Lehet, hogy kamureg vagyok, még nem döntöttem el, vigyázz velem, szörnyű károkat okozhatok!
Napra vágyom, aranysugarasra...
Solar az én Napom. Ombrém. Uram.
Köszönöm, nem keresek. Foglalt vagyok az előttünk álló 50 évre és 7 napra (utána újratervezés).
Nem tudom, mi vagyok, de az nagyon...
Lehet, hogy nem itt van a helyem, de nem tudom, hol van.
Nem szeretem és nem keresem a fájdalmat.
A férfidominancia, az alárendeltség izgat.
Arra való vagyok, hogy kielégítsem a FÉRFIT, ahogyan akarja.
Szemem barna, hajam szőkésbarna, elég hosszú. Méreteim: 105-78-105.
Mellbimbóm nagyon érzékeny, bimbóudvarom nagy. Mellbedugásra alkalmas vagyok.
Puncim szűk, jól nedvesedik és tágul. Csiklóm érzékeny, viszonylag kicsi.
Fenekem nem túl bejáratott.
Utasításra a spermát lenyelem, mélytorokban van még mit tanulnom.
A mocskos beszéd is izgat.
Nem mindig megy könnyen az engedelmesség, ilyenkor büntetést érdemelek, de nyom ne maradjon rajtam.
Párokhoz nem kívánok társulni, jelenleg máshoz se.
Műveltnek és intelligensnek számítok, de ez max. ráadás lehet, alapvetően lényemnek nem ez a része regisztrált ide.
A profilkép nem engem ábrázol, csak a jobb szememet... vagy amihez kedvem van. :)
Egy ideje egyszerűen nem bírom rávenni magam, hogy levelekre válaszoljak. Elvek ide vagy oda, mert alapvetően azt gondolom, "jár" a "normális" megkeresésekre. Elnézést kérek.
Négy éve regisztráltam erős felindulásból. :)
És azóta sem bántam meg...
Létem a bizonyítéka: a korral a szexualitás nem lankad, ill. a bdsm iránt pont úgy érdeklődöm, mint 30 éve (ha nem jobban).
Partnert nem keresek (köszönöm, megtaláltam, igen, itt az oldalon, realitás az ilyesmi, nem tündérmesen:), azóta olvasok (sokat tanulok :), levelezek, érdekes emberekkel ismerkedem meg itt, időnként írok.
Keresett partner
Egyedülállók
Domináns Férfi
Kor: 48- év
Magasság: 180-210 cm
Súly: 85-130 kg
Partnerkeresés célja
Levelezés, ismerkedés / Tartós, kötetlen BDSM/szexuális kapcsolat
Beszélt nyelvek
Angol, Magyar
Érdeklődés a BDSM-ben
Izgat
Alázás, Anális játékok, Anális sex (kapni), Büntetések, Cipő fétish, Dominancia, Fehérneműk, Fenekelés, Harisnya, Mocskos beszéd, Orális szex (adni), Orális szex (kapni), Szerepjáték, Vibrátorok
Some of them want to use you
Some of them want to get used by you
(Eurythmics)
"Az a képesség, mondotta, hogy túllépjünk önmagunkon, eszközzé legyünk, a legfeltétlenebbül és legteljesebben engedelmeskedjünk, csak fonákja a másiknak, hogy akarjunk és parancsoljunk; mindkettő egy és ugyanazon képesség; parancsolás és engedelmesség egylényegűek, föloldhatatlan egységet alkotnak; aki engedelmeskedni tud, az tud parancsolni, és megfordítva: az egyiknek gondolata bennfoglaltatik a másikban..." (Thomas Mann)
Szabó Lőrinc
(1900-1957)
Semmiért egészen
Hogy rettenetes, elhiszem,
De így igaz.
Ha szeretsz, életed legyen
Öngyilkosság, vagy majdnem az.
Mit bánom én, hogy a modernek
Vagy a törvény mit követelnek;
Bent maga ura, aki rab
Volt odakint,
Én nem tudok örülni csak
A magam törvénye szerint.
Nem vagy enyém, míg magadé vagy:
Még nem szeretsz.
Míg cserébe a magadénak
Szeretnél, teher is lehetsz.
Alku, ha szent is, alku; nékem
Más kell már: Semmiért Egészen!
Két önzés titkos párbaja
Minden egyéb;
Én többet kérek: azt, hogy a
Sorsomnak alkatrésze légy.
Félek mindenkitől, beteg
S fáradt vagyok;
Kívánlak így is, meglehet,
De a hitem rég elhagyott.
Hogy minden irtózó gyanakvást
Elcsittithass, már nem tudok mást:
Mutasd meg a teljes alázat
És áldozat
Örömét és hogy a világnak
Kedvemért ellentéte vagy.
Mert míg kell csak egy árva perc,
Külön; neked,
Míg magadra gondolni mersz,
Míg sajnálod az életed,
Míg nem vagy, mint egy tárgy, olyan
Halott és akarattalan:
Addig nem vagy a többieknél
Se jobb, se több,
Addig idegen is lehetnél,
Addig énhozzám nincs közöd.
Kit törvény véd, felebarátnak
Még jó lehet;
Törvényen kívűl, mint az állat,
Olyan légy, hogy szeresselek.
Mint lámpa, ha lecsavarom,
Ne élj, mikor nem akarom;
Ne szólj, ne sírj, e bonthatatlan
Börtönt ne lásd;
És én majd elvégzem magamban,
Hogy zsarnokságom megbocsásd.
Szabó Lőrinc:
Dzsuang-Dszi álma
Kétezer évvel ezelőtt Dsuang Dszi,
a mester, egy lepkére mutatott.
– Álmomban – mondta, – ez a lepke voltam
és most egy kicsit zavarban vagyok.
– Lepke, – mesélte, – igen, lepke voltam,
s a lepke vigan táncolt a napon,
és nem is sejtette, hogy ő Dsuang Dszi…
És felébredtem… És most nem tudom,
most nem tudom, – folytatta eltünődve, –
mi az igazság, melyik lehetek:
hogy Dsuang Dszi álmodta-e a lepkét
vagy a lepke álmodik engemet? –
Én jót nevettem: – Ne tréfálj, Dsuang Dszi!
Ki volnál? Te vagy: Dsuang Dszi! Te hát! –
Ő mosolygott: – Az álombeli lepke
épp így hitte a maga igazát! –
Ő mosolygott, én vállat vontam. Aztán
valami mégis megborzongatott,
kétezer évig töprengtem azóta,
de egyre bizonytalanabb vagyok,
és most már azt hiszem, hogy nincs igazság,
már azt, hogy minden kép és költemény,
azt, hogy Dsuang Dszi álmodja a lepkét,
a lepke őt és mindhármunkat én.
