A vizsga 7.
Evelin visszaemlékezett élete első csókjára. Furcsa volt, nyálas, és a fogaik is összekoccantak. A fiú nem először csinálta, de nem is sokadszor. Nem értette, mit szeretnek benne az emberek, de gondolta, hogy talán majd egyszer megszokja és megszereti. Néhány hónap múlva már imádott csókolózni.
Remélte, hogy ezzel is így lesz. Merthogy az az élmény, amit a lány ezekben a pillanatokban élt át, még furcsább volt, mint az első csók, vagy bármi, amit eddig megtapasztalt életében. Eddig mindig...