Szűrés erre a kategóriára: Versek
Rejtjelek
Csipkés mandzsetta blúzodon - fehér, akár a dér.
E textília rejtekén, hová szem el nem ér,
bújik meg csuklódon a bőr lágy selymét megtörő,
sodrott lenrostok rajzolta, vöröslő karkötő.
Két szép bokád és finoman metszett Achillesed
nylon fedi. Harisnyamaszk mögé elrejtezett.
Ám fedje bármi gondosan pókháló-kelme el,
rajtuk bilincs rajzolta csík bíbora ünnepel.
Kissé odébb, a térdeid kalácsai felett
két rőt folt búvik szoknyád lomha ráncai megett.
Sem festék és nem tinta az, mi...
Rovat: Versek | Megjelent: 2020. 12. 30. 00:32 | Utolsó hozzászólás: 2020. 12. 31. 13:46 | Hozzászólások: 2
|
Hibernált
Vágy
Érkezik, itt van már.
Félve be bekopog,
Nyílik az ajtó és besétál.
Teste remeg, szíve hagossan dobog.
Készülj szolga,
Vetkőz majd öltözz.
Bőven kend ne sajnáld,
Olaj cseppen a földre.
Csusszan a testén a latex,
Catsuit, kesztyű tapad a bőrhöz.
A maszkot is, felelte,
Kattan a cipzár zárul a maszk.
Kézre bilincs kattan,
Szájba pecek szorul.
Kezdődik a nap,
Munkára szolga.
Rovat: Versek | Megjelent: 2020. 12. 27. 19:19 | Utolsó hozzászólás: Soha | Hozzászólások: 0
|
Törölt felhasználó
korbács karcsi
Korbács Karcsi egy kis beteg,
perverzkedik ahol lehet.
Szopja-nyalja Ő a csiklót,
lecidáz egy vizisiklót.
Nyálkás büdös kicsi bőre,
olyan mint a Karcsi szőre.
Nem jó dolog azt megfogni,
s mégkevésbé orrba dugni.
De a Karcsi kicsit beteg,
így hát Neki mindent lehet.
Fogja is a nyálkás kígyót,
s leüt egy-két porbafingót.
Volt akinek ez is tetszett,
férjül így hát Karcsi kellett.
Megtartották ezt az ostort,
a kígyóbőr így csiklót kostolt.
Rovat: Versek | Megjelent: 2020. 11. 30. 10:23 | Utolsó hozzászólás: Soha | Hozzászólások: 0
|
Törölt felhasználó
Álom orgazmus
Térdelek sarokban női ruhában
Fűzőben, combfixben, és tangában
Fejemen szőke paróka virít
Végre nevelnek belőlem ribit
Ruháim pirosak, szexi vagyok
Ki vagyok sminkelve, mint a csajok
Farkam meg bezárva erényövbe
Nyílik az ajtó és Úrnőm lép be
Lábcsókkal köszöntöm, hisz igy illik
Úrnőm szája kis mosolyra nyílik
Felcsatol egy strapont, le is szopom
Majd pedig a műfaszt seggembe kapom
Úgy nyögök, mint egy ócska kis kurva
Úrnőm álltal ma szét leszek dugva
Átázik a tanga, úgy...
Rovat: Versek | Megjelent: 2020. 11. 21. 21:42 | Utolsó hozzászólás: Soha | Hozzászólások: 0
|
Törölt felhasználó
Dúdolom
Szeret-nem szeret játékot játszom,
Minden este, ha szememre nem jön álom!
Szoktam csalni, hogy nyerjek s szeressen,
Mindenem adnám azért, hogy keressen!
Adnám tettem, adnám lelkem,
Szívem, eszem és a testem!
Csúsznék térden, lógnék állva,
Korbácsolva, sírva, kikötözve hálva!
Nem kérnék semmit, nem kérném kicsit legyen jó,
Hiszem mindez kegy lenne, mely nem nekem való!
Rabszolgának lenni önmagában érdem,
Uram, Úrnőm, Gazdám szolgálhatom térden!
Övé(-k) vagyok nem...
Rovat: Versek | Megjelent: 2020. 11. 12. 20:18 | Utolsó hozzászólás: Soha | Hozzászólások: 0
|
Törölt felhasználó
Vers rólam...
