!
Nem mintha annyira vágynék a fájdalomra és szeretném az erőszakot, de azért néha jó egy pofon.
Emlékeztet arra, hogy halandók vagyunk, és hát na... minél többet ugrál valaki, annál később kapja meg az áhított hölgyét.
Cö cö azért nem eszem olyan forrón a kását!
Végeredményben csak azt fogadom el, vörösen izzik a hátsóm, amikor tudod miért, s kinek adod. Nem erősen, nem akaratból, hanem törődésből és megóvásból.
És amikor már jó leszek, mint egy értelmes kutya akit lehet idomítani, akkor majd megkérdezem miért is akarsz felettem uralkodni? És ha nem érzem a csengő-bongó ékes szólamot a szavaidban, akkor vagy megveszek vagy elmegyek, és többé hátra sem nézek.
Mert hát csak egy életem van, szemben a kurva macskákkal, és minél több évemet pazarlom hamis ígéretekre, annál kevesebb marad a vágyak beteljesítésére.
De ha mégis azt mondod, lehet közös a jövőnk, akkor bármit megteszek, amit csak szem szájnak ingere. És hát azt nem felejted el egyhamar. Reményeim szerint a következő pár ezer évben semmiképpen. Mert ha még hülye is vagyok, azért valahol hiszem, hogy nem ez a pár emberöltő adatott meg kettőnknek.
És amúgy szeretek normálisan kommunikálni, csak nem mindig tudok. Azt mondták azért, mert amikor születtem lecsaptak belőlem egy darabot és átpasszolták egy másik léleknek, hogy majd itt lent kedvesen, szépen kérjem, adja oda ami jár nekem :)