Pesten (6.rész)
Közben bevillant, hogy már akkor is állt a farkam, amikor jöttem föl Pestre. Persze, nem 2,5 órán át, amíg fölértem. Az, durva is lett volna. Viszont, amikor csak eszembe jutott, amiket beszéltünk a leveleinkben vagy az, hogy miket fogok csinálni vele, nagyon bedurrantott. Álló farokkal nem is olyan egyszerű vezetni. Még jó, hogy este nincs akkora forgalom és egyetlen őz se gondolta, hogy összetörné a kis autómat.
Tehát, letolt alsógatyával ott álltam előtte és vártam a jutalmamat. Láttam,...