Hogy ki ő, a név nélküli költő?
Középkorú férfi,
Kinek ék a bilincs, karkötő
Reméli megéli.
Rabnak született.
Lélekben szolga ő.
Férfi testbe bújt ribanc nő.
Félt és rettegett, de leginkább remegett.
Hiszen nem volt tabuja.
De ezt csak ő tudta.
Piszkos fantáziáját
Nap mint nap felülmúlta...
Reggel gyermek.
Délelőtt szerető.
Később pedig vezető.
Közben szolgája Egynek.
Délben ember.
Ebéd alatt térdeplő.
Kicsit később kezdeményez ő.
Adrenalint termel....
Rovat: Versek | Megjelent: 2020. 11. 08. 20:33 | Utolsó hozzászólás: Soha | Hozzászólások: 0
|
Törölt felhasználó
Óda a legszebb Lábakhoz
Óda a legszebb Lábakhoz
Párafüggöny lengi be a fürdőszobát,
hol istennői csodás testét ápolja Ő,
kecses kezei a mennyek olaját
bőrébe finoman dörzsölő.
Hullámzó-sejtelmes lángokkal,
éppen csak sejtető gyertyafény,
a falra árnyjáték varázzsal,
káprázatot tár elénk.
Könnyed mozdulattal hajol Ő előre,
a csillogó cseppekel játszadozva,
lábain simítva olajtól fénylik a bőre,
magát a kényeztésnek átadva.
Elegáns színű lábujj körmök; csodás
lábujjacskák, mind-mind élvezettel...
Rovat: Versek | Megjelent: 2020. 10. 09. 10:07 | Utolsó hozzászólás: 2020. 10. 09. 11:56 | Hozzászólások: 1
|
Törölt felhasználó
Találkozás Elizabettel
Éppen tíz napja történt, egy késői magányos estén,
mikor először írtam önnek, és lám, a szerencsém:
válaszra találtam, de nem holmi sivár sablonokra,
hanem igazi, mély, tartalmas, őszinte sorokra.
A sok-sok fotója lenyűgözött, csak ámultam-bámultam,
elegáns cipők-csizmák, harisnyák, majd elájultam,
alakját, formás lábait, kebleit, egy istennő irigyelné,
nincs olyan férfi e földön, ki ezt el ne ismerné!
De igazán csak akkor remegtek ujjaim, miközben még írtam,
amikor jó néhány...
Rovat: Versek | Megjelent: 2020. 10. 09. 10:07 | Utolsó hozzászólás: 2020. 10. 09. 11:56 | Hozzászólások: 1
|
Törölt felhasználó
Csók után elképzelve
Kilépve az üres folyosóra
ujjaimmal karod után nyúlva
visszafordult szemeidben látva
ajkaddal közelgő csókunk várva
Finom tested a falhoz feszítve
vadul markolva forró bőrödbe
vállad nyomban lemeztelenítve
arcom csodás melledbe temetve
Szavak helyett kéjjel sóhajtozva
nyelvem édes puncidba taszítva
mindegyik porcikám felizgatva
a lépcsőházból zajokat hallva
A lakásba visszakanyarodva
hevesen csókolva botladozva
az ágyra terítve simogatva
a testemen el-eljátszadozva...
Rovat: Versek | Megjelent: 2020. 09. 13. 19:31 | Utolsó hozzászólás: Soha | Hozzászólások: 0
|
Törölt felhasználó
Szolga dala
Gazdámnak!
Hazudtam és letagadtam,
Volt, hogy halkan, hangosabban,
Nem vagyok szolga, nem vagyok rab!
De álmomban biz’ az vagyok és cseppet sem szabad!
Álmomban én rabszolgálok,
Abban bízom, rád találok!
Nincsen ruhám, akaratom,
Csak a hit, hogy ezt akarom!
Szolgálni és mindent adni,
A végletekig becsicskulni,
Azt tenni mi neked jó,
Mi a kedvednek való!
Nem kérdezni, miért kell ezt,
Tudva tudni, neked jó lesz!
Hisz’ te uralkodsz én felettem,
Saját egóm...
