Gejzír
Gejzír Klaudia végignézett székhez kötözött szolgája elgyötört testén. Az arcát takaró maszk miatt nem tudott érzelmeket kivenni rajta, de kivörösött bőre és a szeme sarkából legördülő izzadtságcsepp azt sejtette, nem voltak könnyű percei mostanában. Persze hogy nem, gondolta kajánul, ahogy lejjebb siklott a tekintete a szolga meredten álló, elköltözött farkára. Lilásan duzzadó makkját szürke hamucsíkok tarkították, és itt-ott már ki lehetett venni a kezdődő vízhólyagokat. Hát ez, van,...