Zsuzsa - 2. rész
Másnapra elromlott az idő: nehéz, párás levegő szállt a földre, és vele a kedvem is befelhősödött. Egyáltalán nem ígérkezett könnyű feladatnak tervem megvalósítása. Zsuzsával, nagyjából, negyed évszázada beszéltem utoljára, azóta, jószerivel semmit sem hallottam felőle. Ami tegnap még, a ragyogó napsütésben és vidám hangulatomban, habkönnyűnek látszott: felhívni, és randira hívni őt; mára, kissé kijózanodva és deprimáltan tökéletes képtelenségnek tűnt. Sosem voltam különösebben fesztelen...