Rovat: Versek | Megjelent: 2020. 08. 21. 11:24 | Utolsó hozzászólás: Soha | Hozzászólások: 0
|
Törölt felhasználó
A sub szárnyalása
Pegazus szárnyú büszke mén,
kéjek musztángja, rajtad én
vágatva szállni vágyok.
Két lábam megrogy, és rideg
márványra esve a hideg
belém mar. Térden állok.
Kötőfék nélkül szárnyaid,
követve szívem vágyait,
repítenek az égig.
Gonosz gúzs köt, és tagjaim
- nyúlánk combjaim, karjaim -
karcos kéjüket élik.
Ölelem nyakad, hozzám ér
izzó bőröd. Rohan a vér.
Kergeti szilaj szíved.
Állam alatt szorosan ül
örvem, meg testem így feszül,
rajzolva...
Rovat: Versek | Megjelent: 2020. 07. 07. 22:06 | Utolsó hozzászólás: Soha | Hozzászólások: 0
|
Hibernált
D/S noktürn
Egy Virginiát sodrok épp,
és nézem pőre testedet -
mint sorjáz rajta mind, mi szép
egy női testen csak lehet.
Kezemben foszfor szülte láng,
és lusta szemmel bámulom:
mint háncsát vesztet fűzfaág,
hever combod a kárpiton.
A füst ma lomhán lengedez,
kopottas fátyla nem fedi,
szemem mit újra felfedez,
mily szépek csípőd ívei.
A kávé színe, mint az éj.
Kebled bimbóját oly nagyon
peckesre hangolta a kéj.
Vöröslő meggy a szűz havon.
Kortyolok. Te küzdve állsz fel
térdeidre,...
Rovat: Versek | Megjelent: 2020. 06. 24. 10:53 | Utolsó hozzászólás: 2022. 01. 21. 19:05 | Hozzászólások: 1
|
Hibernált
Perszephoné ajándéka
Égiek vére szülte asszony,
korongja Napnak már veres.
Hajadat bontod, itt az alkony,
szíved most új gyönyört keres.
Ragyogó dáma, fény leánya,
palástod most hull, mert a kéj
utáni vágyad édes árja
sodor, ha szárnyat bont az éj.
Démétér vére, fényben élve
viseled szépség ékeit.
Varázsod nő, hogy lázban égve
esnek a földre térdeid.
Aromád édes, mézes mákony,
gyönyört ígérő esti szél.
Bőrödet - kényes-fényes bársonyt -
ékíti érdes kóckötél.
Grenadin mámor bűvöl...
Rovat: Versek | Megjelent: 2020. 06. 16. 11:59 | Utolsó hozzászólás: Soha | Hozzászólások: 0
|
Hibernált
Rég volt
Kíváncsiság vagyunk.
Mely szokatlan képzelet szüleménye,
Te s Én mint eltűnő normák örvénye,
Úgy kellett járjuk utunk.
Tettvágy vagyunk.
Eltévedt papírhajók folyóban élve
Megduzzadt víz hátán egy helyre érve,
Úgy találkozunk.
Különbségek vagyunk.
Lám vak aggastyán az égre tekintve,
Csillagok ezreit látja azt nem nézve,
Egymásról úgy olvasunk.
Bizalom vagyunk.
Előttem térdelvén, napfényben égve,
Árnyékunk egyként ér falon a révbe,
Össze így olvadunk.
Érzések...
Rovat: Versek | Megjelent: 2020. 06. 15. 11:18 | Utolsó hozzászólás: Soha | Hozzászólások: 0
|
Törölt felhasználó
Burns parafrázis
Ha térdelnél hideg kövön
kéj várna rád. Sok éjen át
gyönyörbe vetném testedet
hogy járjon át, öleljen át.
Reszketne bár apró szíved
féltékenyen, érzékenyen,
parancsszóm adna írt neki.
Csak add nekem! Oszd meg velem!
Ha látnám, tested hogy remeg
rémségesen, készségesen
kötéllel kötné két karom.
Erélyesen. Szemérmesen.
Ha volnék minden kéj ura
ez ég alatt, száz év alatt
osztozni benne édes társ
volnál magad, szép tenmagad.
Rovat: Versek | Megjelent: 2020. 06. 13. 13:24 | Utolsó hozzászólás: Soha | Hozzászólások: 0
|
Hibernált
Furcsa köd
Nehéz délután volt
Furcsa köd ereszkedett rám
S csapongó gondolataim jelölték
A vad, perverz utat
Feleslegesek most a szavak
Mikor kezem s a szigor alatt
Kötözötten, szenvedő
Testek vonaglanak
Elönt a tűz, kétségeim nincsenek
Mit, hogyan kell tennem
Legbensőm tudja az igazat
S vezet szabadon, most éppen
A mellei alatt
Köröz a pálca, s halk szuszogás
Jelzi a kéjt,
Melyet a vadság ösztökélt
Azt mondják őrület
Bolondság ez az út
Természettől eltérő
Betegesen rút...
Rovat: Versek | Megjelent: 2020. 06. 01. 12:45 | Utolsó hozzászólás: Soha | Hozzászólások: 0
|
Törölt felhasználó
Reggel
Lassan ébredezem fel álmomból,
nem emlékszem semmire az éjszakámból.
Ágyamon meztelenül fekszem,
végre megnyugodott a lelkem.
Már nem dúl háború idebenn,
ez az érzés még idegen,
béke van és csend,
a hiányod már halkabban cseng.
Rád gondolok minden percben,
várom, hogy lássam magam a szemedben,
hogy érezzem a kezem a kezedbe,
a fájdalmat,ahogy belemar a testembe.
Kiolvasnám az ébredő nap sugaraiból,
vajon mikor láthatlak újból?
Tudom, mosolyogsz majd még rám,
alig...
Rovat: Versek | Megjelent: 2020. 05. 25. 10:14 | Utolsó hozzászólás: Soha | Hozzászólások: 0
|
Törölt felhasználó
Öt pajzán limerick
I.
Borbála így sóhajt: De rémes!
Nem kell nekem rózsa, se krémes.
Szívemhez a kilincs
egyedül a bilincs.
Nem baj, ha rózsaszín prémes.
II.
Volt egy lány, úgy hívták: Evetke.
Nagy bátran combközti kehelybe
rejtett el vibrátort,
egy dildót még rátolt.
Légyottra így indult nevetve. -
III.
Szemből a pasi ha érkezett,
Pannika zárt combbal fékezett.
- Meglehet, banális,
nekem az anális
csak az, mi egyedül élvezet.
IV.
Egy dáma növesztett bozontot....
Rovat: Versek | Megjelent: 2020. 05. 25. 10:13 | Utolsó hozzászólás: 2021. 03. 10. 20:12 | Hozzászólások: 1
|
Hibernált
Elmaradt találka
- Üdv néked, tiltott tartomány!
Határod, ím megint
átlépve rám egy halovány
reménysugár kacsint.
- Üdv néked bíbor hajnalom,
ki most szülsz új napot.
Szívemnek újabb alkalom
érezni: elhagyott.
- Vad vágyam lásd, csak egyre űz
és visz két fürge láb.
Fellelni egyre hajt a tűz
személyed s szűk szobád.
- Rőt rozsda nő ajtóm vasán,
mit olaj nem kezel,
mert hallanom kell biztosan,
mikor megérkezel.
- Már látni éhezi szemem
hogy halvány testedet
borítja...
Rovat: Versek | Megjelent: 2020. 05. 15. 23:30 | Utolsó hozzászólás: Soha | Hozzászólások: 0
|
Hibernált
Sub
Sub
Combjaid reszkető oszlopán billegő
sápatag alakod reszket.
Tétován merengő, szubmisszív keringő
repíti törékeny tested.
Zafírja szikrázó, könnyfátylas szemednek
megadás kéjébe réved.
Esdve kér és remél. Őrjítőn eretnek
gyönyörök mámorát éled.
Bőrödnek hófehér bársonyán cinóber
írások. Vöröslő rúnák.
Tagjaid szoborszép pózokba a kender
megsodort rostjai vonják.
Míg pihegő tested a pézsma és ámbra
bódító illatát ontja,
gyönyöröd homlokod gyöngyöző...
Rovat: Versek | Megjelent: 2020. 05. 07. 15:54 | Utolsó hozzászólás: Soha | Hozzászólások: 0
|
Hibernált